Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-21 / 68. szám

FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS MMW Jól érzik magukat a diákok a gazdaságtudományi kar modern épületében KEDVENC HELY A TERASZ ÉS A BÜFÉ Szabadidejükben szívesen ülnek le a zárt teraszon a diákok FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Jó helyen található, a 21. századi követelményeknek megfelelően modern, komfortos, hangulatos - így jellemezték a diákok a szegedi egyetem gazdaságtudományi karának új épületét, ahol második szemeszterüket kezdték. A korábban szakközépiskolának helyet adó, tavaly átépített és felújított, Kálvária sugárúti ingatlanban a tanárok is jól érzik magukat. KANCSÁR TÍMEA Az órák közti szünetekben kényelmes bőrfotelekben pihenhetünk, s közben halkan csobog a kis szökőkút. Mindenhol zöld növények. Szép környezetben, 21. századi iskolában tanulhatunk. Az órák között még a kávét Í6 nagyobb élvezettel szürcsölgetjük itt, mint a régi, Honvéd téri épületben - sorolta Szűcs Rita, miért érzi jól magát a gazdaságtudományi kar új épületében, ahol - mint elárulta - a büfé a kedvenc helye. Az ötödéves szegedi diák hozzátette még, hogy a kar jó helyen fekszik, gyorsan átér, ha máshol van órája, és az összes oktató egy helyen megtalálható. Az épület belső kialakítása modern, a sárga falak, a piros és zöld színre festett korlátok nagyon barátságossá és egyben meleggé varázsolják a helyet. A második és harmadik emeletre lifttel „utaztunk", ennek üvegfalán át látjuk az egész belső teret, amelyet eláraszt az üvegtetőn keresztül beáramló napfény. - Ha van egy kis szabadidőnk, a folyosón található asztalokhoz vagy a zárt teraszra kitett kényelmes kanapékra, fotelekbe ülünk le. Ezek a helyek alkalmasak arra, hogy elvonuljunk a tömegtől. Itt csend és jó meleg van mondta Nagy Márk elsőéves pénzügy • Nagy Márk, Szél Krisztina és Albert EVE beülniük, ha együtt szeretnének tanulni és számvitel szakos hallgató, aki két másik társával éppen zárthelyi dolgozatra készült. Évfolyamtársa, Szél Krisztina hozzátette: kellemesnek tartja az új épületet, bár a régi központot nem ismerte. Azt mondja, szerencse, hogy nem kell füstös kávézóba beülniük, ha többen együtt szeretnének tanulni. - Most kezdjük belakni az épületet, egyre több funkcióját használjuk. Itt otthont tudunk adni a közösségi rendezvényeknek és a kari tanácsüléseknek. Korábban a nyolcéves karnak soha nem volt saját ingatlana. Hamarosan a közéleti kávéháznak is helyet biztosítunk. A tanteremhiányt a Kálvária sugárúti épület sem oldotta meg, a nagyobb létszámú órákat most is a volt nyomdában, a Fekete Sas utcai épületben tartjuk, illetve továbbra is termeket bérelünk - mondta Hetesi in örül, hogy nem kell füstös kávézóba B BIOLÓGUSOK EGY HELYEN. Tavaly szeptemberben nyitotta meg kapuit az SZTE TTIK új biológiaépülete. Az 1,4 milliárd forintos beruházás lehetővé tette, hogy kilenc biológus tanszékcsoport egy helyen dolgozhasson. Jelenleg közel százötven munkatárs és 1100 hallgató „lakja" a modern épületet, amelynek sziklanövényekkel beültetett három tetőkertje is van. Egy 260 és egy 60 fős előadóteremmel, tíz kisebb teremmel, illetve huszonöt kutatólaborral büszkélkedhet az épület. Erzsébet dékán, aki kiemelte: öt termük közül hármat a legmodernebb multimédiás technikával szereltek fel. CSIRIK JÁNOS ELSŐ KITÜNTETÉSE Hetényi Magdolna geokámikus Széchenyi-díjat kapott A FÖLD KINCSEINEK NYOMÁBAN Arccal a felszín felé Hat éve Hetényi Magdolna új téma vizsgálatába kezdett. Több más kutatóhellyel együttműködve, fiatal kutatók és PhD-hallgatók közreműködésével, a talajban és a tavi üledékekben lévő, biológiai eredetű szerves anyag összetételét tanulmányozza. A talaj különböző stabilitású részeiben ugyanis a növények közvetítésével hosszabb-rövidebb ideig néhány, de akár néhány ezer évig is - raktározódhat a levegőből származó szén-dioxid. A környezet gyors változásával vagy a mezőgazdasági talajhasználat során ez az idő jelentősen módosulhat, és így módosulhat a globális éghajlati változásban fontos szén-dioxid áramlása a talaj és az atmoszféra között. Az új kutatási eredményeikről tartotta a professzor asszony a minap akadémiai székfoglalóját. Széchenyi-dijat adott át Sólyom László köztársasági elnök Hetényi Magdolna geokémikusnak, a szegedi egyetem tanszékvezetőjének. A professzor kezdettől fogva a gazdaságban hasznos kutatásokat folytat. DOMBAI TÜNDE Széchenyi-díjat kapott Hetényi Magdolna geokémikus, az MTA rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára a fosszilis energiahordozók képződésének elméleti és módszertani kutatásában, a folyamatok laboratóriumi modellezésében, a paleokörnyezet geokémiai rekonstrukciójában elért, nemzetközileg elismert tudományos eredményeiért. Az Egyetem utcai épület emeletén Grassely Gyula, a kiváló tudós és tudományszervező mellett kezdődött a kutatói pályája másodéves vegyészhallgatóként. A fosszilis energiahordozók - a kőolaj, a földgáz, a kőszén és az olajpala - vizsgálatával a hetvenes évek második felében kezdett foglalkozni, amikor munkahelyét, az ásványtani, geokémiai és kőzettani tanszéket a Mol jogelődje felkérte a kutatófúrásokból származó kőzetminták szerves anyagának mennyiségi és minőségi jellemzésére, a kőzetek olaj- és gázpotenciáljának meghatározására. A több mint húsz éven át folytatott vizsgálatok eredményeit az országos szénhidrogénkészletek - kőolaj és földgáz - előrejelzésének készítéséhez használták fel. Hetényi Magdolna akadémikus a Széchenyi-díjjal FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA - A hetvenes években tárták fel a hazai olajpalatelepeket is. Az elnevezése csalóka, hiszen nem olaj, se nem pala, hanem olyan, szerves anyagot tartalmazó kőzet, amely az olajképződés lehetőségét rejti magában - hangsúlyozta a professzor asszony, az ásványtani, geokémiai és kőzettani tanszék vezetője. - Megfelelő környezeti feltételek között néhány százezer év alatt a természetben is olaj képződne, de egy sajátos ipari eljárással már most olaj párolható le belőle. Az ismert hazai olajpalakészlet azonban túl kicsi ahhoz, hogy az olajlepárlás gazdaságos legyen, ezért ma a hazai telepek anyagát a mezőgazdaságban használják talajjavító anyagként és növekedésserkentőként. Ugyanakkor ez a - szakmai kifejezéssel - „éretlen" anyag kiválóan alkalmas a kőolajképződés laboratóriumi modellezésére. Először kapott állami kitüntetést Csirik János (képünkön), a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője, aki idén nyáron záruló dékánsága idején elérte, hogy az eddig természettudományinak mondott egyetemi kar neve kiegészüljön az informatikai jelzővel. ÚJSZÁSZI HONA A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje kitüntetést vehette át Csirik János egyetemi tanár az oktatási és kulturális minisztertől a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. A számítástudománnyal és informatikával foglalkozó matematikus több szakmai dijat is magáénak tudhat, de - a József Attila Tudományegyetem 1992-94 közötti rektorának, az oktatási tárca 1994-95 közötti helyettes államtitkárának, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara jelenlegi dékánjának - ez az első állami kitüntetése. - Az informatikai jelzővel azért bővült a korábban csak természettudományinak mondott kar elnevezése, mert ezzel is kifejezzük e tudományág jelentőségét, vagy hogy az elsőéves hallgatóink 30-40 százaléka a három informatikai alapszak valamelyikére jár - magyarázza a professzor. Az oktatás- és tudományszervezésben jeleskedő Csirik János meggyőződése, hogy - ellentétben a budapesti vagy a debreceni tudományegyetemmel - az informatikai képzés rangját nem önálló kar szervezésével, hanem az együttműködésben rejlő lehetőségek jó kihasználásával, közös értékrendszer kialakításával lehet biztosítani. Végighullámzott a TTIK szinte minden nagyobb intézetén annak az újszegedi építkezésnek a hatása, ami még Csirik János dékánsága előtt indult, de mostanra mutatja meg jelentőségét, ugyanis a korábbinál jobb munkakörülmények közé került több tanszékcsoport is. Az újszegedi biológiaépület-beruházással ugyanis az Ady téren új helyet kaptak a földrajz tanszékek, illetve a bölcsészek, akik cserébe területet adnak az informatikusoknak az Irinyi-épületben. A Bolyai Intézetben így megürülő szintet pedig a matematikusok foglalhatják el. Ezzel azonban nincs vége a megújulásnak: a TTIK és a mérnök kar közösen pályázik a természettudományi és műszaki képzés feltételeinek javításáért, vagyis a Dóm téri és a Rerrich Béla téri épületek rendbe tételéért, a felszereltség javításáért. - Jól áll az SZTE az alap- és mesterszakok akkreditációja szempontjából - mond véleményt Csirik János. A Magyar Akkreditációs Bizottság egyik új tagjaként viszont megjegyzi: a szegedi mérnök szakok „bejegyzése" a kívánatosnál lassabban halad, aminek oka az e pálya körüli erős lobbi, amit nehéz meggyőzni. A felsőoktatás különböző szintjeit jól ismerő szakemberként Csirik János másik új feladata, hogy a Bologna-bizottság elnökeként 2009-re elkészüljön az évtizedes folyamatot bemutató országjelentés.