Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-11 / 60. szám

Kedd, 2008. március 11. Megyei tÜkÖf | 7 ben is tájékoztattam a klubot, hogy a viaszmodell elkészült, várom Fehér Miklós szüleit és az ETO képviselőit ­mondta a szobrász. Kligl Sándor március 5-én kapta meg a szerződést felmondó, néhány soros levelet. A klub nevében eljáró ügyvéd arra hivatkozott, hogy hozzá­juk csak március 3-án érkezett meg a szobrász levele, holott a határidő feb­ruár 29. volt. - Az ETO FC vezetői nem kerestek, sem a szerződést aláíró Klement Ti­borral, sem Kovács Tivadarral nem beszéltem. Nem tudom, mi zajlik a háttérben, szerintem a határidőre hi­vatkozás csak ürügy volt az elállásra. Mindenesetre megbíztam egy ügyvé­det, hogy a nevemben járjon el. Ilyet nem lehet tenni - mondta Kligl Sán­dor, aki már nem hiszi, hogy az ő Fe­hér Miklós-szobra fog állni a sportoló nevét viselő kollégium előtt, de abban IDŐSB FEHÉR MIKLÓS, AZ ELHUNYT FUTBALLISTA ÉDESAPJA: „Most hal­lok erről először. Körülbelül két-három hete találkoztam Tarsoly Csabával, aki arra kért, majd Szege­den nézzük meg a viaszmodellt. Azt is mondta, csak akkor fogadjuk el a tervezetet, ha az méltó a fiam em­lékére. Beleegyeztem, és vártam az értesítést. Megdöbbentő, hogy semmiről nem szóltak. Nem értem, mi lehet emögött. Mindenesetre ha nincs megfelelő indok a lemondás­ra, találkozni sem akarok többet a klub vezetőivel. Azt is meggondo­lom, hogy egyáltalán kimegyek-e még egyszer a győri stadionba." bízik, hogy a család elfogadja, és mél­tó helyet talál a bronzszobornak az ál­taluk kialakított emlékhelyen. BOTRÁNY A FUTBALLPÁLYÁN ELHUNYT FEHÉR MIKLÓS MÉG EL SEM KÉSZÜLT EMLÉKSZOBRA KÖRÜL Győri klubot perel a szegedi szobrász A Győri ETO FC-nek nem kell a szegedi Kligl Sándor Fehér Miklóst ábrázoló bronz mellszobra. Ezt - anélkül, hogy a klub képviselői látták volna a szobor eredeti nagyságú viaszmodelljét - az átadás előtt 25 nappal, levélben közöl­ték a szobrásszal. A család tagjai tőlünk tudták meg a döntést, az apa meg­döbbentőnek nevezte az eljárást, az anya zokogva hívta a szobrászt. OLÁH ZOlTÁH, SZEITZ TIBOR MHHHH^H - Fehér Miklós családjának kegyelet­sértő, számomra megalázó döntést hozott az ETO FC azzal, hogy egyolda­lúan elállt a megállapodástól - mond­ta Kligl Sándor néhány nappal az­után, hogy kézhez vette a Győri ETO FC Kft. megbízásából egy győri ügy­véd által küldött felmondólevelet. Köztér helyett családi kör Az ismert szegedi szobrász azzal foly­tatta, hogy a bronz mellszobrot min­denképpen elkészíti, és ingyen fel­ajánlja a fiatalon, tragikus körülmé­nyek között elhunyt válogatott sporto­ló szüleinek. A Győri ETO FC hivatalosan január 29-én jelentette be, hogy Győrött is szobrot kap Fehér Miklós, a városhoz ezer szállal kötődő, fiatalon elhunyt futballista, a Benfica magyar váloga­tott labdarúgója. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a bronz mell­szobor elkészítésére a szegedi Kligl Sándor képzőművészt kérték fel. A világhírű portugál klub csatára négy éve, 2004. január 25-én halt meg. A Guimaraes-Benfica portugál bajnoki mérkőzés végén összeesett, a helyszínen újraélesztették és kór­házba szállították, de az életét az orvosok már nem tudták megmen­teni. Lisszabonban, a Luz-stadionban, a Benfica otthonában három éve bronz­ból készült mellszobrot emeltek Fehér Miklós tiszteletére. A magyar focista meze, cipője helyet kapott a világhírű klub múzeumában. A győri klub képviselői és a szegedi szobrász január 16-án állapodott meg, a szerződést az egyesület ügyvezetője, Klement Tibor és Kligl Sándor írta alá. A kontraktus kitér arra is, hogy febru­ár 29-éig a szobor eredeti nagyságú vi­aszmodelljét, március 31-éig pedig a bronzszobrot el kell készíteni. Az ETO FC sportkollégiuma a fiatalon elhunyt Fehér Miklós nevét kapta, a tervek FEHER MIKLÓS MELLSZOBRA A LUZ­STADIONBAN, PORTUGÁLIÁBAN Fotó: DM/DV szerint Kligl Sándor szobrát az épület előtt állították volna fel. Mint egy görög isten Az ötlet, hogy Fehér Miklósnak Győr­ben is emléket kellene állítani, már két éve felvetődött. - Véletlenül láttam a fiatal sportoló tragédiáját. Nagyon megérintett. Kép­ősszel már konkrétummá vált, készí­tettem vázlatokat, amiket megmutat­tam a családtagoknak és a klub képvi­selőinek - beszélt a művész az előz­ményekről. Kligl Sándor többször járt Győrben, személyesen találkozott Fehér Miklós szüleivel és az ETO FC képviselőivel. Február 14-én Kovács Tivadar, az egyesület marketingigazgatója Kle­ment Tiborral történt egyeztetésre hi­vatkozva e-mailben értesítette a szob­rászművészt, hogy az 1 méter 60 centi­méter magas kőtalapzaton álló, egy méter húsz centis mellszobrot a sza­badban helyezik el. Bár a klubnak az előleget már rég át kellett volna utal­nia, ez még azután sem történt meg, hogy Kligl Sándor közölte Kovács Ti­vadarral, a szerződés ráeső részét ha­táridőre, pontosabban előtte teljesítet­te, az eredeti nagyságú viaszmodell kész, meg lehet nézni, egyeztessenek időpontot a szülőkkel, várja őket. Születésnapi „ajándék" - Február 27-én, a születésnapomon a kora esti órákban felhívott a Quaestor Csoport kommunikációs igazgatója, Bende Gyöngyi, és közös ismerősök, köztük családtagok nevét említve mel­lékesen közölte velem, hogy „Tarsoly Csaba, az egyesület többségi tulajdo­nosának, a Questor Csoportnak az el­nök-vezérigazgatója csak ma szerzett tudomást a szoborról, és úgy döntött, nem kell". Azonnal felhívtam Kovács EJ Mást bíznak meg Klement Tibor: „Fontosnak tartottuk és tartjuk, hogy Fehér Miklósnak legyen szobra Győrött. Egy éve megegyeztünk Kligl Sándorral. A szerződést ő készítette el, az általa elfogadható időpontokkal. Az elképzelésünkkel megkerestük a városban azokat, akikről úgy gondoltuk, hogy támogatják egy Fehér-szobor felállításának gondolatát. Az önkormányzattól és vállalkozóktól össze is jött a szükséges összeg, és aláírtuk a szerződést. Február 28-áig kellett volna bemutatnia a szobrot, ehelyett március 5-én értesített bennünket, hogy menjünk el, nézzük meg az alkotását. Nem fogadtuk el, és elálltunk a szerződéstől. Ez semmilyen következménnyel nem jár a részünkről. A Fehér-szobor elkészítésével másik művészt bízunk meg." zőmüvészként örültem a felkérésnek. Fehér Miklós alakja olyan volt, mint egy görög istené. Először 2006-ban kerestek meg, amikor pedig tavaly Tivadart, aki semmiről nem tudott. Megismételtem, hogy a szobor mo­dellje kész, bármikor jöhetnek. Más­nap, február 28-án e-mailben és levél­Fotó: Miskolczi Róbert KLIGL SÁNDOR MŰTERMÉBEN FEHÉR MIKLÓS SZOBRÁVAL 1 HAJDÚ DEZSŐ SZERINT A GONGRÁDI VÁRKÖZNÉL MÁR A HONFOGLALÁS ELŐTT 2500 ÉVVEL ÁTVÁGHATTÁK A LÖSZMAGASLATOT EJ KÉT VÁR. Csongrádon két vár állt a helytörténeti kutatások szerint. Az egyik, a mai ha­lászfalu helyén húzódó, gyűrű alakú, a honfoglalás korában épült földvár, az „öreg­vár", a másik pedig ettől nyugatra, a mai buszforduló és a kerekárok között elterülő tö­rök kori erődítmény, ami valójában palánkvár volt, amelynek anyagában volt kő és föld, de túlnyomórészt gerendákból és deszkákból állt. Feltehetően 1686 októberében, a törökök kivonulásakor fellángolt tűzvész pusztította el a két várra épülő települést, az erődítmények maradványai pedig a 19. század első felében tűntek el végleg. mai a szabályozásig egyáltalán nem fenyegették az agyagtalajra épült vá­rost. Ezt a véleményét arra alapozza, hogy csak a 19. századi gátépítések után ágyazódott be a Tisza medre, előtte vándorolt, a Körösnek pedig több torkolati ága volt, melyek együt­tesen nem jelentettek olyan pusztító erőt, amit egyébként nekik tulajdoní­tottak. Ezt az elméletet alátámasztja az is, hogy egykoron több mint 300 gabonaverem volt Csongrád terüle­tén, márpedig ha a vízbetörés ismét­lődő fenyegetettséget jelentett, az itt élők sem tárolták volna ily módon élelmüket. Hajdú Dezső úgy véli, az eddig be­csült időszaknál jóval korábban, már a honfoglalás előtt 2500 évvel is állha­tott erődítmény a Tisza és a Körös ta­lálkozásánál. Erre a következtetésre azután jutott, hogy megvizsgálta a ti­szaalpári, bronzkori vár kutatási ered­ményeit, s olyan hasonlóságot talált, amely szerinte nem lehet a véletlen műve. Alpárnál egy átvágással igye­keztek csökkenteni a védendő terüle­tet, így a Tisza fölé emelkedő magas parton mély árkot vájtak, s így jött lét­re a ma már templomdombként és várdombként emlegetett két magaslat. Hajdú hasonló átvágásnak a nyomát találta meg a csongrádi belváros vár­közként emlegetett részén, a mai buszfordulónál, ami az ő olvasatában azt jelenti, hogy már a bronzkorban is erőd állhatott Csongrádnál. Az 1964 óta a városban élő hobbikutató szerint Fotó: Tésik Attila az is vitatható, hogy a török kori vár­nak öt tornya és két bejárata volt. La­punknak azt mondta Hajdú Dezső, teóriája arra mindenképp jó, hogy fel­kavarja a helyi mendemondák körüli állóvizet. HAJDÚ DEZSŐ TÖBB PONTON IS VITATJA AZ EDDIGI KUTATÁSOK EREDMÉNYÉT Vizes mérnöki" teória az egykori csongrádi várakról Újabb teóriával rukkolt elő az egyko­ri csongrádi várakkai kapcsolatban Hajdú Dezső. Az 1964 óta Csongrádon élő mérnök szerint nem kell azt a ré­gi mendemondát dédelgetni, hogy a vár nagy részét elmosta a Tisza. A hobbikutató reméli, legalább felka­varta a helyi mendemondák körüli állóvizet. BÍRÓ DÁNIEL „Vizes mérnöki" szemmel vizsgálta a csongrádi várak történetét Hajdú De­zső, aki szerint ideje lenne néhány, az erődítményekkel kapcsolatos nosztal­gikus gondolattal leszámolni Csongrá­don. A hobbikutató szakmájának megfelelően vízügyi és talajtani kuta­kodások eredményeként fogalmazta meg a maga teóriáját, amelynek leg­főbb eleme, hogy a helyi emlékezet kissé eltúlozza a török kori vár mére­tét. Másik elmélete, hogy jóval a hon­foglalás előtt már kezdetleges erőd áll­hatott a mai halászfalu helyén. A helytörténeti írásokban megemlí­tik az Alföldet, így Csongrádot és Sze­gedet is sújtó 1444-es földrengést, melynek nyomán egyesek szerint a Tiszához épült vár egy része becsú­szott a folyóba, illetve az is elfogadott vélemény, hogy a Tisza áradásai rendre pusztították a földből emelt erődítmény északi felét. Hajdú Dezső szerint viszont a szőke folyó árhullá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom