Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-27 / 72. szám
Mit kell csinálni akkor, ha... Ott áll a félkopasz, éppen beismerő vallomást tévő, a családjától, a kollégáitól, a szavazóktól bocsánatot kérő férfi mögött, és igyekszik fegyelmezett maradni. Az is egyébként, csak hát a tekintete. Három lányt szült ennek az embernek, és feladott érte egy ragyogóan induló ügyészi karriert. A neve Silda Wall. Olyan nagy volt a tét, hogy még first lady is lehetett volna, amennyiben Hillary győz az elnökválasztáson, mert akkor az ö megüresedő szenátori helyére a férje, Eliot Spitzer sasszézott volna be, ahonnan pedig idővel egyenes út vezetett az elnöki szék bársonyáig. Vagy inkább bőrgarnitúra lenne? Mindenesetre Spitzer, ez a rémesen tehetséges ember lehetett volna az USA első zsidó származású elnöke. A férfi mindenfajta korrupció és biztosítási szabálytalanság rettenthetetlen harcosa volt, afféle modern Robin Hood, Fehér Lovag, akit gyanús készpénzi tranzakciók miatt szúr ki az FBI, s derítik ki rövid úton róla, hogy időről időre luxuskurvák karjai közt piheni ki a politikai stressz okozta fáradalmakat. Hogy kell ilyenkor viselkednie egy tönkretett, megalázott, becsapott feleségnek? Kiviszed a gyászodat az őrjöngő vakufénybe, mert tudod, ezekben a pillanatokban sokkalta érdekesebb vagy, mint a csaló férfi, inkább téged néznek és vizslatnak, mint őt. Silda Wall az első nyilvános szereplésen láthatóan úgy össze volt törve, hogy azt sem tudta, mi történik vele és körülötte. Száz kamera fókuszál rá. Ekkor élénk, világoskék kosztümöt visel. Aztán a második nyilvános alkalomra a stáb „összerakja", finom kendőt kötnek a nyakába, ugyancsak elegáns, de már a fekete árnyalatával játszó kosztümbe bújtatják, igazán csinos is, csak hát a tekintetét most sem lehetett eltakarni. Abban a tekintetben nem háború, düh, harag tombol, csak romok, végtelenül terülő romok, romok. Annak idején Hillary Clinton is rezzenéstelen arccal hallgatta Bili töredelmes vallomását. Minden mozdulatnak, minden gesztusnak politikai üzenete van. Egy-két honi politikust is megérintett az ilyen természetű lebukás, de a sztorik maradtak a bulvár locsogó felszínén. Amikor Silda Wall kilép a fénybe, amikor odaáll mikrofon fölé hajló férje mellé, egy jól bejáratott politikai rituálé részese lesz. Ha kiáll, azt üzeni, a férjével van. Most még mindenképpen. Ha viszont nem áll ki, azt üzeni, vége a házasságnak, sztornó. Ha kiáll, meg kell mutatnia a fájdalmát és az elesettségét, a megalázottságát. A magunk részéről nagy szeretettel és érdeklődéssel várjuk azt a történelmi pillanatot, amikor egyszer fordítva esik meg a dolog. A nő kér bocsánatot, és a férj áll mögötte, összeszorított szájakkal, kicsit tán borostásan és kócosan, nem feltételül értve, hogy mi a roppant isten is történik vele. Bombera Krisztina: nyolcezer kilométerről informál bennünket a legfrissebb hírekről A NŐK EGYSZERŰEN BELEVÁC Régi álma volt Bombera Krisztinának, hogy Amerikából tudósíthassa a magyar nézőket. Aztán amikor jött a vágyott felkérés, mégis sokáig töprengett a válaszon, hiszen két kisgyermek anyukája. Végül igent mondott, és szeptember óta majd nyolcezer kilométerró'l informál bennünket a legfrissebb hírekről. Az elnökválasztás miatt sok a munka, rengeteg programot szerveznek. A Magyar Televízió New York-i tudósítóját a munkáról, a családról, az amerikai hétköznapokról faggattuk. ja az észt a világegyetemről meg a bolygókról. Járt pár hónapot Pesten bölcsibe, ahol mindent megtett, hogy elbűvölje a gondozó néniket az óriási dumájával. Itt, New Yorkban pedig hirtelen nem tudott a központba kerülni a felnőttes szövegeivel, hiszen senki sem értette. Bosszúból úgy döntött, megvárja, amíg mindenki szépen megtanul magyarul. Nem is állnak már rosszul az óvónők, nagyon igyeSZERENCSÉS HELYZET. Csak az előnyét látom a gyereknevelésben a többgenerációs gondozásnak, ami itt, Amerikában sokkal ritkább a távolságok miatt, mint nálunk. Amerikában a szülők és a gyerekek csak ünnepeken repülnek el egymáshoz, ezért van itt olyan sok bébiszitter. Pedig szerintem egy (vagy kettő) jó nagymama-nagypapa pótolhatatlan lelki útravalót adhat egy kisgyereknek. mi segítség a gyereket szülő nők számára, és a nagyvárosokban gyakori, hogy a nő hat héttel, két hónappal a szülés után már megy is vissza dolgozni. Utána pedig máris a saját külsejével, a fogyókúrájával, az edzésprogramjával foglalkozik. Ez szerintem iszonyú. Örök, jóvátehetetlen veszteség anyának is, babának is. Úgy érzem, sok nő itt úgy tesz, mintha a gyerekszülés nem járna lemondással! Nekem ez nem tetszik, de biztos jobb, mint ha valaki depreszsziós, és bezártnak érzi magát. A választások végéig marad - 2001-ben kint volt, amikor a terrortámadások történtek. Élményeiről, tapasztalatairól, benyomásairól könyvet írt Felhőkarcolatok címmel. Tervez-e új kötetet? - Jaj, nem. Az a könyv számomra elsősorban lelkileg volt nagyon fontos, én jobban szeretek kamerával dolgozni, mint írni! Ki akartam írni magamból sok hónap feszültségét, tisztázni, rendszerezni kicsit, hogy mit gondolok arról, ami történt. Az olvasóknak pedig elsősorban azt akartam megmutatni, hogyan lehet méltósággal és emberséggel összefogni nagy bajban, ahelyett, hogy ellenségeket keresnénk, akiket gyorsan gyűlölni lehet és hibáztatni. - Hány évre szól a megbízatása? - Abban állapodtunk meg, hogy az amerikai választások végéig maradok, nagyon sokféle dolgon múlik, hogy hogyan tovább. - Azt nyilatkozta korábban, hogy egy álomfeladat volt mindig is a New York-i tudósítói állás. Rögtön igent mondott a felkérésre, vagy kért gondolkodási időt, hogy megvitassa a családdal? - Hónapokig tépelődtem, és velem az egész családom, míg egy nap végre a két nagymama összetrombitálta a nagycsaládi kupaktanácsot, hogy papírra vessük a mellette és az ellene szóló érveket. A fő-fö ellenérv természetesen az volt, hogy a gyerekeim az apjuk nélkül töltenek közel négy hónapot. Ami pedig mellette szólt, hogy a gyerekeknek is nagy kaland, az én életemben pedig egy régi álom, az egyik legtöbb örömmel és feladattal járó szakmai kihívás. New York-i beilleszkedés - A gyerekek mennyire illeszkedtek már be fél év alatt a kinti létbe? - A kisfiam a második héten már oviba járt, nem mondhatnám, hogy kitörő lelkesedéssel. A fiam jobban érzi magát felnőttek társaságában, mint gyerekek között, ezt remélem, hamar kinövi. Alig várom, hogy a többi kissráccal birkózzon, ahelyett, hogy oszt• Bombera Krisztina New Yorkban egyedül vág és időnként egyedül forgat keznek. Az eltelt hónapokban persze észrevettük, hogy mindent ért, és furcsa módon mindig tud angolul. A lányom, aki tavasszal lesz kétéves, sokkal többet hajlandó megszólalni angolul, de Nóra imádja a gyerekeket, szeret velük lenni, és magyarul majdnem úgy beszél már, mint a bátyja. Ministáb vagyunk - Hogy zajlik egy napja? Van külön iroda vagy otthonról dolgozik? Hány fős a stáb? - Olyan házat béreltünk, amely alkalmas arra is, hogy egy külön szinten, elszeparáltán tudjak dolgozni, oda építettük a plazmatévéket, ott vágok, sokszor az élő adás is ebben az irodában készül. Igazi ministáb vagyunk, valóban egyedül Rózsa Akos operatőröm a „stáb", neki rengeteget köszönhetek, az informatikai problémákat is ö oldja meg. Egyedül vágok, néha egyedül is forgatok. - Az amerikai és a magyar életvitel és gyereknevelés között melyek a legszembetűnőbb különbségek? - Egyetlen dolgot emelnék ki: a nők sokkal nagyobb szabadságát arra, hogy teljes életet éljenek, ne legyenek nyomás alatt senkitől, hogy vagy anyák vagy a munkájukban örömet lelő, dolgozó nők lehetnek könnyebb lelkileg itt mind a kettő egyszerre. Lehet, hogy ez nem igaz egész Amerikára, de itt New Yorkban rengeteg gyerek születik, viszik őket mindenfelé, boldog, fiatal párok, csinos, fiatal nők két-három-négy kisgyerekkel ülnek a kávézók teraszain, az apukák teljes szívvel részt vesznek a mindennapi feladatokban. Úgy tűnik nekem, hogy a nök itt nem tépelődnek sokat azon, hogy merjék-e vállalni azt az óriási változást az életükben, amit a gyereknevelés jelent. Egyszerűen belevágnak. És gyerekestül élnek-dolgoznak tovább boldogan. De ha valaki harmincévesen még nem szült, senki nem gyötri, hiszen van még ideje. Ugyanakkor ez nem ilyen egyszerű és nem ilyen rózsás, ahogy lefestettem: Amerikában minimális az állaFOTÓ: DM/DV Mindannyian egy család vagyunk Ez aztán a szép család: Barack Obama Brad Pitt távoli unkatestvére, Hillary Clinton viszont Pitt élettársának, Angelina Jolie-nak a rokona - és ez mind tény. Ugyanis egy tudományos származástani társaság, a New England Historic Genealogical Society kutatói ástak az irattárak mélyére ezért a szenzációért. Persze nem véletlenül, direkt a három amerikai elnökjelölt, a demokrata Obama és Clinton, valamint a republikánus John McCain közötti rokoni szálakat akarták felgöngyölíteni. Nos, kiderült, hogy Clintonnak anyai ágon francia-kanadai felmenői voltak, így aztán további három énekes sztár: Madonna, Céline Dilon és Alanis Morissette is a tágabb családjába tartozik. Obama sem marad le mögötte, a fehér kansasi anyától és kenyai apától származó politikus nem kevesebb, mint hat amerikai elnököt szólíthat kuzinjának, köztük'a hivatalban lévő George W. Busht is. McCain viszont éppenséggel a jelenlegi First Lady, Laura Bush távoli hozzátartozója. Christopher Child családfakutató szerint miközben a jelöltek folyton arra koncentrálnak, hogy rávilágítsanak a nézeteik között lévő különbségekre, a származásuk azt mutatja, hogy valójában sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint gondolnák.