Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-01 / 52. szám

RENESZÁNSZ ÉV HUNYADI MÁTYÁS SZÜLETÉSÉNEK 565. ÉS TRÓNRA LÉPÉSÉNEK 550. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL NAGY TER Mátyás király leghitelesebb ábrázolásának tartják a szegedi alsóvárosi templom déli oldalbejárata fölötti domborművet FOTÓK: SEGESVÁRI CSABA Hagyomány, tény és tévhit keveredik, mikor a legnagyobb magyar királyról be­szélünk. Hunyadi Mátyás születésének 565. évfordulóját idén február 23-án, míg megkoronázásának 550. jubileumát, január 24-én ünnepeltük. Mi a hétfői Mátyás-nap után arra voltunk kíváncsiak, mi jut eszükbe a szegedieknek e név hallatán - az alsóvárosi Mátyás király téren. - Az igazságos Mátyás! Ez jut eszembe, amikor Hunyadi Mátyásra gondolok. A róla elnevezett szegedi téren gyakran megfordulunk a lányommal és a kisfi­ámmal. Szeretjük a templomot, körülöt­te a tágasságot, a zöldet, a játszóteret. Úgy is mondhatnám: e tér méltó a nagy Hunyadihoz - lelkendezik Balassi Gel­lért anyukája, Nóra, míg a kisfiú hintá­zik. A gyerek gondol egyet, a mászóká­hoz indul. - Szégyellős - mentegeti édes­anyja -, azért nem válaszol a kérdésre, pedig már Gellért is hallott Mátyás ki­Az alsóvárosi ferences rendház és templom előtti tér a hagyomány alapján arról kapta nevét, hogy Mátyás király 1475-ben, ittjártakor a palástját a szegény miséző papnak adományozta... HUNYADYNÉ, DE NEM BEATRIX. - Megjegyzik a nevem, az biztos, amikor bemutatkozom: „özvegy Hunyady Mátyásné". Számtalan­szor eljátszották velem, ezért újab­ban már hozzáteszem a megjegy­zést: „de nem Beatrix" - mesél sa­ját anekdotát a szegedi belvárosi asszony. - Ezt leszámítva nemigen foglalkoztatott néhai férjem neve, mert nem a híres nevet, hanem a viselőjét, az embert szerettem... Mióta elment, minden évben leg­alább egyszer megállunk a 15 éves Mátyás szegedi lovas szobránál, a Tisza-parton és emlékezünk. rályról, aki álruhában járta a vidéket ­legalábbis a mesében. Hiedelem, nem pedig valós történet az alapja az alsóvárosi tér elnevezésé­nek - tudjuk meg Péter László Szeged ut-. cánevei című könyvéből. A Heltai Gás­pár följegyezte hagyomány alapján Má­tyás király 1475-ben, itt jártakor palást­ját adományozta a szegény miséző pap­nak, ezért „a Víz" után a korábban pia­coknak is helyet adó Barátok tere Má­tyás király térré lett. Ám az igazság az ­írja Péter László -, hogy a palástot a ki­rály a palánki Dömötör-templomnak adta, s csak a török alatt került a bará­tokhoz. Sőt: nem is e térhez kötődnek Mátyás király szegedi kapcsolatai. - A Duna jegére tódult köznemesek választották királlyá a tizenöt éves Hu­nyadi Mátyást. A legnagyobb cselekede­tének azt tartom, hogy megszervezte a Fekete sereget - jelenti ki magabiztosan Bartha Bernadett. A kamaszlány nagy­jából annyi idős lehet, mint koronázása idején Mátyás. A karolinás diák és ba­rátnője, Kovács Enikő szinte egymás szavába vágva mondja, szeretnek kijön­ni a térre, ahol legutóbb piaristás test­vérosztályukkal, a fiúkkal métáztak. A mostani Mátyás-nap után a szege­di Mátyás király téren megszólítottak közül senki sem tudta: Hunyadi Má­tyás 1458-1459 között országgyűlést tartott, de ezen kívül is többször (1462, 1465,1475) járt a városban. - Egyetlen Mátyásnak szoktam leve­let hozni a Mátyás király térre - árulja el a környék postása, Somogyi Mária. Becslése szerint 15-20 lakás nézhet a tágas térre, ahol csupán két „cégnek", egy nyomdának és a plébániának ér­kezik küldemény, öt éve, mióta na­ponta erre jár, új nevet nem kellett megtanulnia, mert nem cserélődnek a lakók. Az is változatlan, amit a nagy magyar uralkodóról gondol az asz­szony: mióta meghalt, semmi se olyan, mint az ő idejében, mert „meg­halt Mátyás király, oda az igazság"! További fotók a témáról az interneten: delmagyar Kulturális programsorozat Mathias Rex 1458-1490 közötti uralkodását halála után nem sokkal kezdték idealizálni. Az erő mellett leginkább a kulturális ragyogást, a magyar reneszánsz pompát tartották emlékezetre méltónak a jelen nyomorúságát elfelejteni igyekvők. Tény a budai Corvina könyvtár léte, a dominikánus kolostorban 1480-ban nyitott új főiskola, vagy Andreas Hess itteni nyomdája, illetve az uralkodó felesége, Aragóniai Beatrix kedvéért létesített majolikaműhely. Ezekre is emlékeztet, hogy az idei kétszeres jubileum alkalmából Magyarországon 2008 a reneszánsz éve. Ezért számos kulturális programot hirdetnek. Közben szinte minden naptári napon fölidézhetünk valamit a több mint ötszáz évvel ezelőtti időből. Például ma, március l-jén arra is emlékezhetünk, hogy 1472-ben e napon ismerte el IV. Sixtus pápa I. Mátyás cseh királyságát. Vagy március idusán arra, hogy az Amerikát fölfedező Kolumbusz Kristóf - a korabeli híradások szerint - magával vitte a mi Mátyás királyunk udvari könyvtárosának, Regiomontanusnak a hagyomány szerint Budán készített csillagászati atlaszát. Meghalt Mátyás király, oda az igazság!" - mondja az alsóvárosi postás, Somogyi Mária Balassi Gellért és édesanyja sok időt tölt a Mátyás király téri játszótéren

Next

/
Oldalképek
Tartalom