Délmagyarország, 2008. április (98. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-01 / 76. szám

Kedd, 2008. áprilisi. Aktuális 13 KI A REFORMOK FOLYTATÁSÁRÓL, KI A FELELŐSSÉG ELKENÉSÉRŐL BESZELT . Képviselők a válságról Ha nincs garancia a reformok folytatására, az SZDSZ kilép a koalícióból mondta lapunknak Sándor Klára szegedi szabad demokrata parlamenti képviselő'a kormányválság kapcsán. A liberális politikus nehezen tartja elképzelhetőnek a kisebbségi kormányzást. A fideszes Nógrádi Zoltán szerint hat év semmittevés után most a politikai és gazdasági felelősség elkenése folyik. A szocialista Géczi József szerint ha a válság elhúzódik, joggal mondhatják az emberek, hogy húzzon a fenébe a koalíció, ezért inkább meg kellene egyezni, s az ország ügyeit intézni. Botka László azt hangsúlyozta, hogy a válság nem érinti Szegedet. SZABÓ C. SZILÁRD Sándor Klárái SZDSZ): - Gyurcsány Ferenc egyoldalúan felmondta a koalíciós szerződést, amikor menesztette a kormány, és nem az SZDSZ egészségügyi reformprogramját végrehajtó Horváth Ágnes liberális szakminisztert. Ezzel visszafordult azon az úton, amin két éve együtt indultak el a koalíciós pártok. Ehhez mi nem adjuk a nevünket, mert úgy gondoljuk: ha nem hajtjuk végre a megkezdett reformokat az egészség-, oktatás- és adóügyben, akkor végleg leszakad Magyarország. Azt tudtuk, hogy a Fidesz kezdeményezte népszavazást nem lehet megnyerni, hiszen rendkívül populista kérdéseket tett fel a nagyobbik ellenzéki párt. Éppen ezért indokolatlannak gondolom, hogy az MSZP megijedjen és visszaforduljon. A húsztagú SZDSZ-frakció - amelyben nyolc ügyvivő ül a tizenháromból - egyhangúlag azt javasolta az ügyvivő testületnek, hogy április 30-i hatállyal hívja vissza a szabad demokrata minisztereket és államtitkárokat, ha nincs garancia a kormányprogram folytatására. A koalícióból való kilépésről csak a küldöttgyűlés dönthet, amely április második felében egyébként is összeül. A mai politikai viszonyokat ismerve nehezen tartom elképzelhetőnek a kisebbségi kormányzást Magyarországon. Nincs okunk arra, hogy az előrevivő törvényeket ne támogassuk, de a reformok megakasztásában nem veszek részt - hangsúlyozta Sándor Klára. Nógrádi Zoltán (Fidesz, Mórahalom polgármestere): - Nyilvánvalóvá vált az ország helyzetéből adódóan, hogy a hibás és sikertelen kormányzati munka felelősségét egyik kormányzópárt sem vállalja. Most folyik az egymásra mutogatás, a politikai és gazdasági felelősség elkenése, amiben az a szomorú, hogy a belpolitika most a kormányfő alkalmatlanságáról és a kisebbik koalíciós partner reformképtelenségéről szól. Mi azt szeretnénk, ha az MSZP és az SZDSZ nem egymással lenne elfoglalva, hanem az ország ügyeit intézné, a szociális válság megoldásán munkálkodna, és a gazdasági élet fellendítéséért tenne. A parlamenti többségtől felelős kormányzást, az ország és az embemúlt hat év semmittevéséről. Az MSZP feladata, hogy demokratikus pártként ezt megértse, és jól értelmezze. Botka László (MSZP, Szeged polgármestere): - Szegedet természetesen nem érinti a kormányválság, mert egyrészt az önkormányzati politika nem a pártokról szól, másrészt a várost irányító MSZP és SZDSZ nem koalíciós szerződést, hanem választási szövetséget kötött, amit a választók hitelesítettek 2002-ben és 2006-ban. Géczi József (MSZP): - Hétfőn nem történt semmi olyan, amin a szombati események után meglepődtek volna a szocialista képviselők. Az várható volt, hogy Káka János SZDSZ-elnöknek pozícionálnia kell magát, egyből nem adhatja fel, hiszen tisztújításra készülnek. A nyugati demokráciákban ez szokásos játék. Hogy mi lesz? Vagy megmerevednek az álláspontok, vagy megegyeznek a felek. Én nem vagyok benne a belső döntés19A képviselő kell a többséghez A 386 tagú parlamentben a 2006-os választáson az MSZP 190, az SZDSZ pedig 20 helyet szerzett, így kényelmes többséget alkotnak. Kisebbségi kormányzás esetén a nagy horderejű törvények, rendeletek (mint például a költségvetés) elfogadásakor bajban lenne az MSZP, ugyanis a minősített többséghez a megválasztott képviselők 50 százaléka plusz 1, azaz 194 szavazat kellene. De az egyszerű többséghez is - amikor a T. Házban jelenlévők több mint felének szavazata kell egy előterjesztés elfogadásához - nagy fegyelmet kellene tartani a szocialista frakcióban, hiszen a Fidesznek 139, a KDNP-nek 23, az MDF-nek pedig 11 képviselője van az országgyűlésben, ahol három független képviselő is dolgozik. rek sorsáért érzett felelősségvállalást várunk el. Ügy, ahogy azt 2006-ban ígérték. Az ország erőforrásai a botránypolitizálás eltusolására fordítódtak: előbb Medgyessy Péter ügynökmúltját, majd az őszödi beszéd hatásait, most pedig egy rosszul értelmezett reformlépésrendszer káros hatásait kellett, kell elfedni. A Fidesz nem kíván beleavatkozni az MSZP belügyeibe. Az emberek a március 9-i népszavazással határozott véleményt mondtak az elhozó körben. Az ország érdekében mindenképpen meg kellene egyezni. Ügy vélem, hogy az ország ügyeit kellene intézni, mert a mostani helyzetet nem értik az emberek, s ha a válság elhúzódik, joggal mondhatják, hogy húzzunk a fenébe. Az biztos, hogy én semmilyen összeesküvésben nem veszek részt. 1989 óta politizálok, és ez nem a legdicsőségesebb időszaka az életemnek, s nagyon remélem, hogy nem így fejeződik be a pályafutásom. Ha sok a reform, azért kell mennie, ha meg kevés, azért. ŐRF1 FERENC Játék a kártyavárban Ki hitte volna, hogy Horváth Ágnes transzparensfigurájává válhat a kormánykoalíciónak. Lobog, vagy nem lobog? - ettől függhet az MSZP-SZDSZ-tandem sorsa. A szabad demokraták legalábbis ezt a darabot játsszák most el a nagypolitika színpadán (hogy a kulisszák mögött mit, azt csak később tudjuk meg, ha megtudjuk egyáltalán). A szadeszosoknak már jó ideje büdösek a szocik (és viszont), az előbbieknek azért, mert sorra „butítják" le kőkemény liberális programjaikat, a szocik szerint meg a liberális reformdömperek úgy törnek-zúznak az egészségügyben, mint elefánt a porcelánboltban. S ha már elefánt, a szakálI Ha SOk 3 reform, las vicc kisegere is eszembe jut, ameg g azért kell lyik ugye együtt bandukol a hidon óriás barátjával, mígnem egyszer csak megszólal: Hallod, hogy dübörgünk? Akár a magyar gazdaság (copyright Kóka János). Az SZDSZ most talált egy trójai falovat (Horváth Ágnest), amibe kapaszkodva kilopódzhatnak az omladozó kártyavár alól - mintha a síkosabb lapok jó részét nem is ők építették volna be a pakliba! Bűnbaknak meg nekik is kéznél van a miniszterelnök, aki az egészségügyi miniszter menesztésének egyoldalú bejelentésével alighanem visszavágott a koalíciós egyeztetésért felelős szabaddemokrata államtitkár, Horn Gábor médiaeseménnyé híresült, övön aluli kiszólására a népszavazás éjszakáján (csak emlékeztetőül: „...azt üzenték, menj a p...ba, Feri"). Méghogy egyeztessen vele Horváth Ágnesről! Amennyiben az SZDSZ tényleg visszahívja embereit a kabinetből, valóban kellemetlen helyzetbe hozhatja a kormányt, hiszen így sem könnyű kormányozni, hát még kisebbségben. Előrehozott választásokat viszont az SZDSZ sem akarhat, hiszen mostani, amúgy is romlandó állapotában szavazatok helyett legfeljebb koszorúkra számíthatna saját pártkoporsójára. Egyébként a szabaddemokratáknak van már rutinjuk a kormányfőbuktatásban, erről talán Medgyessy Péter tudna bővebben mesélni. Csakhogy elő tud-e húzni most bárki is egy nyerő nevet a koalíciós bugyiszárból? 2004-ben, a puccs idején a szocialista elit Kiss Pétert akarta, aztán jött Gyurcsány, és megnyerte a választásokat. A háborús békeidőben viszont egyfolytában vesztésre áll. Könnyen úgy járhat, mint a nyuszi a viccben a sapkával: ha van rajta, az a baj, ha nincs, az a baj. Ha sok a reform, azért kell mennie, ha meg kevés, azért. Halkan jegyzem meg, a politikában sem eszik ám olyan forrón a kását, mint ahogy főzik. Szadeszos kakaskodás ide, szoci durcásság oda, a koalíciós válságnak nevezett gumicsonton ugyan el lehet rágódni még egy darabig, addig sem foglalkozik a nép a szabaddemokraták elnökválasztási csínyeivel, a kormánynak meg könnyebb lesz cezúrát húzni az elrontott múlt, meg a „másképpen lesz holnap" között. És egy szót sem szóltam a Fideszről, nem véletlenül. Ha én Orbán Viktor lennék, most kényelmesen hátradőlnék a karosszékben, keresztbe raknám a lábam, rágyújtanék egy szivarra, és finom konyakot kortyolnék hozzá. És összemosolyognék Semjén Zsolttal: nézd csak, milyen szépen marják egymást a liberálisok meg a szocialisták! A HÁZIORVOSOK A CSODÁBAN BÍZNAK - A KÓRHÁZAKAT NEM RÁZZA MEG A BEVÉTELKIESÉS Bűcsű a háromszáz forintoktól A SZEGEDI RENDELŐINTÉZETBEN KISPÁL ZOLTÁN FIZETETT UTOLJÁRA Fotó: Karnok Csaba A népszavazást követő parlamenti döntés eredményeként mától már nem kell vizitdíjat és kórházi napidíjat fizetni. Ezt azonban a legtöbb beteg nem várta meg, a szegedi rendelőkben és ambulanciákon ugyanakkora volt a forgalom, mint máskor. A háromszáz forintos tarifák 410 napot éltek meg. wmáaiúKM A vizit- és kórházi napidíjat még Molnár Lajos, egykori egészségügyi miniszter vezette be: tavaly február 15-étől minden orvos-beteg találkozó, illetve kórházban fekvő betegként töltött nap után fizették a páciensek. Akkor azzal indokolták a bevezetését: ettől majd kevesebben járnak fölöslegesen orvoshoz, és csökkenti a hálapénz mértékét is. A tapasztalatok szerint azonban a díjfizetés egyik dolgon sem változtatott lényegesen - a tébét fizető embereket viszont erősen irritálta. Mivel a törvény végrehajtási rendeleteit kapkodva dolgozták ki, szinte mindenütt káosszal járt a bevezetése. - A díjbeszedés megszüntetésével öszszefüggő feladataink gyorsabban és könnyebben mentek, mint a bevezetéskor megoldandók, noha a jogszabály csak 26-án jelent meg - árulta el Kovács Iván, a szegedi klinikai központ hivatalvezetője. Az orvoskar stratégiai igazgatója elmondta: tegnap körlevélben értesítették a betegellátó egységeket a feladataikról. Teljes idejű vizitdíjbeszedők - azaz pénztárosok - csak a rendelőintézeTovábbi fotók a témáról az interneten: deimagyar tu tekben voltak: az összesen tíz munkatárs közül négyet a betegirányításhoz helyeztek át, hatan a záró feladatokat végzik. Az elmúlt 410 napban a megyei egészségügyi intézmények többsége havi pár milliós bevételre tett szert a vizit- és kórházi napidíjból. A makói kórház nagyjából 3, a vásárhelyi 4,4, a szentesi 4,5 millió forintot szedett be, a szegedi klinikai központ az októberi integráció óta körülbelül havi 22 millió forintot. A megyei intézmények napi működési költségekre fordították a pluszpénzt, a szegedi klinikai központ elnöke, Pál Attila azonban júliustól már minden klinikán összegyűjtette az összegeket, és az alulfizetett nővérek munkáját honorálta belőle. A vizit- és kórházi napidíjból származó bevétel a kórházak költségvetésének elenyésző részét adják, ezért számukra nem okozott nagyobb anyagi gondot az eltörlésük. Nem úgy a háziorvosoknak, akiknek havi bevételeik 25-30 százalékát eddig a vizitdíj adta. Kormányos Szilvia szegedi háziorvos úgy számol, áprilistól havi 150-180 ezer forinttól vehet búcsút. Csak úgy maradhat talpon, ha még szorosabbra húzza a nadrágszíjat, és a nála eddig ingyenes szolgáltatásokért - például védőoltás beadásáért - is pénzt kér. Emellett pedig - mint fogalmazott - kollégáival együtt a csodában bíznak. A háziorvos egyébként - a vizitdij április 1-jei eltörlése ellenére - tegnap is a szokásos hétfői forgalmat tapasztalta rendelésén. Azaz nem várt senki sem máig csak azért, hogy ne kelljen vizitdíjat fizetnie. Ugyanezt láttuk tegnap délelőtt a Tisza Lajos körúti rendelőintézetben is, ahol a betegirányító pult előtt a megszokott, 15-20 méteres sor állt, és a pénztáraknál is pörögtek a százasok. Zsúfolt volt az új klinika traumatológiai-ortopédiai-idegsebészeti ambulanciája is. Az itt várakozók közül többen mondták, hogy szívesebben jöttek volna kedden, de egy hónapja hétfőre kap tak időpontot - s akkor még nem lehetett tudni, mi lesz a népszavazás eredménye. Volt, aki csak a vizitdíjfizetés miatt jött reggel 8-ra, mert 9-re volt időpontja - de 11-kor még így is a kontrollvizsgálatára várt. Az egykori SZTK-ban az utolsó, vizitdíjat fizető beteg negyed 7-kor egy marék aprót szórt a pultra. Kispál Zoltán „az utolsó szó jogán" azt mondta, nemmel szavazott március 9-én, mert „mindegy kitől szedik be a pénzt, de így legalább az orvosnál maradt". A pénztárra ezután kikerült a „Zárva" tábla. Végleg. B VÁSÁRHELY KONTRA SZEGED. Hódmezővásárhelyen megelőzve az új jogszabály hatályba lépését már a népszavazás másnapjától, március 10-étől nem szedtek vizit- és kórházi napidíjat az önkormányzati fenntartású kórház és rendelőintézetben. A napokban a vásárhelyi háziorvosok iparűzési adójáról mondott le az önkormányzat, hogy segítse a nehéz helyzetbe került szakembereket. Szilárd András, a Szegedi Háziorvosok Egyesületének elnöke nem számít a szegedi önkormányzat segítségére, a kieső bevételüket szerinte a kormánynak, illetve a parlamentnek kellene pótolnia. Mivel nincs a háziorvosoknak tartalékuk, kompenzáció nélkül a gondok hamarosan testet öltenek. Az elnök szerint tömegével adják majd vissza a praxisokat a háziorvosok, mert ráfizetésesek lesznek. Helyette aki teheti, elmegy nyugdíjba, a fiatalabbak pedig külföldre.