Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-24 / 96. szám

Csütörtök, 2008. április 24. Aktuális 15 A SZEVIEP ES AZ SZVSE MÁSKÉPP ERTELMEZI KORÁBBI MEGALLAPODASUKAT Vita a SZEOL-pálya sorsáról SZEOl-PÁLYA 2008. TÁJKÉP CSATA KÖZBEN Egyedül, az SZVSE nélkül adott be pályázatot a szegedi önkormányzathoz a SZEOL-pálya megvásárlására a Szeviép Investment Kft. annak ellenére, hogy az SZVSE korábban megállapodást kötött az építőipari céggel a közös pro­jektről, amit a sportegyesület közgyűlése is szentesített. Szokol Lajos elnök szerint azért léptek vissza, mert a kiírás más méretű ingatlanra szólt, mint amekkorában megállapodtak, Pistrui László viszont állítja: a Szeviép teljesí­tette az SZVSE „kívánságát", nagyobb területre nyújtott be pályázatot, és na­gyobb összeget is ajánlott érte. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szeviép Investment Kft. hétfőn ha­táridőre, délelőtt 10-re beadta pályáza­tát a szegedi önkormányzathoz a Ti­sza-parti stadion megvásárlására. A korábbi tervek szerint a Szegedi Vas­utas Sportegyesület (SZVSE) a céggel együtt állította volna össze a doku­mentációt. Már a pályázati határidő másnapján, kedden, az Index interne­tes portálon megjelent, hogy Szokol Lajos SZVSE-elnök azt mondta, a vas­utasklub nem pályázott, „kihátrált", és erről az utolsó pillanatban, hétfőn reggel tájékoztatta partnerét. Azért adott volna be közös pályáza­tot a Szeviép és a sportegyesület, mert mindkét fél számára előnyös csere­ügyletet szerettek volna kötni. A Sze­viép azt vállalta, hogy a 4,3 hektáros SZEOL-pályát megvásárolja - kikiáltá­si ára 700 millió forint -, azt felújítja, majd az SZVSE tulajdonába adja. Cse­rébe pedig a vasutas sportklub átadja a Szeviépnek a leromlott állapotú je­lenlegi SZVSE-pályát, amelyet az épí­tőipari cégcsoport majd kereskedelmi célokra hasznosít. A terveket nyáron előbb az SZVSE elnöksége, majd an­nak közgyűlése is megszavazta. Szo­kol Lajos még a múlt héten is azt nyi­latkozta a Délmagyarországnak, hogy - mivel újabb kedvező ajánlatot ka­pott a Szeviéptől, még több anyagi tá­mogatást - már „nem sokat kell hoz­zátenni, hogy elfogadjuk". Ehhez képest hétfőn kiderült, hogy az SZVSE „kihátrált". Akkor most ho­gyan tovább? Szentgyörgyi Pál, Sze­ged gazdaságáért és sportjáért felelős alpolgármestere azt mondta, nem sze­repelt a kritériumok között, hogy egy cég egyedül vagy konzorciumban pá­,.MINDEN TISZTA". Felhívtuk Ludvig Sándort, a sportegyesület ügyvezető elnö­két, hogy megtudjuk, pontosan ki bírálta fölül a közgyűlési döntést, miért nem működnek együtt a Szeviéppel, és hogyan képzelik el a továbbiakat. Ő azonban az elnökhöz irányított azzal, hogy csak Szokol nyilatkozhat. Az elnök a tegnap délutáni ülés után ígért nyilatkozatot. Lapzártánkkor azt mondta, hogy a mosta­ni ülésen nem is foglalkoztak a témával, „nincs tisztázásra váró kérdés", a to­vábbiakban pedig azt várják, hogy a partner teljesítse a szerződésben foglalta­kat. Azért nem vettek részt a pályázaton, mert a kiírás más méretű ingatlanra szólt, mint amekkorában ők a partnerükkel megállapodtak. A közgyűlésük pedig nem a közös pályázatról szavazott, hanem az ingatlanértékesítés feltételeiről. Fotó: Schmidt Andrea lyázik. Hozzátette, a Szeviép és az SZVSE közötti vitáról van szó, ame­lyet a két félnek kell tisztáznia. A Szeviép a pályázatban teljesítette az SZVSE „kívánságát": nagyobb terü­letre nyújtott be pályázatot, 5,4 hek­tárra, és nagyobb összeget is ajánlott érte. Pistrui Lászlótól, a Szeviép-cég­csoport meghatározó tulajdonosától is megkérdeztük, hogyan tovább. Azt mondta, a Szeviép mindig betartja szerződéses kötelezettségeit. Az SZVSE-vel aláírt megállapodás mind­két fél számára kötelező érvényű. Az eladósodott egyesület szerinte „veszé­lyes talajra lépett", vállalnia kell a kö­vetkezményeket, súlyos összegek kifi­zetését. Még tegnap is tettek kísérletet arra, hogy újra leüljenek a másik fél­lel, és megkérdezzék, akkor mit is sze­retnének. De erre az egyesület irányí­tóitól csak azt a választ kapták, hogy nem akarnak pályázni. Pistrui László azt sem érti, hogy van joga az egyesü­let vezetésének felülbírálni közgyűlé­se határozatát. További fotók a témáról az interneten: delmagyarhijK mmm HÍREK MOSSÁK A BELVÁROSI HIDAT A Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. megbízásából ma este 8-tól reggel 6-ig mossák a Belvárosi hidat. A munkála­tok nem érintik a közúti forgalmat ÜNNEPELNEK A RENDŐRÖK MÓRAHALMON A magyar rendőrség napját ünnepb teg­nap és ma Mórahalmon a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság. Tegnap dél­előtt felavatták a Mórahalmi Rendőrőrs gyermekmeghallgató helyiségét, majd Lukács János dandártábornok, megyei rendőr-főkapitány elismeréseket adott át. Ma délelőtt 10 órától a rend őrei bűn­ügyi-technikai bemutatót tartanak, és ügyességi versenyeket szerveznek a Barmos György téren, az Erzsébet Móra­halmi Gyógyfürdőben pedig szabadidős programokat, kispályás labdarúgó-baj­nokságot és főzöversenyt rendeznek. 8 EZER LITER TISZTA SZESZT FOGLALTAK LE Nyolcezer liter tiszta szeszt találtak egy szerb teherautóban tisztítószerek között elrejtve a nagylaki határátkelő­helyen - tájékoztatott a vám- és pénz­ügyőrség „régiós parancsnokságának szóvivője, Némedi Varga Éva. Tegnap a hajnali órákban a pénzügyörök egy veszélyes árut szállító szerb kamiont ellenőriztek, amely az okmányok sze­rint tisztítószereket szállított Romániá­ból Magyarországra. A teherautó rako­mányának szigorított vizsgálata során a tisztítószerek között nyolc, ezerlite­res tartályban tiszta szeszt találtak. PÉNZ, HELYISÉG A POLGÁRŐRÖKNEK Kétmillióval megemelte, így ezentúl 13 millió forinttal támogatja Szeged önkor­mányzata a helyi polgárőr szervezeteket - tegnap délelőtt Botka László polgár­mester a városházán ünnepélyesen át­adta a támogatásról szóló szerződése­ket. A szervezetek általában benzinre, járőrözésre, pályázatokhoz önrészként használják fel az összeget. A polgármes­ter azt is bejelentette: a polgárőrök jelké­pes bérleti díjért cserébe helyiséget is kapnak az önkormányzattól, itt rendez­hetik be diszpécserszolgálatukat. NAGYOBB FORGALOM A ROMÁN HATÁRON Az ortodox húsvét miatt a forgalom nö­vekedésére lehet számítani mától a ro­mán-magyar határon. Az ortodox ro­mánok ugyan csak vasárnap ünneplik Krisztus feltámadását, de - a román ha­tárrendőrségre hivatkozva - az Eveni­mentul Zilei cimü lap szerdán azt írta, hogy már csütörtökön hazaindulnak a külföldön munkát vállaló románok, il­letve távoznak az országból azok, akik az idei húsvétot külföldön töltik. Menekülnek az alulfizetett ápolók - B00 hiányzik Vészesen kevés a nővér, az ápoló: a kamara szerint Szegeden nagyjából háromszáz szakdolgozó hiányzik, hiába kínál állást az egyetem. A rendkívül alacsony bérek, a rengeteg túlóra és a három műszak miatt nincs utánpótlás sem. Aki teheti, külföldön vállal munkát, vagy ott­hagyja a pályát. TOMBÁCZ RÓBERT Hat év múlva nem lesz ápoló a magyar betegek ágya mellett - jelentette ki nem­rég Balogh Zoltán. A Magyar Egészség­ügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) el­nöke a jelenlegi bérviszonyok, a megbe­csültség és utánpótláshiány alapján fes­tett sötét jövőképet. Tény: külföldre csá­bítják dolgozni a magyar szakápolókat ­legutóbb például az USA-ba, havi hat­százezer forintos fizetésért. - Nappali képzésen összesen 30-50 diplomás szakápoló végez nálunk egy-egy évben. Ez nagyon kevés. Egy orvosra három szakdolgozónak kelle­ne jutnia, de jó, ha egy az egyhez az arány. Bár EU-konform diplomát kap­nak, gyakran olyan munkát kell végez­niük, aminél jóval többet tudnak ­mondta el Pogány Magdolna, az SZTE Egészségtudományi és Szociális Kép­zési Karának dékánja. Így még a diplo­más minimálbért sem kell kifizetni ne­kik. A vezető szerint ezek a negatívu­mok okozzák, hogy nem vonzó a szak­ápolói pálya. Mivel kevesen vannak, a frissen végzett nővérek nem bírják a három műszakos munkarendet. Sokan HAT ÉV MÚLVA NEM JUT ÁPOLÓ A BETEGÁGY MELLÉ MAGYARORSZÁGON Másodállás szabi nélkül Másodállásokkal egészíti ki a pótlékokkal együtt 85 ezer forintos havi nettó bérét a szegedi pszichiátriai klinikán három műszakban dolgozó Galisz Anna. Az érettségivel, OKJ-s oklevéllel hat éve az egészségügyben dolgozó fiatal nővér egy idős néni heti háromszori ápola'sával és időnként takarítást vállalva összesen 100 ezer forintot visz haza egy hónapban. Azt tervezi, amint megszerzi a nyelvvizsgát, és letelik tanulmányi szerződése, Írországba megy dolgozni, ahol könnyen kapna nővéri munkát. A szegedi traumatológiai klinikán dolgozó Ostrogonac Valéria viszont már nem készül külföldre, hiszen 36 éve dolgozik az egészségügyben, 8 éve a traumán. Az 55 éves szakápoló arra vár, hogy négy év múlva nyugdíjba mehessen. Pótlékokkal együtt 110 ezret kap kézhez havonta, ezért „cserében" nem megy szabadságra - mert nem tud. A klinikán ugyanis feleannyi szakápoló dolgozik, mint amennyire igazából szükség lenne. ezért elhagyják az egészségügyet, vagy - ha jól beszélik az adott idegen nyelvet - külföldön végzik tovább a munkájukat, jóval több fizetésért. - Az a magyar betegek szerencséje, hogy még sok szakápoló nem beszél elég jól angolul, különben már mind elment volna - fogalmazott Irinyi Ta­más. A MESZK Csongrád megyei terü­leti szervezetének elnöke szerint csak a szegedi klinikai központból nagyjá­ból háromszáz szakdolgozó hiányzik, noha ebben a körben nem volt jelen­tős leépítés. Hiába hirdetnek meg állá­sokat, senki sem jelentkezik rájuk. Az óriási terhelés és az alulfizetettség mi­att aki tehette, már magától elment. Sok helyen már a havi beosztás elké­szítését Is akadályozza a létszámhi­ány. Más forrásból úgy tudjuk, a leg­égetőbb nővér- és szakdolgozói hiány a traumatológiai, intenzív és kardioló­giai osztályon jelentkezik, de hiány van szülésznőből, műtősnőből, anesz­teziológiai szakasszisztensből is. Irinyi szerint nehéz lenne olyan szakterüle­tet mondani a szegedi egészségügyi ellátásban, ahol elég a szakdolgozó. A minimumfeltételek sincsenek rög­zítve a szakdolgozókkal kapcsolatban. Ez az egyik legnagyobb gond a me­gyei elnök szerint. Vagyis például egy Fotó: Karnok Csaba osztály működési engedélye szem­pontjából mindegy, hány ápoló jut egy betegre. Ezért fordulhat elő, hogy egyes megyei intézményekben ügye­letben egyetlen nővér látja el a fekvő betegeket és a járó betegeket is - me­séli Irinyi. A másik nagy probléma a szakma elöregedése és az utánpótlás hiánya: egy év alatt csak Csongrád megyében nagyjából négyszázzal csökkent a szakdolgozók száma. Ellenpontként ott van Svédország, Anglia, Írország, ahol a magyar fizeté­sek tízszeresét kereshetik az egészség­ügyi szakdolgozók - ami lényegesen csábítóbb, mint a hazai másodállás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom