Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-03 / 78. szám

Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve llff/ATAMWJ jy ív j i "1 SmhH • ÉaiiMiXiíi fa DARVAS! LÁSZLÓ Levél a múltból Megint csak annyi történt, ámulatunk­nak és elismerésünknek szükséges hangot adnunk, amennyiben a női lé­lek újabb titkáról, rejtelméről, műkö­désének csodájáról kaptunk példát egy különös történetbe ágyazva. Az ember pakolgat a kacatjai között, régi levelekre lel, olyakat megválaszoltuk, másikat nem, de hát papírlevélnél az idő másképpen használódik, mint a virtuális világban. Szerencséseknek jut palackposta, kihez meg a Dober­dóból feladott, első világháborús ké­peslap is eljő végül, vagy galambpos­ta á la Victor Hugo. Képzeljük el tehát, hogy egy ma­gyar egyetemi tanár egy derűs tavaszi reggelen megnyitja e-mail ládikáját, csakhogy szemrevételezze, miféle hírek érkeztek New Yorkból, Kambodzsából, Koppenhágából, s csakhamar azt a leve­let kezdi silabizálni, mely így kezdődik: „Kedves Kolléga, bocsásson meg, hogy hat és fél éve nem válaszoltam a levelé­re, de..." Szent ég, hat és fél év után vá­laszolni egy e-mail levélre, ez minden virtuális törvényszerűséget hajaz! Az egyetemi oktató koncentrál. Mit akarha­tott ő hat éve, hát persze, egy tanulmá­nyát olvasta a kolléganőnek, kutatásaik egy bizonyos ponton rokonságot mutat­tak, erre kérdezett rá, kérdezett volna akkor, és az a ménkű sok vízmennyi­ség, amely lefolyt a Dunán. Az egyetemi oktató kíváncsi ember. Vajh miért nem válaszolt hamarabb a tengeren túli kol­léga? Miért csak mostírt? Mi történhe­tett vele? Olyan egyszerű, az ember be­írja a nevet a keresőbe, és máris infor­mációk tömkelege szakad ki. Szegény József Attila, ha ezt tudta volna! Karto­ték? Csudát! Keresőprogram. Ma már nem lehet azt hazudni, hogy ebbe és ebbe a kollégiumba jártál húsz, harminc éve, ilyen a diplomád, itt esküdtél, minden lenyomozható. A ke­resőprogram is hamar kidobta, a tenge­ren túli professzor asszony csúf ügybe keveredett. Volt neki egy barátnője, aki­vel egy idő után megromlott a viszonya, ám ő ezt elviselni nem tudván, folyama­tosan és harcosan békülni kívánt. Ha­gyományos levelekkel, tortákkal, cso­magokkal és telefonokkal. Három éven át mindennap. A barátnő azonban nem békült. Olyannyira nem, hogy végül föl­jelentette a professzornőt, zaklatásért. Per, hercehurca, egyetemi állás elveszté­se, irgalmatlan, nehezen mosható fekete pötty a virtuális háló referenciasíkján. Így élünk. Van, aki naponta húsz levelet is kap, más hatévente egyet. De kap, amigó! ff EGY MARÉK Medveczky Ilonát senkinek sem kell bemutatni ebben az országban: neve egybeforrt a tánccal, a profizmussal és a nőiességgel. Ő az örök díva. A 67 éves művésznő a közelmúltban ünnepelte születésnapját, legutóbb pedig A kiválasztott című tévés produkcióban láthattuk. Telefonon kértünk tőle in­terjút, rosszkor, ugyanis éppen falatozott, kérte, hogy öt perc múlva hívjuk vissza. Késlekedtünk, mire indulatosan ő csörgött ránk... ni, tanítani pedig nem egyszerű fel­adat. Nem is akarok hallani róla. Az élet olyan rövid, nekem pedig már nincs sok hátra. - Barátai a közelmúltban a Thália Színházban köszöntötték születésnap­ja alkalmából, melyhez mi is gratulá­lunk! Elárulja, hány éves? - Hogyne, 67 éves vagyok! Nagyon meghatott ez a kedves gesztus, százöt­venen fértek be a színházba, és még legalább ugyanennyien szerettek vol­na ott lenni. Nagyon boldog voltam. - Nekem öt perc az öt perc, nincs időm! Amíg nem hív, addig nem tu­dok mit csinálni, csak várok. - Elnézést, technikai hiba történt. Egyre gyakrabban látjuk a tévében, most legutóbb A kiválasztott című műsorban tűnt fel. Sok felkérést kap? - Igen, de nem mindet vállalom el. A közelmúltban felkért a TV 2 és az RTL Klub is a vacsorameghívásos műsorá­ba, de méltó partner hiányában mind­kettőt visszautasítottam. Nekem az is fontos, hogy milyen berendezésű lakás­ba hívnak meg, és hogy milyen színvo­nalú lesz a vendéglátás. Gusztustalan volt a csatornák kínálata. A kiválasztott esetében csak egyetlen alkalomra szólt a felkérés, és azért vállaltam el, mert azt mondták, hogy az Uri Geller mellett nem kell csinálnom semmit. Erős és kemény jellem - Hisz a produkcióban is bemutatott varázslatokban? - Nem mondhatnám. Nem vagyok könnyen befolyásolható, erős és ke­mény jellemnek tartom magam. Ugyan­akkor jó az intuícióm és az empátiás készségem. A Halak csillagjegyében születtem, és ennek megfelelően ponto­san tudom, hogy mit miért teszek. Nem a táncos múltam, hanem a házam az életművem. Medveczky Ilona - Pár évvel ezelőtt azt mondta, hogy nagy álma egy saját tánciskola. Vég­leg letett róla? - Végleg. Nem vagyok alkalmas ta­nárnak. Azt mondják, ha a szürkének ezerhétszáz árnyalata van, akkor az emberi léleknek jóval több. Vele bán­Porszívózok, mosok, főzök - Hogyan telik egy napja? - Reggel hatkor kelek, és első utam a kutyáimhoz vezet: a két kuvaszomnak és két tacskómnak jutalomfalatot adok, megszeretgetem őket. Majd reggelizem, ezt követően szellőztetek, porszívózok, a ruháimat rendbe rakom. Sokan nem hiszik, de igaz, hogy naponta magam főzök, mosok, kertészkedem. Az aján­dékba kapott budai villámban, az 1747 négyzetméteres Károlyi-vadászkastély­ban élek már negyvenöt éve, amit húsz éve felújíttattam. Kialakítottam két negyven négyzetméteres sziklakertet, amit magam gondozok. Az ötszáz négy­zetméteres tetőtérben háromezer-ötszáz tő virágom, pálmám, muskátlim van. Olyan vagyok, mint egy virágmenhely. Gyakran éjfélig meg sem állok a mun­kával. Azt szoktam mondani, hogy a munkát megfizetem vagy megcsiná­lom. Rám ez utóbbi az igaz. - Valóban, nem lehet egyszerű és ol­csó egy ekkora háztartást fenntarta­ni... - Nem is az. A magyar állam szé­gyene, hogy közel negyvenhétezer fo­rint nyugdíjat kapok. Világéletemben spórolós voltam, és ha csak tudtam, félretettem. Ez a szerencsém. - Nagy keserűséget és indulatot hal­lok a hangjában... • Medveczky Ilona: A média egyszerűen csak jolly jokernek használ, mert velem el lehet adni az újságot Fotó: MTI - Nem így lenne, ha megbecsülné­nek, ha lehetőséget adnának. - A showműsorok nyújtotta nyilvá­nosság, az ehhez kötődő médiaszerep­lései jóvoltából nem változott semmit az élete? - A világon semmit. Saját műfajom­ban én vagyok az utolsó mohikán: nincs elődöm, és nincs utódom. A média pe­dig csak egyszerűen jolly jokernek hasz­nál, mert velem el lehet adni az újságot. Harminc éve nevettem - Milyen tervei vannak a jövőben? - Nekem nem a táncos múltam, ha­nem a házam, az otthonom az életmű­vem. Azt szeretném, hogy a felújítása végre befejeződjék. Az a vágyam, hogy készen lássam. Nincs családom, és nincs rokonom. Nem ismerem azt a szót, hogy kérem. Mindent a magam erejéből kellett és kell megteremtenem. A végrendeletemben pedig mindene­met az állatokra és a táncművészekre hagytam. - Remélem, nem búcsúzni készül... - Nem, nem, sőt. Nem adtam fel a re­ményt, hogy valaki önzetlenül meghív egy gyertyafényes vacsorára. Valójá­ban egy marék szeretetre vágyom. - Mikor nevetett utoljára? - Azt hiszem, harminc éve. Már azt sem tudom, mi az a nevetés. A szüle­tésnapomon azonban mosolyogtam. A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG AJÁNLÁSÁVAL A fenti ajánlat csak az egy időben történő vásárlásra vonatkozik, és 2008. május l-|éig tart. A kedvezmény a (ötös és a forő nélkül leadott hirdetésekre is vonatkozik! További részletekért forduljon személyesen munkatársainkhoz. »*>' **» IVáyároljon ü9yf<?kzolsfálataiokoD I db P^liDasjyaroryzá^ <?? yzaká^ykönyu II. köt?t<?t. woy{ a ^ratüládóy bírd<?t<?y árából 50% h^di/eznréoyt aduink! A kötet ára: ELŐFIZETŐKNEK: 1900 Ft • 180 recept (ételek. Italok) • egész oldalas ételfotókkal, italajánlattal • a kiválasztott recepteket beküldök fotóival • A/4-es méretben, kemény kötésben £zz<?l nlmry Dáyárláy mt^n az ÖDV vyy QO WHu i/lrásii/áyárláyl ütaluány ly! Ügyfélszolgálataink: Szeged, Kölcsey u. 5. Szeged, Szabadkai út 20. Hmv.-hely, SzegfCÍ u. 1-3. Makó. Szegedi u. 9-13. Szentes, Kossuth u. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom