Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-21 / 68. szám

Csütörtök, 2008. március 27. Aktuális 21 MOST MÉG CSAK RÉMISZTGET A RENDŐRSÉG Májusig nem büntetnek, csak tájékoztatnak MUNKATÁRSUNKTÓL A közlekedési szabályokat megszegő autósok tucatjai hívják telefonon a sze­gedi rendőrséget: hol kell befizetniük a hatóságtól kapott büntetőcédulát? - A levélben szereplő összeg május 1-jéig csak tájékoztató jellegű. Arról informáljuk az embereket, hogy ettől az időponttól mennyit kell majd fizet­niük, ha ugyanazt a szabálysértést kö­vetik el, mint most - mondta Sa­hin-Tóth Dezső rendőr alezredes. Má­jus első napjától kezdve azonban nem lesz kegyelem: a rendőrség minden esetben közigazgatási bírságot szab ki a jármű üzemben tartójára, ha autójá­val megszegik a közlekedési szabályo­kat. Ilyen a megengedett legnagyobb sebességre, a vasúti átjárón való átha­ladásra, a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire, a jármüvei történő megállásra és vá­rakozásra, az autópálya leállósávjá­nak használatára, a behajtási tilalom­ra és kötelező haladási irányra, vala­mint a természet védelmére vonatko­zó előírások figyelmen kívül hagyása. - Ezek elkövetésekor a szabálysze­gés súlyosságától függően 30-300 ezer forint közötti közigazgatási bírságot szabunk majd ki az autó tulajdonosá­ra. Akkor is fizetnie kell, ha nem ő ve­zette a járművet - mondta az alezre­des. SÚLYOS BALESET AZ M5-ÖSÖN Életveszélyes sérüléssel járó baleset tör­tént tegnap délelőtt az M5-ös autópálya 114. kilométerszakaszánál, Budapest fe­lé. Pályakarbantartást végző munkások útburkolati jeleket festettek fel a külső haladó sávban, amikor egy török teher­kocsi, ismeretlen okok miatt, kisteher­autójuknak ütközött, amelynek a végén ketten dolgoztak. Az egyik munkást sú­lyos, életveszélyes, a másikat súlyos, a török állampolgárt könnyű sérüléssel szállították a kecskeméti kórházba. SZLUKÁÉK A REGIÓRÁBAN Ma délután 13 óra 34 perckor ismét je­lentkezik a Magyar Televízió l-es csa­tornáján a Szegedi Stúdió körzeti ma­gazinja, a Regióra. A tartalomból: Mi köze van a moldáv kavalnak a koro­nás keresztespókhoz? öt ember - egy sors. Ismerkedjenek meg a Szluka csa­láddal! Szerkesztő: Antala Zsuzsanna Dunántúlra kerültek a nővérek marhái Eladta a megyei bíróság az év elején lefoglalt csongrádi szarvasmarhákat. A jószágok Dunántúlra kerültek egy Fejér megyei gazdához, aki jelenleg karanténban tartja az állatokat. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint emlékezetes, a rendőrség január elején lefoglalta a csongrádi Gyovai nővérek szarvasmarháit, mert nem ad­tak az állatoknak enni és inni. Gyovai Ilona és Gyovai Mária ellen társtettes­ségben elkövetett állatkínzás vétsége miatt indult büntetőeljárás. A Csong­rád Megyei Bíróság a hónap elején ha­tározott az állatok értékesítéséről. A bűnjelként lefoglalt, eredetileg 47 jó­szágból álló szarvasmarha-állomány értékesítésében a csongrádi önkor­mányzat is közreműködött. Az állatok­ról hónapokon át az önkormányzat gondoskodott. Berkes István jegyzőtől tudjuk, hogy közel másfél millió forin­tot fordítottak a marhák etetésére és itatására. Egy szakértő korábban hét­millió forintra becsülte a 47 marha ér­tékét, de öt állat időközben elhullott. Információink szerint a negyvenkét jó­szágot kevesebb mint hétmillióért vá­sárolta meg egy Fejér megyei gazdál­kodó. A megyei bíróság sajtószóvivő­je, Cseh Attila úgy nyilatkozott, hogy a legmagasabb vételárat kínáló vállalko­zó részére értékesítették az állatokat. A bevételből közel egymillió forintot kapott az önkormányzat, amely Ber­kes István elmondása szerint még több százezer forintra tart igényt. A fennma­radó pénzt letétként a megyei bíróság kezeli a büntetőügyben hozott jogerős ítélet megszületéséig. A jószágokat már elszállították a Fejér megyei Fehérvárcsurgóra. A gaz­da - aki kérte nevének titokban tartá­sát - lapunknak elmondta: nem levá­gásra, hanem továbbtartásra vette az állatokat. Közölte: nem hullott el több jószág, amelyeket most karanténban tart. A dunántúli vállalkozó hangsú­lyozta, jó helyet, hatalmas legelőt, tiszta és korszerű istállót biztosít az ál­latoknak. Elfogták az Aranycsapat­szobor megrongálóját KIRÁLY LÁSZLÓ ALPOLGÁRMESTER SZERINT VOLT ÉRTELME NÉHÁNY KEMÉNY INTÉZKEDÉST BEVEZETNI Deszka leggazdagabb falu Csongrád megyében Elfogták az Aranycsapat szegedi szobrának megrongálásával gyanú­sítható 19 éves helybeli fiatalem­bert. A Szegedi Rendó'rkapitányság adatai szerint a férfi ittasan kezdte el rugdosni az emlékművet, amíg az el nem tört. Társait még keresik. PSS GÁBOR GERGŐ Elfogták a szegedi Sellőház mellett fel­állított Aranycsapat-szobor megrongá­lóját - jelentették be tegnap délelőtt a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitány­ságon. A 19 éves férfi nyomára nyolc hónap nyomozás, és félszáz tanú ki­hallgatása után jutottak. A csoportosan elkövetett garázda­sággal és rongálással gyanúsított sze­gedi középiskolás kihallgatása során vallomást tett, de tettének okát és fel­tételezett bűntársait nem nevezte meg. Az eddigi adatok szerint a férfi ittas volt, amikor elkezdte rugdosni a szob­rot. Szabadlábon védekezhet, de ga­rázdaság és rongálás miatt akár há­rom év börtönt is kaphat, valamint polgári perben kötelezhetik a kár megtérítésére is. Az elkövető egyéb­ként nem ismeretlen a rendőrök előtt: korábban többek között sír- és liftron­gálás, valamint garázdaság miatt ke­rült összeütközésbe a törvénnyel. Az emlékművet még 2003-ban Sop roni Lajos nyugdíjas főorvos ötlete nyomán állították fel, tisztelegve az 1953. november 25-én a Wembley-sta­dionban az angol házigazda válogatot­tat 6:3-ra leiskolázó magyar focisták­nak. A köztéri alkotást tavaly július 8-án törte ketté a közvélemény előtt csak tegnapig ismeretlen vandál: egy­millió forintos kárt okozott a szobor­ban. „Szándékosan feszegethették, húzogathatták a szobrot, amíg el nem tört" - vélekedett a rongálás napján az alkotó, Kalmár Márton szegedi szob­rászművész. Most azt mondta, amennyire szomorú volt akkor, most annyira tud örülni a rendőrség sikeré­nek. - Talán választ ad majd arra, hogy miért tette ezt - mondta a művész. Az emlékmű készítőjének a javítás majd fél évébe telt: a szobor eredeti pompá­jában tavaly december 14-e óta dísze­leg a Korányi fasoron. KÉTSZER ÁLLÍTOTTÁK FÖL A MAGYAR FOCI SZEGEDI EMLÉKMŰVÉT Fotó: Segesvári Csaba Fotó: Karnok Csaba Akik a megye leggazdagabb falujá­ban laknak, csak egy negatívumot tudtak megemlíteni: a A3-as út for­galmát. A jó dolgokat már könnyeb­ben sorolták a deszkiek: rendezett, fejlődő, és közel van Szegedhez. FEKETE KiÁRA Deszken az egy évvel ezelőtti adatok szerint 129 ezer forint az egy főre jutó személyi jövedelemadó, ezzel abszo­lút éllovas a Csongrád megyei közsé­gek versenyében. Több mint 20 ezer forinttal előzi meg a második helyen álló Algyőt, és csaknem 100 ezerrel az utolsó lépcsőfokra szorult Csengelét. Szegedtől pedig mindössze 33 ezer fo­rinttal maradt le. Mi lehet ennek az oka? - tettük fel magunknak a kérdést, és elmentünk Deszkre - szétnézni. A pénz szagát azonban nem éreztük meg, elsőre leg­alábbis nem. Az az igazság, hogy amit ott láttunk, azt ugyanúgy láthattuk volna Algyőn, Domaszéken, Szatyma­zon, Zsombón is. Egy rendezett, a tél­D Makón dolgozik Sipőcz Tamás 1998-ban költözött Deszkre és kezdett el építkezni, mivel felesége oda való volt. Talán túlozva ugyan, de azt mondta, korábban még a térképen se látta a falut. A Makón dogozó, kereskedéssel foglalkozó családfő nem bánta meg a döntést, ezen a településen találta meg nyugalmát. Tízéves fiát is a deszki általánosba íratta. 89 A TÖBBIEK. Míg Csongrád megye községeiben átlagosan 50-70 ezer forint az egy fő­re jutó személyi jövedelemadó, a legszegényebbekben mindössze 31-35 ezer. A be­fizetett szja alapján a leghátrányosabb helyzetű települések közé Eperjes, Királyhe­gyes, Csanytelek, Kövegy és Csengele tartozik, ez utóbbiban 31 ezer forint az egy főre jutó szja. nagyobb bánatát is, a 43-as út iszo­nyatos, elviselhetetlen forgalmát. Ami viszont már nem tart sokáig. Király László alpolgármester szerint ha nem vezetnek be 1995-ben néhány népszerűtlen rendeletet, nem tartaná­nak itt. „Addig például nem volt helyi adó, de nem is volt semmi se" - foglal­ta össze velősen az akkori helyzetet az alpolgármester. Persze nem örültek a vállalkozók a városi mértékű, kétezre­lékes iparűzési adó bevezetésének. Emellé kellett egyéb olyan kedvezmé­nyeket adni a kis- és középvállalkozá­soknak - számuk jelenleg 335 -, hogy megérje ott maradni vagy Szegedről Deszkre települni: A község lélekszáma ugyanis egyér­telműen azért gyarapszik, mert még mindig sokan költöznek a megyeszék­helyről a közeli Deszkre: egy év alatt 3047-ről 3515-re emelkedett az itt élők száma. Az egy háztartásra jutó éves jövedelem közel kétmillió forint, az aktív keresők 1200-an vannak, a mun­kanélküliség 6-7 százalékos. Deszk nem alvóváros - jelentette ki az alpol­gármester, szerinte „nagy a pörgés", a civil szervezetek már nem férnek a fa­luházba. Minden héten egyszer film­vetítést is tartanak, 300 forintért mozi­jegyet vehetnek a deszkiek, miközben akad olyan város Magyarországon, amelyben mozi sincs. bői ébredező, zöldülő település, a még fésülésre, megújításra váró faluköz­pontjával, szépen karban tartott régi és gyönyörű új lakóházaival, valamint modernizált közösségi épületeivel. En­nél tehát mélyebbre kellett ásnunk, amikor az előnyöket - és a hátrányo­kat - keresgéltük. Nem volt nehéz azonnal észrevenni Deszk vitathatatlan fölényét a felso­rolt településekkel szemben: ez a falu van ugyanis a legközelebb Szegedhez: a Szőreg táblától 4, a Belvárosi híd új­szegedi lábától 9 kilométerre fekszik. Odáig pedig úgy lehet eljutni, hogy mindössze egyszer, a sportcsarnoknál mutat pirosat a lámpa. Útközben érzé­keltük a településen élők egyelőre leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom