Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-21 / 93. szám

Hétfő, 2008. április 21. KÉPVISELŐT, EGYETEMISTÁT, ÜZLETKÖTŐT HOZ ÖSSZE A TAROKK, AZ ULTI ÉS A BRIDZS GYEREKEK, FELNŐTTEK ISMERKEDTEK MÁRTÉLYON A BETELEPÍTETT RÁGCSÁLÓKKAL Hódok után nyomoztak a vásárhelyiek pókereseké a világ MOLNÁR PÉTER, BALOGH SÁNDOR ÉS SERE GYÖRGY HETENTE, SZERTARTASOSAN ULTIZIK R.TÓTH GABOR Betli, Durchmars, negyvenszáz - a Korda György „all in"-jénel< bűvöletében élő pókeresek nem is ismerhetik ezeket a szakkifejezéseket. Pedig nem csak az övék a világ: Szegeden továbbra is népszerűek az olyan hagyományos kártyajátékok, mint az ulti, a tarokk vagy éppen a bridzs. - Nemcsak póker-, hanem ultiarc is létezik, a bemondásoknál bizony komolyan kell hazudni - avat be az ulti titkaiba Molnár Péter. A szegedi üzletkötő nyolc éve játszik öt barátjával minden pénteken. -17 órakor találkozunk valamelyikünknél, valaki mindig hoz ennivalót, fél nyolc körül vacsorázunk, s meg sem állunk fél 11-ig, éjfélig - mesél a szertartásokról, melyeket a feleségek szerint „egyedül fenékkel kell bírni". Molnár Péter szerint azért más is kell hozzá: például „ötvenszer több ész, mint a pókerhez", hiszen utóbbinál adott a két kezdőlap, az ultiban azonban a játékos kombinál a bemondásoknál, eldöntve, mit gyűjtsön, végiggondolva, milyen lapok jöhetnek még. S eközben meg lehet beszélni az élet nagy dolgait. Sajnos azonban már Szögi Nándor nélkül: az egyik barát nemrég hirtelen elhunyt - az ő helye ezután üresen marad. Ám ő is hozzájárult ahhoz, hogy március végén, lapunk Varga Ádám gyógyulásáért szervezett akciójához a baráti társaság összesen huszonnyolc kiló egy- és kétforintost tudjon felajánlani. Mint ahogy több kiló aprót hozott szerkesztőségünkbe Bánáti Antal, a Szegedi Fürdők Kft. ügyvezető igazgatója is: ő négy barátjával minden hétfőn Paskievics-tarokkot játszik, jó öt éve. - Nagyszerű szellemi torna, jót tesz a memóriának, a logikus gondolkodásnak, felfrissíti a szürke agysejteket - mondja, hozzátéve: így nem csoda, ha az ember tizenkét órára is az asztal mellett ragad. Az egy- és kétforintosok bevonása után úgy tervezték, áttérnek ötforintos alapra, ám egyelőre még van készleten az apróból - hiszen mindig más nyer, s az összeg sem milliós, legfeljebb tízforintos nagyságrendű. Bánáti Antal kiemeli: komoly hagyománya van Szegeden a tarokknak. Ennek ápolására jött létre például »S KÉPVISELŐI KÁRTYACSATA. A hódmezővásárhelyi közgyűlés üléstermében ádáz politikai vitákat folytatnak, a kártyaasztalnál azonban elismerik egymást: az MSZP-s Hernádi Gyula és a MIÉP-es Kovács László is kiváló játékosnak tartja politikai ellenfelét. Amint azt lapunkban is megírtuk korábban, különösen egy szentesi, éjszakai kártyapartira emlékeznek vissza szívesen. Nem csak a Létezik ultiarc is, a tarokk pedig felfrissíti a szürke agysejteket - nem véletlen, hogy a pókeró'rület ellenére továbbra is népszerűek Szegeden a klasszikus kártyajátékok. Fotó: Frank Yvette 2005 szeptemberében az egyetem jogi karán a Szegedi Kártya Klub Egyesület Licit Akadémiája: bridzset, ultit és tarokkot tanítanak a szerda esti üléseken, hogy a fiatalok is érdeklődjenek a szellemi kihívást és a gondolkodás fejlődését kínáló kártyajátékok iránt. Hasonló missziót vállalt a Szegedi Bridzs Egyesület is, amely még bridzsklubot is létrehozott: a lelkes kártyások minden hétfőn, 18 és 22 óra között a Vízmű Klubban játszanak. A két éve betelepített hódok nyomait kutatták a hódmezővásárhelyi gyerekek szombaton. A zuhogó eső elmosott néhány programot, és a hód se mutatta magát, nyomaival - a kúpos alakúra lerágott fatörzsekkel - találkozhattak, akik lovas kocsin eredtek a termetes rágcsáló nyomába. MUNKATÁRSUNKTÓL Kúposán lerágott fatörzsek, illetve hatalmas, gallyakból, ágakból rakott és sárral tapasztott halom, vagyis vár utal arra, hogy a mártélyi tájvédelmi központban hódok élnek. A hazánkban 150 esztendeje kipusztított vízi rágcsálókat 11-12 éve telepitik vissza. Eddig mintegy ötszáz példányt engedtek szabadon az országban, amelyből 2006 novemberében nyolc Vásárhely közelébe került. - Mára egy család, vagyis három példány maradt itt a térségünkben, a többi máshová vándorolt. Jól érzik magukat nálunk, nincs természetes ellenségük, ezért egyelőre nem tudni, miért mennek máshová - tudtuk meg Somodi Istvántól, a mártélyi tájvédelmi körzet természetvédelmi tájegység-vezetőjétől. A hódokkal, illetve a tájvédelmi körzetre jellemző élővilággal ismerkedhettek meg azok, akik szombaton ellátogattak a Bodnár Bertalan Oktatóközpontba. Sajnos az eső miatt a legérdekesebbnek tartott program, a Tisza melletti hódvárépítés elmaradt ugyan, de ennek ellenére sok érdekesség várta a vendégeket. A gyerekek apró hódokat készíthettek, valamint agyagból és növényi részekből megcsinálhatták a vízi rágcsálók természetes élőhelyének kicsinyített mását. Három lovas kocsival pedig körbevitték őket az üdülőterületen, illetve a tájvédelmi körzet egy részén, ahol megnézhették a hódrágta fákat, valamint a nekik épített, de nem használt várat is. A téyhittel ellentétben a hód jóval kevesebb kárt okoz a fákban, mint ahogy azt gondolnánk. Mivel ritkán kalandozik messzire az otthonául szolgáló viztöl, így csak a parton lévő fákat rágja ki, amit csatornatisztítás során úgy is kivágnának a szakemberek. A tájegység-vezető elmondta, hogy egy hódcsalád 1-2 hét alatt felépíti az 1,5-2 méter átmérőjű, mintegy egy méter magas várát. Az építmény bejárata a víz alatt van, így védekeznek mindenféle behatoló ellen. TEREPASZTALON KÉSZÜL A HÓDOK ÉLŐHELYÉNEK KICSINYÍTETT MÁSA Fotók: Tésik Attila ES A vadászok pusztították ki Hazánkban az utolsó hódot 1854-ben a Duna mellett lőtték ki. Prémje miatt vadászták akkoriban. A feljegyzések szerint a londoni szőrmeárverésen egykoron félmillió hód bundája került kalapács alá. Régen a húsát is fogyasztották, sőt az egyházi zsinat úgy határozott, mivel a hód halat eszik, így böjt idején is az asztalra kerülhet. Emellett pézsmájáról azt tartották, hogy serkenti a nemi vágyat. Kanadában mind a mai napig a hódpézsmát alkoholba keverve isszák emiatt. TÖLGYESI-P0ÓS ANNA SZOBRÁSZ AGYAGBÓL KÉSZÍT HÓDOT