Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-11 / 60. szám

Kedd, 2008. március 11. Aktuális 13 SS BOTKA: SZEGED SOKSZÍNŰ ÉS ÖSSZETETT VÁROS. Szeged sokszínű, összetett város, ahol az emberek nem hívei a kérdéseket leegyszerűsítő politikának - mondta Botka László. A szocialista polgármester szerint itt sok orvos, egyetemi oktató él és dolgozik, akik jól tudják, hogy az egészségügy és a felsőoktatás reformja elkerülhetetlen, és hogy ezen a két területen mindeddig igazságtalan rendszerek működtek. Igazságta­lan például az, hogy míg a magyar gyerekek 25 százaléka hátrányos helyzetű, az egyetemistáknak csak az 1 százaléka kerül ki közülük. Nekik segített volna a Szegedi Tudományegyetem idén még csak-300 millió, de pár év múlva már 1,2 milliárd fo­rintra rúgó pluszbevétele, aminek felét az ösztöndíjakra lehetett volna fordítani. NAGYMÉRTÉKBEN ELTÉRŐ SZAVAZATI ARÁNYOK - EGYMÁSTÓL 25 KILOMÉTERNYIRE Szegeden és Vásárhelyen pártpolitikai logika is működött fl Fítprő népszavazási adatok Listavezető Vásárhely, sereghajtó Szeged HOllÓSI ZSOLT Józan ész A Gyurcsány­kormány politikája elleni protest szavazás is volt a vasárnapi voksolás. Leegyszerűsítés lenne azt mondani: csupán Szeged balliberális és Hód­mezővásárhely nemzeti-konzervatív karakterét tükrözte a vasárnapi ügydöntő népszavazás lényegét tekintve azonos, árnyalatait illetően mégis beszédesen különböző eredménye. A két szomszédos megyei jo­gú város részvételi arányainak és szavazati eredményeinek összevetése tanulságos. Botka László a szegedi voksokban annak bizonyítékát látta: „az ol­csó, populista, demagóg politika Szegeden soha nem szerezhet többsé­get". A szocialista polgármesternek, alighanem igaza van: az egyetemi vá­• • A Gyurcsány- ros liberálisabb, intellektuálisabb be­a m kormány állítottsága is közrejátszhatott abban, hogy polgárai közül többen voltak képesek elemi indulataikat félretéve, nem üres pénztárcájukat tapogatva végiggondolni döntésük következmé­nyeit. Többen értették meg: nem pártpolitikai, hanem szakpolitikai kérdésekben kellene állást foglalni­uk, amikor az egészségügyi és a felsőoktatási reform jelképessé lett elemeiről mondanak ítéletet. így a választásra jogosultak alig egyhar­mada mondott csak a jobboldal kérdéseire igent. Hódmezővásárhely népe is polgármestere elvárásainak megfele­lően szavazott: hatvan százalékot közelítő, kiugróan magas részvétel mellett 86-88 százalék volt az igenek aránya. Ez azt jelenti: az ösz­szes választásra jogosult vásárhelyi polgár 50-52 százaléka utasítot­ta el a vizitdíjat, a kórházi napidijat és a tandíjat. Így aztán a Fidesz vidéki erős embere, Lázár János az eredmények ismeretében megle­hetősen keményen fogalmazott a referendum éjszakáján: „az embe­rek győzelméről" beszélt, és azt hangsúlyozta: a kormánynak men­nie kell, „az egyetlenegy demokratikus, erőszakmentes megoldás egy új választás kiírása". Ezzel pártbeli főnökénél is messzebbre ment: Orbán Viktor inkább tompítani igyekezett hívei ezzel kapcso­latos várakozásait. Abban, hogy a Gyurcsány-kormány politikája elleni protest szava­zás is volt a vasárnapi voksolás, az elemzők többsége egyetért. Tegnap egy elcsípett őszinte beszólás volt a legnagyobb internetes videomeg­osztó portál, a YouTube magyar slágere: a koalíciós ügyekért felelős ál­lamtitkár, az SZDSZ-es Horn Gábor óvatlanul a Hír Tv bekapcsolt ka­merája előtt reagált Gyurcsány Ferenc vasárnap esti beszédére. Miután a miniszterelnök azt mondta: „Nyilvánvalóan vannak, akik a nagyon konkrét kérdésre mondtak nemet. Azt mondták, ha nem muszáj fizetni a 300 forintot, akkor mi nem nagyon fizetnénk a 300 forintot" - Horn Kóka Jánoshoz fordulva megjegyezte: „...nem azt mondták, Feri, azt mondták, menj a pi...ba, valljuk be". Mára sokan úgy látják: Gyurcsánnyal nem lehet 2010-ben válasz­tást nyerni, így csak idö kérdése, hogy mikor állítják őt félre. De nem előrehozott választásokkal, mint ellenzékből remélik, hanem a józan ész diktátumaként koalíción belülről. CSAK GYALOG LEHET ÁTMENNI, KOMP, DEREGLYE SE JÁRHAT Az uszadék felnyomja a fahidat Csongrádnál • OLYAN ERŐVEL NYOMUL AZ USZADÉK A HÍDNAK, HOGY NEM MERNEK HOZZÁNYÚLNI A SZERKEZETHEZ A RÉVÉSZEK Fotó: Bíró Dániel 4 Folytatás az 1. oldalról A szőke folyó néhány nap leforgása alatt közel öt métert áradt, de tegnap még nem érte el azt a 600 centiméte­res szintet, aminél a révészeknek köte­lező félreállítaniuk a fahíd középső ré­szét. Ugyanakkor az árhullám óriási mennyiségű uszadékot sodort magá­val, s ennek nagy része - fél futballpá­lyányi területen - az átkelőhely bal parti részén torlódott fel. A fa- és sze­métkupac vastagsága a pontonoknál már elérheti a négy métert. Az egyik légtartályt - és a rá nehezedő tízton­nás terhet - fél méter magasan emelte ki az uszadéksziget, amely egyre tere­bélyesedik. A híd most úgy néz ki, mint egy motorosugrató, amin azon­ban még jó pár napig csak gyalogosan lehet közlekedni. - Olyan gyors a sodrás, és olyan erő­vel nyomul az uszadék a hídnak, hogy egyelőre nem merünk hozzányúlni. Várni kell néhány napot, hogy csilla­podjon a folyó. Most úgy zúdul lefelé a Tisza, hogy szerencsétlen esetben egy farönk ki is lyukaszthatja a pontont ­mondta lapunknak Varga Dénes, az átkelőt üzemeltető Deviskomp Kft. ügyvezetője. A monstrumot a tulajdo­nos közútkezelő szakemberei is meg­nézték, és együttesen hozták azt a döntést, hogy csak a hét második felé­ben lehet kimozdítani a szerkezetet. A helyzet „fokozódhat", hiszen - még ha el is áll az eső északon - még fél métert emelkedhet a vízszint, és a révészek szerint az uszadéknak is van utánpót­lása Kiskörénél. Amíg pedig az usza­dék a fahídnál vesztegel, a komp és a dereglye sem jár a csongrádi révnél. További fotók a témáról az interneten: detmagyar ,,. ^ ^ | IGEN, Hódmezővásárhely H IGEN,Szeged 86,8 FORRÁS: OVI DM-GRAFIKA I NEM, Hódmezővásárhely H NEM, Szeged 86,8 75, l» | RÉSZVÉTEL, Hódmezővásárhely || RÉSZVÉTEI, Szeged ^ÉPSZAVAZÁ^ A szegediek nem hívei a leegyszerűsítő politikának, tudják, hogy a reformok elkerülhetetlenek. Vásárhelyen viszont nem csak a jobboldaliak szavaztak a kormánnyal szemben: íme, két polgármester magyarázata az érdekes nép­szavazási eredményekre. A megyei jogú városok közül a két csongrádi, Sze­ged és Hódmezővásárhely egymással ellentétesen szerepelt a referendumon. Az okokat kutatva független szakértőtől kértünk véleményt. mmMtímmmm Érdekes képet mutatnak a népszava­zási adatok Csongrád megye két leg­nagyobb városáról, Szegedről és Hód­mezővásárhelyről. Az ország megyei jogú városainak szavazási adatait ösz­szegző listán Vásárhely az éllovas. Itt mentek el a legtöbben voksolni, és a három kérdésre adott igenek száma is itt a legtöbb. Szeged ugyanezen ada­tok alapján a seregható, mindössze egy település előzi meg: csak Tatabá­nyán mentek el kevesebben szavazni, és csak Tatabányán voksoltak többen mindhárom kérdésre nemmel. Az éllovas és a sereghajtó város egymástól mindössze 25 kilométerre van. Mi lehet az oka a viszonylag éles különbségeknek? Független elemzőt kérdeztünk. - A népszavazás eredményének m ASZEGEDI ÚJ KLINIKÁN KELENDŐ VOLT A MOZGÓURNA Fotó: Karnok Csaba egyik legérdekesebb kérdése, hogy a választópolgárok mi alapján szavaz­tak: pártszimpátiájuk, a kormány po­kább döntésükben - mondta Szom­széd Orsolya, a politikai elemzéssel foglalkozó Vision elemzője. - A pártok is arról vitatkoznak, hogy a népszavazás csupán a szakpo­litikai kérdésekről vagy a kormánypo­litika egészéről és magáról a kormány­ról szólt-e. A jobboldali irányítású Hódmezővásárhely és a baloldali ve­zetésű Szeged adatai arra utalnak, Lázár: Ez az új többség - A vásárhelyiek nagy arányú részvétele a népszavazáson szerintem éppen azt jelzi, hogy az emberek nem pártokban gondolkodnak, hanem a jövőjükről akartak dönteni - mondta lapunknak Lázár János tegnap, válaszolva a politikus megközelítésre is. A vásárhelyi polgármester hozzáfűzte: meg kell nézni a hatos szavazókör eredményeit. Itt is jelentős volt a részvételi arány, pedig a korábbi választásokon, 2006-ban ás 2002-ben az itt szavazók körében nagy volt az MSZP, illetve a mostani koalíció támogatottsága. Lázár azt mondta, nem véletlenül kezdte a lapunknak adott nyilatkozatát vasárnap este azzal, mindenkinek megköszöni a részvételt, pártszimpátiától függetlenül; mert akik most igennel szavaztak, ők alkotják az új többséget, amelyre lehet építeni. litikájával kapcsolatos érzéseik vagy konkrétan a három kérdésről alkotott véleményük befolyásolta őket legin­hogy a választópolgárok a két város­ban inkább politikai beállítódásuknak megfelelően szavaztak; azaz egy or­szággyűlési választáshoz hasonló pártpolitikai típusú szavazás történt, vagy legalábbis a pártpolitikai logika érvényesülése olvasható ki az eltérő eredményekből. Az országos szinten magas, 50 százalék körüli részvételi arány és a kérdésenként 3 milliót meghaladó igen szavazatszám azt is mutatja, hogy a pénztárcát érintő té­mák alkalmasak arra, hogy megmoz­dítsák a választókat, ám az egyes vá­rosokban született eredmények közöt­ti különbségek árnyalják ezt a képet. Így az MSZP-s bázisú Szeged esetében a nem szavazatok magasabb aránya valószínűleg a hagyományosan balol­dallal szimpatizáló szavazók maga­sabb részvételi arányának köszönhe­tő. A fideszes vezetésű Vásárhelyen pedig tulajdonképpen a jobboldali szavazók fegyelmezett voksolása eredményezte a rendkívül magas rész­vételt és az igenek elsöprő többségét. A Fidesz-KDNP által kezdeményezett népszavazáson így jelentős mérték­ben megmutatkozott a közvéle­mény-kutatási adatokból már koráb­ban kiolvasható, kormánnyal szembe­ni óriási elégedetlenség, de a materiá­lis, anyagi természetű kérdésekkel kapcsolatos érzékenység is - zárta elemzését a szakértő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom