Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-06 / 56. szám

1UI Seregszemle Csütörtök, 2008. március 6. SZEKERES IMRE ÁTALAKÍTÁSRÓL, GRIPENEKRŐL ÉS PÉNZRŐL Kész a haderőreform A FEJLESZTÉSEK ÉVE LESZ 2008 - NYILATKOZTA SZEKERES IMRE A haderőreform befejeződött, már csak a kiigazítások vannak hátra ­jelentette ki Szekeres Imre vásárhelyi fórumán három hónappal ezelőtt, mikor az itteni csapatot a Magyar Honvédség legfontosabb, komoly fejlődés előtt álló alakulatának ne­vezte. Lapunknak adott interjújában szó esett a haderőreformról, a fej­lesztésekről is. MUNKATÁRSUNKTÓL - A haderőreform befejeződött. A mi­niszter elégedett? - Másfél évvel ezelőtt azt terveztem, hogy befejeződik a másfél évtizede fo­lyó haderőreform, s decemberben be­jelentettem, hogy befejeztük. Ez ren­geteg konfliktussal járt, emberi sorso­kat is megváltoztatott, már ideje volt, hogy vége legyen. Tavaly átalakítot­tam a minisztériumot: huszonöt veze­tőből ma tizenegy dolgozik a tárcánál, ahová teljesen integrálódott a vezér­kar. A harminckét háttérintézményből hét maradt. Mindez megteremtette azt, hogy idén a honvédség szerkeze­tét alakítsuk át. Többek között létre­jött egy összhaderőnemi parancsnok­ság, igy hat parancsnokságból egy lett, ami katonai kultúraváltást jelent. - A Gripen-szerzödés újból nagy visszhangot kapott. Helyesnek tartja, hogy a Fidesz-kormány alatt Gripene ket vásároltak, majd önök még drá­gább szerződést kötöttek? - Amikor felmerült, hogy szükség van-e új vadászgépek vásárlására, vagy a MiG-eket kell-e felújítani, az volt az álláspontom, nincs szükség új gé­pekre, modernizálhatok a MiG-ek, és évekig jól fognak szolgálni. Most az a feladatom, hogy ha már itt vannak a svéd gépek, jól használjuk őket, mert a folyamat visszafordíthatatlan. A szer­ződésmódosításra azért volt szükség, mert az első szerződésben rögzített gé­pek nem a legkorszerűbbek voltak. - Többször nyilatkozta: 2008 - a re­formokra építkezve - a fejlesztések éve lesz. Milyen további terveket dé­delget a honvédelmi miniszter? - Nagyon fontos a katonák lakás­helyzetének megoldása. Arra törek­szem, hogy az eddiginél jelentőseb­ben járuljunk hozzá az albérleti költ­ségekhez. Kidolgozunk egy lakáslí­zingrendszert, s az albérleti támoga­tást a lakásgond megoldásához fizet­nénk, amivel hosszú távon jobban jár­nának a katonák. Ugyanakkor ez év­től felgyorsul a Magyar Honvédség ké­pességeinek fejlesztése. Az évi védel­mi kiadásokon belül 15 százalékról 20 százalékra nö a haditechnikai fejlesz­tések aránya. Az elkövetkezendő idő­szakban sor kerül a harci hatékonyság növelésére, a mobilitás, a telepíthető­ség kiterjesztésére. A honvédség új ve­zetési rendszereket alakít ki a korsze­rű híradó- és informatikai eszközök Fotó: Segesvári Csaba M HONVÉDELMI BÜDZSÉ. Idén mint­egy 319,7 milliárd forinttal gazdál­kodhat majd a szaktárca. Ez bizto­sítja a Magyar Honvédség működé­sének feltételeit és Magyarország szövetségesi kötelezettségeinek el­látását. felhasználásával. Az erők rendelke­zésre állása mellett külön figyelmet fordít a minisztérium a katonák sze­mélyi felszerelésének korszerűsítésére is. A könnyűlövészek mellett, a követ­kező évtizedben, a Magyar Honvédség megteremti a közepes erőt jelentő har­ci jármüvekre épülő csapatok új rend­szerét. A tárca fejleszti a híradástech­nikát, a helikopteres szállítást és a harctéri felderítési képességet. Korsze­rűsíti a szárazföldi erők légitámogatá­sát és a különleges műveleti képessé­geket. Kiemelt prioritással kezeli a harcvezetés és annak híradós és infor­matikai támogatását. A honvédség is részt kíván venni az ezzel kapcsolatos kutatás-fejlesztési folyamatokban. Missziók három kontinensen A honvédség 2007-es missziós tevékenységét különösen eredményesnek minősítette a www.honvedelem.hu portálnak adott interjújában Szekeres Imre. A honvédelmi miniszter összegzése szerint a nemzetközi műveletekben a Magyar Honvédség mintegy ezer fővel, három kontinensen, 13 országban, 17 helyőrségben van jelen. Ezek közül az afganisztáni szerepvállalást a Magyar Honvédség eddigi legösszetettebb és legjelentősebb, legnagyobb kihívást jelentő missziós feladatának nevezte. Ugyanakkor hazánk alapvető nemzeti érdeke a balkáni régió stabilitása, aminek következménye, hogy a békefenntartásban részt vevő magyar erők kétharmada a Nyugat-Balkánon teljesít szolgálatot. Idén az eddiginél felelősségteljesebb feladatot vállal a KFOR-misszióban - ez lesz az első alkalom, hogy a Magyar Honvédség veszi át egy többnemzetiségű alakulat vezetését egy nemzetközi műveletben. Nagyüzem a szegedi toborzóirodában Nem volt hiábavaló a minisztérium kommunikációs kampánya, melyre az elmúlt három évben mintegy 400 millió forintot költött el a tárca ­nyilatkozta Szekeres Imre. A honvé­delmi miniszter elmondta: 2005 és 2007 között 13,5 ezren regisztráltak a hazai toborzóirodákon. Megyénkből legutóbb március 4-én, összesen ti­zenöten vonultak be a szentendrei kiképzőközpontba. KISS GÁBOR GERGŐ Az elmúlt három évben a katonai pálya iránt érdeklődő 13,5 ezer fiatal közül 5628-an be is szerettek volna lépni a seregbe, ám ötven százalé­kuk a fizikai megmérettetésen, 28-30 százalékuk a pszichológiai teszten nem felelt meg. A szegedi toborzó- és érdekvédelmi irodán 2007. január 1. óta közel ötszá­zan jelentkeztek a seregbe, akik közül százhúszan már megkezdték szolgála­tukat. A megyéből legutóbb március 4-én, összesen tizenöten vonultak be a szentendrei kiképzőközpontba. Ezen felül további tizenöten mentesítést kaptak a kiképzés alól, mert koráb­ban már voltak sor-, illetve szerződé­ses katonák. Mészáros Antal irodavezető őr­nagy elmondta, hogy megyénkben általában a jelentkezők 40-40 száza­léka az egészségügyi és a fizikai, a maradék húsz százalék pedig a pszichológiai teszten bukik el. A legtöbb egészségügyi probléma az emberek látásával van, de sokak­nak görbe a gerince, amiért a szá­mítógép előtt töltött sok időt lehet okolni. A szegedi toborzóirodán a legtöb­ben Hódmezővásárhelyre és Szen­tesre adják be a jelentkezésüket, ahol létszámhiánnyal küzdenek, így a kiképzés után egyből szolgálatba léphetnek ezeken a helyeken. - Előbbi helyről a szerződéses ka­tonáknak jó lehetősége van külföldi szolgálatot vállalni, ami az egyik legnagyobb vonzerő - mondta Mé­száros őrnagy. A bevonulók ezenkí­vül a változatos és izgalmas élettel, a természetet szeretetével indokol­ják a seregbe való jelentkezésüket. Mivel a toborzás folyamatos, az iroda most is várja a C, D és E jogo­sítvánnyal rendelkező, 47. életévü­ket még be nem töltött, szerződéses katonai szolgálatot vállalók jelent­kezését. A SZEGEDI TOBORZÓ- ÉS ÉRDEKVÉDELMI IRODÁN 2007. JANUÁR 1. ÓTA KÖZEL ÖTSZÁZAN JELENTKEZTEK A SEREGBE Fotó: Tésik Attila Itt az összes Gripen Mérföldkőhöz érkezett a hazai Gri­pen-program - olvastuk a www.hon­vedelem.hu honlapon. Amellett, hogy megérkezett az összes gép, és folya­matosan zajlik a kiképzés, 2009-től a 14 Gripen részben átveszi a készültségi szolgálatot a MiG-29-esektöl, majd 2010-től ez a típus lesz az egyetlen ma­gyar vadászgép, amely ellátja a had­erő hazai, illetve szövetségesi felada­tait. A svéd fél jóval a szerződésben foglalt határidő (2015) előtt teljesítette ellentételezési kötelezettségeinek 98 százalékát. NATO-csúcs Budapesten Idén ősszel Budapesten lesz a NATO vé­delmi minisztereinek csúcstalálkozója. Szekeres Imre honvédelmi miniszter a www.honvedelem.hu-nak elmondta: meghívják a tagországokon túl az ISAF-szövetséges államokat is. A kétna­pos tanácskozáson - a tervek szerint ­VALLÁSGYAKORLÓK A FEGYVERESEK KÖZÖTT Szolgálnak: egyszerre tisztek és lelkészek Jogszabály is rögzíti: a katonáknak is joguk van a szabad vallásgyakorlás­hoz. Magyarországon a katolikus hon­védek lelki gondozásáért a katonai or­dinárius, protestánsok esetében a tá­bori püspök, zsidó felekezetűeknél pedig a tábori rabbinátus felel. ILLYÉS SZABOLCS 1773 óta hivatalosan is szolgálnak lelké­szek a magyar hadsereg vagy honvéd ség kötelékében. Jelenleg az 1994 óta ér­vényes kormányrendelet értelmében a fegyveres testületben szolgálók, dolgo­zók lelki gondozásáért katolikusok ese­tében a katonai ordinárius felel, a pro­testáns felekezetekhez tartozók a tábori püspökhöz, a zsidó vallásúak pedig a tábori rabbinátus lelkészeihez fordul­hatnak. A szolgálatoknak természete­sén hazánk egész területén jogukban áll egyházi szertartások keretében is gya­korolni a hitüket - a nyolc magyar város­hoz tartozó laktanyák mindegyikében ökumenikus imahelyek állnak a vallá­sukat gyakorlók rendelkezésére. Me­gyénkben a hódmezővásárhelyi lakta­nya bejárata mellett felállított kápolná­ban lehetőség van keresztelésre, eskü­vők és gyászszertartások megtartására. Legtöbb hivő katona katolikus, a tábori püspöki irodát jelenleg Berta Tibor alez­redes, általános helynök vezeti. A katonák lelki gondozásáról rende­letet először Mária Terézia állíttatott. A Monarchia területén 8, úgynevezett ka­tonai szuperiorátust hoztak létre, ebből egy volt Magyarország és egy Erdély. Az első, önálló magyar tábori püspökség I A PÁPA A TÁBORI LELKÉSZEKRŐL. Legutóbb 2006-ban bocsátott ki a Vatikán hiva­talos állásfoglalást a tábori lelkészi szolgálatokat érintő aktuális kérdésekkel kap­csolatban. XVI. Benedek pápa ebben lényegesnek tartotta kiemelni, hogy az egy­ház feladata: a keresztény katona formálása. A katolikus egyház tanítása egyébként a katonákat a béke szolgáinak nevezi, akik a biztonságért és a népek szabadságáért kell, hogy dolgozzanak - ezzel pedig a béke megteremtését kell, hogy szolgálják. felállítása az 1848-as honvédséghez köt­hető, a hadi cselekményekben részt ve­vő papokat, lelkészeket a szabadság­harc leverését követően haditörvény­szék elé állították. Több halálos ítélet is született, ám végül csak két katolikus papot: Gonzeczky Jánost és Gasparich Kiüt végezték ki. Mindkét világháborúban tiszti rang­ban szolgálhattak a papok, lelkészek, a szolgálat 1951-ig működött, 1994-ben szervezték újra. A Boross-kormány meg­állapodást kötött a Vatikánnal, ennek eredményeképp kormányrendelet rögzí­ti: a szervezeten belüli csoportos és egyéni vallásgyakorlást, valamint lelki gondozást biztosítani kell, a Tábori Lel­készi Szolgálat működésének költségeit a Honvédelmi Minisztérium viseli. NATO-orosz bizottsági ülést is tartanak. A témák között szerepel Koszovó és Af­ganisztán kérdése, valamint a NATO át­alakulása. A budapesti találkozón dön­tés születhet arról, hogy a szövetség be­von-e magáncégeket az afganisztáni hadműveletekbe. EU-katonák Afrikában Egy 3500 fös európai katonai kontin­gens indulhat hamarosan Csádba és a Közép-afrikai Köztársaságba - többek között erről állapodtak meg az uniós külügyminiszterek a közelmúltban. A misszió elsődleges feladata a polgári la­kosság védelme és a humanitárius segé­lyek szállításának megkönnyítése. En­nek keretében a katonák a térségben dolgozó 300 ENSZ-rendőr munkáját se­gítik majd. A Seregszemle a Honvédelmi Minisztérium támogatásával készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom