Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-31 / 75. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG _ ^ ^^ ^ M SZERKESZTI: KOVÁCS ANPRjTI Cj (1 D B II Z DBSZBI 2008. MÁRCIUS 31. ^^ ^^ M^ • • M^ ^^ ••• ^^ • NEPSZERU BEREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK Átfogó felmérést készít a hazai béren kívüli juttatások helyzetéró'l a Merces. Az oldal széles körű tájékoztatást ad a bérek és fizetések kérdésében munkavállalóknak és munkáltatóknak egyaránt. Az elemzésből kiderül, Magyarországon élet- és balesetbiztosítást kapnak a legtöbben, pluszszabadságot a legkevesebben. MUNKATÁRSUNKTÓI Széles körű felmérést készít a hazai cafeteria rendszerről kiadónk, a Lapcom Kft. érdekeltségi körébe tartozó Workania állásportál a Merces fizetéNépszerű kiegészítés az utazási költség térítése IILUSZTRÁCIÓ: SCHMIDT ANDREA si felmérés segítségével. A merces.hu oldal októberben kezdte meg működését, és mára 56 ezer magyarországi alkalmazott béradatait tartalmazza. Az adatbázis folyamatosan frissül. Napi 250-300 munkavállaló által kitöltött kérdőívvel bővül, és egy-egy személy adatait maximum egy évig archiválja. Az oldal segítségével mindenki kiderítheti, hogy foglalkozásának, tapasztalatának, lakóhelyének nagyjából milyen bér felel meg, „mennyit ér" pillanatnyilag a munkaerőpiacon. Életszerű, friss számokat közöl, melyek tájékozódási pontként működhetnek minden munkabérről szóló tárgyalás előtt. A felmérés alapján a munkáltatók körében legnépszerűbb, 31 százalékos juttatás az élet- és balesetbiztosítás, ami többek között a hazai adózás sajátságainak is köszönhető. Második az alkalmazottak képzése és a munkába járás költségeinek térítése holtversenyben, 28-28 százalékkal. A két juttatás nem azonos csoportokra vonatkozik: míg a munkába járás költségeit az alacsonyabban képzettek és az állami alkalmazottak kérik gyakrabban, addig a képzés inkább az amúgy is magasan kvalifikáltak és a magánszférában dolgozók „előjoga". A munkavállalók 18 százaléka kap ingyenitalt a munkahelyen - ez a víztől az üdítőig bármi lehet 16 százalékuknak jár nyugdíjbiztosítási hozzájárulás, és szintén 16 százalék kap magáncélra is céges telefont. Százból 14 ember egészségéhez járul hozzá a munkahely, rugalmas munkaidő 11-nek jár. Magáncélú laptopot tíz százalékuk kap, hat, öt, négy és három százalékuk céges autót, sporthozzájárulást, hétvégi rendezvényeket és pluszszabadságot élvezhet. Természetesen a felmérés adatai és számai nem az ország összes munkavállalójára igazak, hiszen nem kap minden 10. magyar dolgozó céges notebookot. A felmérés csak azok körében vizsgálja a cafeteria használatát, akik egyáltalán kapnak bármilyen béren kívüli juttatást. Érdekes a hazai helyzetet összevetni például a szlovákiaival, ahol a merces.sk-t vizsgálva úgy tűnik, kedvezőbb a helyzet. A szlovákiai munkaerő az élet- és balesetbiztosítás, illetve az egészségügyi ellátás kivételével minden kategóriában ellátottabb, mint a magyar. A rugalmas munkaidő és a hétvégi céges rendezvény háromszor annyi embernek jár, a pluszszabadság több mint négyszer annyi munkavállalót érint. D WORKANIA.HU A Workania a szlovák Profesia csoporthoz tartozik, mely kiadónk, a Lapcom Kft. tulajdonában van. A www.workania.hu weboldal 2006-ban csatlakozott a számos munkaközvetítő oldalt felvonultató mezőnyhöz, az ezt kiegészítő merces.hu portál pedig most indult. Havi 150 ezres látogatottságával a workania.hu mára a piac harmadik legnépszerűbb portálja, szlovák testvéroldala, a www.profesia.sk hazájában már piacvezető. I A LEGGYAKORIBB BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK Pluszszabadság • 3% Hétvégi cégrendezvények, akciók • Il% Sport- és kulturális juttatás Mi 5% Szolgálati személygépkocsi magáncélokra Hü 6% Notebook magáncélokra NM Mi 10% Rugalmas munkaidő MM m n% Foglalkozás-egészségügyi ellátás m ii*% Mobiltelefon magáncélokra NHH i6% Nyugdíj-biztosítási hozzájárulás •HM 16°/o Ingyenes italellátás a munkahelyen HMM| i8% Munkába járási költségek megtérítése HMMMHHMHH28% Alkalmazottak képzése MMMMMMMMMI 28% Élet- és baleset-biztosítási hozzájárulás mbbmmbhmmm 31% DM-GRAFIKA t » » » » » » Sokan visszaélnek a nagyvonalú szolgáltatásokkal SEGÉLYÉRT KÖZMUNKÁT! i Közmunkások cserélték ki a talajt nemrég Szegeden, a Felső Tisza parton Több szigorító intézkedést is terveznek bevezetni a szociális ellátórendszerben, hogy ösztönözzék a munkát keresőket, illetve megakadályozzák a visszaélést az egyébként nagyvonalú szolgáltatásokkal és szabályozással. A polgármesterek is úgy vélik, a segélyezettek vállaljanak több közcélú munkát, ezzel is hozzájárulva a települések közfeladataihoz. MUNKATÁRSUNKTÓt A jelenlegi 3 millió 900 ezer foglalkoztatott európai mércével mérve is kevés a közszolgáltatások javításához. Akik a minimálbérért keményen dolgoznak, azoknak az igazságérzetét nagyon bántja, hogy a segélyből és néhány napi feketemunkából hasonlóképpen meg lehet élni. A polgármesterek kezdeményezése alapján dolgozzák ki az Út a munkához elnevezésű programot, amely tartalmazza többek között a segélyezési rendszer átalakítását is - mondta Forgó Györgyné, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára. Ennek lényege, hogy a „felkínált munkaalkalmak lehetőséget biztosítsanak a segélyezettek munkavállalási hajlandóságának nyomon követésére". A munkanélküliek járadékából, segélyéből kikerülőknek legalább tizenöt napos közhasznú munkavégzést ajánlanának fel, a már segélyezetteknek pedig havonta legalább ötnapnyit. Ezt a munkaügyi központok és az önkormányzatok közösen szerveznék és finanszíroznák. A rendszeres szociális segély és a közcélú munka 2000 májusában váltotta fel a jövedelempótló támogatást. Ezt korábban úgy kaphatták meg a munkanélküliek járadékára már nem jogosultak, hogy azért nem kellett közmunkát végezniük. A változás lényege 2000-ben az volt, hogy a támogatást, azaz a rendszeres szociális segélyt csak azok vehették igénybe, akik elfogadták a felajánlott munkalehetőséget. A feltételt egyhavi közfoglalkoztatatással lehet teljesíteni, ami többletjövedelmet jelent a munkára vállalkozó segélyezettnek. Az egy hónapos munkavégzési kötelezettség jelenleg is fennáll. Azoknál az önkormányzatoknál viszont, ahol nem tudnak ilyen munkát szervezni - vagy a segélyezett orvosi papírral bizonyítja, hogy nem képes abban részt venni -, a rendszeres szociális segélyt a közcélú munka nélkül is folyósítja a település jegyzője. Ha FOTÓ: KARN0K CSABA deményező polgármesterek szerint viszont ez az intézkedés nem érte el ezt a célt. A polgármesterek kezdeményezése többek között arra vonatkozik, hogy váljék gyakoribbá a rendszeres szociális segélyezettek munkavégzési köS Egyedül a szegedi környezetgazdálkodás nyert Szeged és kistérsége az első pályázatával 39 millió forintot, második tervezetével 19 milliót nyert - egyedül a megyéből - a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. koordinálásával. Algyő, Deszk, Domaszék, Dóc, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó indult Szeged oldalán a téli és tavaszi közmunkapályázaton. A pénzből százharminc regisztrált munkanélkülit foglalkoztatnak január 15. és május 31. között, közülük ötvenet Szegeden. A szegediek a kft.-nél parkfenntartásban dolgoznak a környékbeli településeken, emellett részt vesznek az önkormányzati intézményfelújításban, fásításban, temető-karbantartásban és csatornatisztításban. A környezetgazdálkodási kft. tartós munkanélkülieket, rendszeres szociális ellátásban részesülőket, 25 év alatti és A5 éven felüli állástalanokat, valamint roma származásúakat vesz fel napi nyolc órában. Havi 68 ezer forintos minimálbért fizetnek. A támogatást munkabérekre, járulékokra és munkaruhára fordítják. A kft.-nek az áfaköltségeket és a munkaadói járulékokat kell állnia. az önkormányzat munkát tud biztosítani, akkor ez idő alatt a segély szünetel. Évente van felülvizsgálat: ellenőrzik, hogy a segélyezett eleget tett-e együttműködési kötelezettségének. A rendszeres szociális segély igénybevételének szabályai legutóbb 2006-ban változtak. Korábban a nyugdíjminimum 70 százalékát jelentő rendszeres szociális segélyt minden olyan munkanélküli igényelhette, aki nem volt jogosult a munkanélküliek járadékára, és jövedelmi helyzete indokolta a segélyezést. Ez változott 2006 júliusától, a személyre szóló segélyezés családi segélyezéssé alakult. Családonként továbbra is csak egy személy veheti igénybe a rendszeres szociális segélyt, de összegét a család jövedelmi viszonyai alapján állapítják meg. A család jövedelmét a segély kiegészíti „a fogyasztási egységre számított nyugdíjminimum 90 százalékára". A kiegészítés maximuma a minimálbér nettó összege. A módosítás célja, hogy a családok lehetőleg ne rendezkedjenek be a munkavégzés helyett rendszeres szociális segélyre. Az újabb változást keztelezettsége, hiszen közfoglalkoztatással egy sor közfeladat teljesíthető lenne a településeken. A rendszeres szociális segélyre és a közcélú munkára, a 300 milliárd forintos Munkaerő-piaci alap ad át pénzt a központi költségvetésnek. A múlt évben a rendszeres szociális segélyre 59,5 milliárd forintot használtak fel, a közcélú munkára pedig 15 milliárd forintot. A rendszeres szociális segélyben havonkénti átlagban 185 ezren részesültek, a közcélú munkában pedig havonkénti átlagban 28 ezren vettek részt. I KÖZCÉLÚAK A MEGYÉBEN. Egymilliárd 797 millió forinttal támogatta tavaly a munkaügyi tárca a dél-alföldi régió rászorulóinak közcélú foglalkoztatását. Békés megyébe jutott a legnagyobb összeg: 852 millió. Bács-Kiskun 596 milliót, Csongrád megye 3A9 millió forintot kapott. A minisztérium adatai szerint ebből a pénzből havonta átlagosan 983 embert foglalkoztattak Békésben, 656-ot Bács-Kiskunban, 350-et Csongrád megyében.