Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-03 / 78. szám

Csütörtök, 2008. április 3. Kapcsolatok 113 RENDES ÁLLAT NEM ÉPÍT DUZZASZTÓT A CSATORNÁRA A hódokkal legalább szerencsénk volt 1 HÓDTELEPÍTÉS 2006 ŐSZÉN HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MELLETT. AKIK MARADTAK, BEILLESZKEDTEK Fotó: Tésik Attila BAKOS ANDRÁS Cink van Nem szólt a rendőröknek, mert úgyse történik semmi. Az agresszív gyerekeket a küzdősport terelhetné jó irányba - ezt mond­ja a szociológus, amikor a gyermekbünözésről kérdezik. De hát ki le­gyen az az ember, aki még időben leviszi a „rossz" gyereket az edzőte­rembe? Ki az, aki nyöszteti, hogy tessék folytatni? Mert olyanból jó néhány van, aki fogadja. A boksztól tényleg meg­jámborulnak a gyerekek, de mégse az agresszió levezetése hat - mond­ja Kátó Sándor színművész, az algyői népszínház és a helyi ökölví­vó-szakosztály vezetője. Sándor szerint a jó hatás abban áll, hogy az ember saját személyiségének, képes­ségeinek határaival is tisztába jön, I Nem SZOlt ahogy megtalálja a helyét a közös­m m 3 rendőröknek, ségben. Számára például az a sikerél­mény, ha a tizenkét éves fiú anyukája azt mondja neki döbbenten, hogy a gyerek nemcsak megkomolyodott, mióta bokszol, de a minap egy kis szentképet is látott nála, és ez furcsa. Egyáltalán nem az: az algyői ökölvívókkal együtt edz egy ortodox pópa is. Az edző néha csalódik. Sándornak is volt olyan tanítványa, olim­piai reménység volt, aztán eljárás indult ellene, komoly bűncselekmé­nyek miatt. Tanulság? Sándor szerint ettől ő nem válhat gyanakvóbbá. És bármi is történjék, igenis léteznek egyetemes erkölcsi normák, amiknek hasznát érzik a közösségben élő emberek. Neki egykori edző­je, a román Augustin bácsi mondta a brassói Vörös Lobogónál, hogy amit az ember elvállal, csinálja úgy, mintha ez alapján ítélnék meg az egész életét. Később Márai Sándor könyvében olvasta ugyanezt. Az algyői ökölvívó-szakosztály azért is jó példa, mert nemrég a bandázó helybeli gyerekek viselt dolgairól írt az újság. A cikkhez az in­terneten 232 hozzászólás érkezett. A fiatalok egymást szidták, az egyik azt vetette a másik szemére, nem szép dolog cserben hagyni a bandát, „ha cink van". A többség elbagatellizálta a történteket. Am az újság egy jelenségről írt; szombaton biciklis nagyfiúk ráijesztettek egy kö­zépkorú nőre, ahogy ment hazafelé. Nem szólt a rendöröknek, mert úgyse történik semmi. Ez tényleg az egész társadalom problémája. De egy ekkora közösségben igenis vannak olyan felnőttek, akik tudják, milyen vékony a határ a gyerekcsiny és a bűncselekmény között, és vádaskodás nélkül, emberi hangon képesek beszélni erről egymással. Csak jussanak el odáig, hogy nem szabad félni a csalódástól. Öngyilkos szegedi diák A nyolc visszatelepített hódból csak egy-két példány maradt Hódmező­vásárhely közelében. A Szigetközben más a helyzet: ott a szaporodó állo­mány által kidöntött fasorok miatt föllázadtak az erdőtulajdonosok. Egyre több történet szól arról, mi­lyen nehéz összeegyeztetni állat és ember érdekeit. A trágyát szállító IFA-knak például azért kell Szegeden át kerülniük, hogy ne zavarják meg a pihenő darvakat. BAKOS ANDRÁS Százötven éve tűntek el a hódok Ma­gyarország legtöbb vizes élőhelyéről. Bár a Kárpát-medence híres viszonylag érintetlen tájairól, azóta mégis na­gyobb területet birtokolt el az ember. Ezért is volt izgalmas vállalkozás a Ter­mészetvédelmi Világalap terve, a leg­nagyobb európai rágcsáló visszatelepí­tése. A program Csongrád megyében is zajlik: 2006 őszén nyolc eurázsiai hódot engedtek el Körtvélyesnél. A vé­dett állatok mozgását azóta is figyeli a Kiskunsági Nemzeti Park. Somodi Ist­ván tájegységvezető most lapunknak azt mondta, a legtöbb állat elvándo­rolt, de ez természetes. Egy vagy két példány a közelben maradt, egy csa­torna partján látni a várukat - amely nem duzzasztógát, tehát a hód nem fog összetűzésbe kerülni a vízgazdál­kodási társulattal. A kisebb fákat való­ban kidönti, de ez itt értéktelen állo­mányt érint, és ahogy kitavaszodik, azonnal lágyszárú növényeket eszik. Zsenge búzát is, de ez sem olyan nagy tétel - mondja Somodi. Nálunk szerencsésen sikerült a visz­szatelepítés. A sok szempontból irigy­lésre méltó Dunántúlon, a Szigetköz­ben már nem mindenki örül annak, hogy ott már 80-100 hód él. Néhány helybeli földtulajdonos a télen összefo­gott, hódvárakat rongáltak meg, bosz­szúból, mert a rágcsálók egész fasoro­kat döntöttek ki, és a milliós kárt nem téríti meg az állam. Kisebb riadalom is támadt, mert az egyik tévé - tévesen ­bemondta, a hód átfúrja az árvízvédel­mi gátat. A WWF Magyarország idén februárban közleményben figyelmezte­tett, hogy a hódvár rongálását a tör­vény tiltja. Tessék inkább bekeríteni a területet. Dróthálóval is lehet védeni a fatörzseket, vagy villanypásztorral, vagy német hödriasztó kemikáliával. Lehet etetni forgáccsal, vagy értéktelen nyár- és fűzfák ültetésével. Gyakran ír az újság arról, mennyire nehéz az érdekek egyeztetése a politi­kában. Ennél egy fokkal izgalmasabb a helyzet, ha az ember és az állat érde­kei ütköznek. Az útépítő mérnök ilyen­kor keserűen nevet, a nemzeti park a törvényre hivatkozik, az állatjogi akti­visták pedig Peter Singer filozófusra, aki szerint az állat és az ember a szen­vedésben hasonlít leginkább. MUNKATÁRSUNKTÓL Öngyilkosságot követett el tegnap dél­után egy 18 éves szegedi középiskolás fiú. Nem hagyott hátra búcsúlevelet, így egyelőre nem lehet tudni, hogy miért vetett véget az életének. - A fiatalember Szegeden a Bajai úti vasúti átjáró közelében, a temető és a vasúti sínek között húzódó szerviz­úton sétálva várt a megfelelő pillanat­ra. Amikor a nagyállomásról kiinduló, Budapest felé tartó vonat a közelébe ért, arccal a mozdony felé fordulva, széttárt kezekkel felállt a sinekre. Olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette - tá­jékoztatta lapunkat Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendör-főkapitány­ság szóvivője. A fiú regisztrált tagja volt egy közös­ségi oldalnak, ahol azt írta: „Az élet jó és szép." B Trágyaszállítás a külső körúton át Hozzáedződtek a trágyaszaghoz a szegedi József Attila sugárút és a Makkosházi körút kereszteződésének környékén élők. A megye tiszántúli felének állattartó telepeiről gyakran erre viszik a trágyát Sándorfalva és a homoki földek felé. Vinnék másfelé is: az Algyő és Sándorfalva közötti Lénián tizenöt kilométert is lehetne spórolni, de az az út földes. A két önkormányzat szeretné leaszfaltoztatni, a nemzeti park azonban nem járul hozzá, a vonuló darvaknak ugyanis itt van a pihenőhelye, félő, hogy a nagyobb forgalom elzavarná őket. Egyesek szerint a darvak másutt a forgalmas úttól pár száz méterre ácsorognak, de a park szerint elég annyi, hogy egy ember besétál a pihenőhelyre, és a madarak örökre elszoknak. Kakas Béla sándorfalvi polgármester lapunknak megerősítette, a terv nem került le a napirendről. TÖBB MINT 160 MUTATÓVAL JELLEMZI A KÓRHÁZAKAT A FELÜGYELET - NAGYÍTÓ ALATT A GYÓGYÍTÓ INTÉZMÉNYEK Korházi fürdőszobától a műhibaperekig Felkerült az Egészségbiztosítási Fel­ügyelet honlapjára (www.ebf.hu) az az úgynevezett indikátorrendszer, amiből a betegek megtudhatják, mi­lyen ellátásra számíthatnak egy adott egészségügyi intézményben. A rengeteg adat között azonban könnyű eltévedni - pláne, hogy egy részük elavult. TOHBÁCZ RÓBETT A választott kórházban szokásos vára­kozási időről, az intézmény kihasznált­ságáról és betegbiztonsági mutatóiról, a betegjogi helyzetről, a minőségirányítá­si rendszeréről és kényelmi szolgáltatá­sairól, de még dolgozói elégedettségről, munkakörülményeiről is képet kaphat az érdeklődő az Egészségbiztosítási Fel­ügyelet honlapján. A www.ebf.hu cím­re kattintva több mint 160 kérdést, illet­ve választ böngészhet át a páciens, így összehasonlíthatja a kórházakat, mie­lőtt valamelyikbe befekszik. A legérdekesebb megyei mutatók közt mazsolázva kiderült: a vásárhelyi - és az összes többi - kórház alapada­tainak nagy része 2006-os információ­kat tartalmaz. Ebből azonban - mivel a „reform" miatt sok dolgozótól megvál­tak- nem tudható meg, hogy jelenleg például hány orvos, szakdolgozó jut egy-egy betegre, vagyis hogy mennyi­re leterheltek az ott dolgozók. Ugyan­csak tavaly előtti adatokat tartalmaz az intézményi kihasználtságot boncol­gató kérdéssor. Megtudható viszont, hogy bár nincs ügyfélhívó rendszer, de időpontra érkezik szinte mindenki, vá­rólistát vezetnek az interneten, amit három naponta frissítenek. Ingyenes a parkolás, a büfé napi 10 órán át tart nyitva, és teljesen akadálymentesített az intézmény. A weblap szerint csak a gyerekosztályon aludhatnak hozzátar­tozók, de nekik nem kell fizetniük ezért. Ellenben a fekvő betegeknek vinniük kell evőeszközt. A Csongrád megyei kórházak néhány minőségi mutatója Város Elindított 1 műhibaperek* Elvesztett műhibaperek* OEP-finanszírozott ágy/fürdőszoba OíP-ftnansíirozutt ágy fclínús kórteremben HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 3 1 i k 14 SZENTES 11* 1 10 8 MAKÓ 6 0 7 110 SZEGED (KLINIKAI KÖZPONT) 37 6 10-12 nincs adat * 2001. JANUÁR 1.-200T JÜNIUS 50. FORRÁS: EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI FELÜGYELET A szentesi kórház szakrendeléseinek > 70-90 százalékában adnak előjegyzést, de az csak napszakra, nem órára vagy percre szól. Az is látható a honlapról, hogy bár előírásszerűen vezetik a váró­listákat, de csak hetente frissítik. Meg­tudható, hogy a műtőben nincs megfe­lelő speciális klíma, a panaszokat átla­gosan húsz nap alatt vizsgálják ki, és tavaly 16 ilyen ügy került terítékre. Mű­ködik viszont bankautomata a kórház­ban, a gyerekosztályon itt is ingyen DM-GRAFIKA aludhat a kísérő anyuka. A megadott adatok alapján az is látható, hogy még sosem mérték föl a dolgozók munkahe­lyi elégedettségét. A makói kórházban a szakrendelé­sek több mint 90 százaléka előjegyzés alapján működik, a betegek percre pontos időpontot kapnak. Jó arányban - 30 és 50 százalék között - érhetők el a szakrendelések délután 4 óra után is. A honlapról kiderül, hogy steril klíma működik az intézmény sebészeti és nőgyógyászati műtőiben, s itt minden hozzátartozónak tudnak szállást bizto­sítani, éjszakánként háromezer forin­tért. A betegek akár internetezhetnek is, ugyanis a kórtermekben és a közös helyiségekben is elérhető a világháló. A szegedi klinikai központ adataiból többek közt az látszik: minden vizsgá­latot és halasztható műtétet várólista alapján végeznek. E lista elérhető a ne­ten, háromnaponta frissítik. Adott a le­hetőség a hozzátartozók elhelyezésére, napi 1260 plusz áfáért, illetve az étke­zés nagyjából 850-900 forintos áráért. Meglepő lehet, de a honlap szerint a klinikákon evőeszközt és tisztálkodó­szert is biztosítanak a betegeknek, akik azonban csak a rehabilitációs részlegen internetezhetnek. A megfá­radt klinikai munkatársak gyógytorná­ra vagy kondizni járhatnak, a dolgo­zók sportolását anyagilag is támogatja az intézmény - olvastuk az Egészség­biztosítási Felügyelet honlapján. A HATOSLOTTÓ VÁRHATÓ FŐNYEREMÉNYE EZEN A HÉTEN: JMkJÜkJMá • • • • ff HMM 303 millió Ft azaz háromszázhárommillió forint

Next

/
Oldalképek
Tartalom