Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-03 / 78. szám

Csütörtök, 2008. április 3. Megyei tükör 17 A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG HÁZHOZ JÖN! gyan oldja meg az idegrendszer? Ho* gyan kapcsolódik egyik idegsejt a má­sikhoz? Milyen az agy szerkezete? Ezekre a kérdésekre keresem a választ - vázolja alapkutatásának lényegét Párducz Árpád. A Magyar Tudományos lát, azt rögzíti, az adatokat összegyűj­ti, és mozaikkockákként egymáshoz illesztgeti. Végül - a kutatók különbö­ző csoportjai által kialakított képrész­leteket egymás mellé téve - kialakul az egész. A NOI ES A FERFIAGY KUL0NB0Z0SEGET ISMERETTERJESZTŐ ELOADASAIN IS ECSETELI PARDUCZ ARPAO Fotó: Segesvári Csaba - Az idegrendszer különböző beteg­ségei másként érintik a nőket és a fér­fiakat. Megfigyelték, hogy például a bulimia, a depresszió és a migrén in­kább a nők, míg az autizmus, a dado­gás és az olvasási zavar elsősorban a férfiak betegsége. Ennek oka a két nem hormonrendszerénpk különböző­sége: a nőiségért felelős ösztrögén- és a férfiasságot kialakító tesztoszteron­dominancia; Ez felveti ^r. Tehetőséget, hogy az idegrendszeri betegségeket esetleg hormonkezeléssel gyógyítsák. De ez nem kockázatmentes módszer ­jelenti ki az SZBK Biofizikai Intézete molekuláris neurológiai kutatócso­portjának tagja. - Tudjuk viszont, hogy ezek a hormonok olyan „elő­anyagokból" keletkeznek, melyek át­alakítását végző enzimek az agyban is előfordulnak. Ebből kiindulva szüle­tqtt meg ötletünk: ezeket az „előhor­monokat" a testbe juttatva gyógyít­sunk idegrendszeri betegségeket ­mondja a Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont projektjében is dolgozó tudós. A madridi Cajal és az amerikai Yale Egyetem kutatóival együttműködő, habilitált tudós magántanárként a sze­gedi biológusokat oktatja, miközben foglalkozik tudományos diákkörösök­kel és doktoranduszokkal is. Agykutatónak is lehet lovagkereszt­je. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át a március 15-i nemzeti ünnepen Pár­ducz Árpád, az MTA Szegedi Biológiai Központ munkatársa. Az idegsejte­ket vizsgáló tudóst a férfi- és nó'i agy különbözősége is érdekli. üJSZÁsaaom - Idegrendszerünk legcsodálatosabb tulajdonsága az alkalmazkodóképes­ség. Ez teszi lehetővé a tanulást, az em­lékezést és azt, hogy súlyos agyi sérü­lésekből is felépüljünk. E feladatot ho­Akadémia Szegedi Biológiai Központjá­ban (SZBK) dolgozó tudóst már a sze­gedi Radnóti gimnázium diákjaként és az itteni egyetem biológia szakos hall­gatójaként is az élettan érdekelte. Az emberi gondolkodás folyamatá­nak, a 200 milliárdnyi idegsejt és azok kapcsolatának föltárása az egyik legbonyolultabb, legizgalmasabb ku­tatói feladat. A sejtek működésével kapcsolatos szerkezeti változásokat rögzíti és elemzi Párducz Árpád, aki szerint az agy működésének megfejté­se, e probléma összetettsége nem ri­asztja a tudóst. Amit mikroszkóppal Ha szőke nős vicctől a teremtés koronájáig Párducz Árpád az idegrendszerről számos ismeretterjesztő előadást is tartott, melyek közül a legnépszerűbb a férfi és női agy különbségeiről szóló. Okfejtése a szőke nős vicctől indul, de azzal zárul, hogy a nő valójában a teremtés koronája, aminek titka: a szervezetében domináló ösztrogénhormon. Párducz Árpád a kutatáson, oktatáson túl a tudományos közéletben is szerepet vállal. E sokoldalúságot ismerte a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés. i MEGYEJÁRÓ AHOL MEGNŐTT A GYERMEKVÁLLALÁSI KEDV Egy faluban is lehet boldogulni Tömörkényen jártunk PÁRDUCZ ÁRPÁD LOVAGKERESZTJE Agyban nagy kutató Tömörkényen mindent megtesznek annak érdekében, hogy helyben is megtala'lja számítását az ember. A település folyamatos fejlődésének köszönhetően megállt a népességfo­gyás: tavaly kétszer annyi gyermek született, mint a korábbi években. A SORSOLÁS IZGALMAI. A MEGYEJÁRÓ VÉGÉN HÁROM AJÁNDÉKCSOMAGOT SORSOLTUNK KI A MEGJELENT OLVASÓINK KÖZÖTT Fotók: Tésik Attila Csongrádtól 18 kilométerre délre fek­szik Tömörkény. Az 1870 lelkes telepü­lés környéke - . Móra Ferenc 1931-32-ben végzett ásatásainak ered­ménye alapján - az újkőkor óta folya­matosan lakott, nevét egy 1326-os ok­levélben említik először. A török hó­doltság után a mindszent-algyői ura­dalom része lett, és csak 1894-től szá­mít újra önálló településnek. Bár az elmúlt évtizedekben fo­lyamatosan csök­kent a falu. lako­sainak száma, és csak a betelepü­lők miatt volt alig érzékelhető a né­pességfogyás, ta­valy örömteli for­dulat állt be a gyermekvállalás terén. - Évek óta 7-8 gyermek született csak Tömörkényen, ezért is hoztunk 2002-ben egy olyan döntést, hogy 50 ezer forinttal támogatjuk a családalapító párokat. Ennek a juttatásnak és a falu fejlődésének is köszönhető, hogy tavaly megduplázódott az újszülöttek száma. 2007-ben 16 tömörkényi gyermek jött vi­lágra, és úgy néz ki, idén is hasonlóan alakul a születésszám - mondta lapunk­nak Fekete Gábor polgármester. A kistérségi összefogásnak köszön­hetően Tömörkényt elkerülték az in­tézménybezárások. Az iskola és az óvoda továbbra is működik, sőt infor­matikai és eszközfejlesztések is folya­matban vannak a tagintézményeknél. Az idősek otthona is társulási formá­ban üzemel. A legnagyobb foglalkoz­tató a faluban a polgármesteri hivatal, illetve a kistérségi fenntartású tagin­tézmények, de a volt tsz-ből alakult Tömörkényi Agrár Kft.-nek is szerepe van abban, hogy csak 105 regisztrált A FALUBAN AZ EGYIK LEGKEDVELTEBB KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ A KERÉKPÁR álláskeresőt tartanak nyilván a telepü­lésen. Két, részben pályázati forrásból megvalósult beruházás is javította a helyi mutatókat: a mozi helyén kiala­kított telephelyen 18 csökkent munka­képességű falubeli jutott munkához, a vásártérnél épített állatátrakó pedig szintén beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket, hiszen az állattenyésztők is megtalálták számításukat. Itt évente 2600-2700 jószágot mérlegelnek. Az infrastruktúra terén is számos fejlesztést hajtottak végre. Néhány éve átadták a Tömörkényt Pusztaszerrel összekötő utat, így megszűnt a község zsáktelepülés jellege, rendbe tették a gazdátlan villanyhálózatot, valamint kábeltévé- és internethálózat épült ki a faluban. Mindemellett öt utcában felújították az útburkolatot, két mási­kat leaszfaltoztak, és több parkoló is épült az intézmények közelében. - A szennyvízelvezető rendszer hi­ányzik, illetve az ivóvíz minőségének javítása is fontos feladat számunkra, ezért ott vagyunk egy regionális kon­zorciumban, amelynek segítségével a régi vezetékhálózatunkat is felújíta­nánk - fogalmazta meg a terveket a polgármester. A művelődési ház bőví­tése és a buszforduló kicsinosítása is napirenden van, de ezeket pályázati tá­mogatásból valósítaná meg az önkor­mányzat. Fekete Gábor elárulta, sok­szor felvetik neki, hogy az idegenforga­lom élénkítése érdekében a település is beszállhatna a vendéglátásba, de Tö­mörkény első embere szerint ezen a te­rületen a magántökének kell kockáza­tot vállalnia. Az önkormányzat csak annyit tehet, de ebben bármikor part­ner, hogy megteremti a programszerve­zés lehetőségeit, illetve felkarolja a kü­lönböző turisztikai attrakciókat. H KISVASÚTJUK IS VAN. Tömörkény számos természeti értékkel rendel­kezik. Ilyen a 850 hektáron elterülő halastórendszer, ami része a Pusz­taszeri Tájvédelmi Körzetnek. A halgazdálkodás révén az elmúlt öt­ven évben a környék madárvilága is gazdagodott. A területen egy ma­dármegfigyelő torony is áll, de ugyanitt 18 kilométer hosszú pá­lyával rendelkező kisvasút is műkö­dik. Külterületen található Tóth Já­nos tanyája, ami a hagyományos parasztudvar mintája: itt mangali­cákat, magyar szürke ökröket, ju­hokat és kecskéket is megtekint­hetnek az érdeklődők. Megyejáró körutunkat kedden Tö­mörkényen folytattuk: olvasóinkkal találkoztunk a művelődési házban. Szót ejtettünk az újságkészítésről, a lapunk által szervezett programok­ról, majd játszottunk. PRMKABÍRSMK^ÁÁ Csak dicséretet kaptunk tömörkényi olvasóinktól, akik ellátogattak la­punk munkáját és terveit bemutató rendezvényünkre. Az érdeklődők el­mondták, hogy lapunk napi mellék­leteinek, azon belül is A Dél Sportjá­nak és a Gyógy-írnek komoly olvasó­tábora van a faluban. Elégedettek voltak az újság témaválasztásával, és ötleteket is adtak, hogyan nyújthat­nánk még nagyobb segítséget a re­ceptötleteket mindig keveslő háziasz­szonyoknak. A helyi terjesztőkollé­gánk is csak annyi - poénnak szánt ­kritikát kapott, hogy mikor hajnalok hajnalán hozza az újságot, valahogy lecsitíthatná az éber házőrzőket. Örfi Ferenc főszerkesztő-helyettes a lap felépítéséről és a várható külső meg­újulásról beszélt az érdeklődőknek, akik elárulták, ők is hátulról kezdik olvasni az újságot. A jelenlévők meg­tudhatták, hogy a 97 éves Délma­gyarország a megyei napilapok közül a legidősebb, és hogy a Délvilággal További fotók a témáról az interneten: detrnagyar.hu együtt naponta 180 ezren olvassák. Az internetes kiadásunk is egyre népszerűbb, naponta tizenhétezren kattintanak rá. Az összejövetel második felében já­ték keretében olvasóink lapunkból szerzett tudását térképeztük föl.< Meg­kérdeztük például, hogy milyen ver­senyszámokban mérhették össze ere­jüket és tudásukat a tömörkényiek a tavalyi falunapon. Természetesen ol­vasott előfizetőink minden kérdésre tudták a választ, így senki nem távo­zott üres kézzel a találkozóról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom