Délmagyarország, 2008. március (98. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-07 / 57. szám

Péntek, 2008. március 7. Egészségügy - PR-összeállítás 117 A vizitdij a háziorvosoké • A BAJCSY-ZSILINSZKY KÓRHÁZBAN A VIZITDIJ- ÉS NAPIDÍJBEVÉTELEKBŐL A KÓRHÁZ VALAMENNYI RÉGI ÁGYÁT KORSZERŰRE CSERÉLTÉK Nem emelkedik a vizitdij összege A vizitdíj és a napidíj összege biztosan nem emelkedik. Mint kiderült, nincsenek is ilyen tervezetek. A kormány teljes mértékben elzárkózik a vizitdíj öszszegének megemelésétől. Ennek az az oka, hogy az emeléssel szakmailag senki nem ért egyet. A vizitdíj Európában mindenütt egy jelképes összeg, amit úgy kell megállapítani, hogy az még ne tartson senkit vissza az indokolt orvoshoz fordulástól. Magyarországon a 300 forint pontosan az az összeg, amely már érdemi bevételt jelent a háziorvosoknak, amelynek megfizetése már ésszerűsíti az ellátórendszer igénybevételét, de még senkit nem tart vissza az orvoshoz fordulástól, akinek az ellátásra szüksége van. A Fidesz tavaly áprilisban egyszer már előállt a vizitdíjemelés rémhírével. Akkor dr. Horváth Zsolt fideszes képviselő a parlamentben azt állította, hogy a kormánypártok „a vizitdíj emelését tervezik, első lépésben 500 forintra, majd 800 forintra". Azóta eltelt majdnem egy év, és kiderült, a vád nem volt igaz. Most sem az. A vizitdij nem adó Az ellenzék újabban adónak nevezi a vizitdíjat és a napidíjat. Ez nem igaz, ha a vizitdíj és a napidíj adó lenne, akkor nem is lehetne népszavazást tartani róla. Ha a vizitdij és a napidíj adó lenne, akkor mindenkinek kellene fizetni, és nemcsak annak, aki orvoshoz fordul. Ha a vizitdíj és a napidíj adó lenne, akkor az államé lenne a bevétel és nem a kórházaké és a háziorvosoké. A vizitdíj és a napidíj nem adó, hanem egyéni hozzájárulás. Mindenki a saját ellátásához járul hozzá egy kis összeggel, míg az adóval az is fizet, aki nem fordul orvoshoz. A vizitdíj és a napidíj nem adó, mert az állam helyett a háziorvosok, a szakrendelők és a kórházak jutnak belőle többletbevételhez. Ha nem lenne vizitdíj, akkor az egészségügyből kieső bevételt esetleg adóemeléssel kellene pótolni. Ebben az esetben ezt mindenki fizetné, nem csak az, aki orvoshoz fordul. A vizitdij az egészségügy bevétele Gyakran hangzik el, hogy a vizitdíj és a napidíj nem az egészségügy bevétele. Ez nem igaz, az állam ezeket a bevételeket nem vonja el. A vizitdíjból származik a háziorvosi rendelők bevételének a negyede, a kórházak is havi több millió forint bevételre tesznek szert a napidíjból. A vizitdíjból tudják a háziorvosok felújítani és kényelmesebbé tenni a rendelőt, kifizetni az újabb műszereket és javítani az ellátás minőségét. A napidíjakból származó bevételt a kórházak fejlesztésre, napi működésre, az orvosok és a nővérek jövedelmének javítására fordították. Kik mentesülnek a vizitdijés napidíjfizetés alól? A szabályok értelmében 2 millió embernek nem kell vizitdíjat és napidíjat fizetnie az orvosi ellátások során. Nem fizetnek vizitdíjat és napidíjat: - A 18 év alattiak, illetve a nappali alap- és középfokú tanulók iskola-egészségügyi ellátás során. - A kismamák (terhesgondozás, szülés, gyermekágyi ellátás). - 8 kiemelt betegségcsoportba tartozók (cukorbetegség, dialízis, HIV-AIDS, onkológiai megbetegedés, vérzékenység, súlyos pszichiátriai betegségek, autoimmun betegségek) az alapbetegséggel összefüggő ellátás során. - A hajléktalanok (hajléktalanellátás keretében). - A 30-szoros véradók. - A katonák, a rendőrök, a tűzoltók munka közben szenvedett baleset esetén. Kik kapnak támogatást? Szociális alapon az arra rászorulók, több mint 2 millióan (pl. nyugdíjasok, munkanélküliek, gyes, gyed, szociális segélyben részesülők, rokkantellátásban részesülők), a havi megszokott juttatásaik megemelésével évente legalább 12 vizitre elegendő támogatást kapnak, ha jövedelmük nem haladja meg az 54 ezer 260 forintot. A vizitdíjfizetésnek van felső határa: ha a biztosított az alapellátásért, illetve a járóbeteg-szakellátásért már 20-20 alkalommal fizetett vizitdíjat, a 20 alkalom feletti vizitdíjak összegét az illetékes jegyzőtől visszaigényelheti. A huszadik, kórházban töltött nap után már napidíjat sem kell fizetni. B AZ ÚJ PÉNZTÁRAK ÁTVÁLLALHATJÁK A VIZITDÍJAT ÉS A NAPIDÍJAT. Az egészségbizlosítási reform következtében 2009. január l-jétől a létrejövő pénztárak átvállalhatják az emberektől a vizitdíjat és a napidijat, ha az érintettek részt vesznek az egészségük megóvását szolgáló szűrővizsgálatokon. Az étkezési reform első három hónapja Az Egészségügyi Minisztérium tavaly év végén programot indított a kórházi étkezés minőségének javítására. December elejétől a betegek kétféle menü közül választhatnak, és a kórházaknak kötelező naponta friss gyümölcsöt vagy zöldséget adniuk. A program költségét a bevezetett vizitdíjból és kórházi napidíjból származó megtakarítások fedezik. Az egészségügyi miniszter rendeletben határozta meg a kórházi étkezés alapkövetelményeit. Ez előírja a napi háromszori főétkezés kötelező biztosítását 24 óránál hosszabb folyamatos gyógykezelés esetén, valamint az egyes étkezések egymáshoz viszonyított kalóriamegoszlását is. Fontos újdonság, hogy az ebédnél a betegek kétféle menü között választhatnak. Az is új elem, hogy minden beteg részére kötelező naponta legalább egyszer friss gyümölcsöt vagy zöldséget adni. A minisztérium előírja a napközbeni kisétkeztetést is, ami lehet gyümölcs, joghurt vagy müzliszelet. A rendelet a betegek folyadékszükséglet-kielégítésének követelményeit is szabályozza. A betegek részére az igény szerinti mennyiségű folyadékfogyasztás lehetőségét állandó jelleggel biztosítani kell. Decembertől élelmezési munkacsoportot kell létrehozni minden kórházban, hogy biztosítsák az előírások szakszerű végrehajtását. Az első három hónap tapasztalatairól az ANTSZ készített felmérést. A vizsgálatból kiderült, hogy a napi háromszori étkeztetés melletti napközbeni kisétkezést - az előírásoknak megfelelően - minden vizsgált intézmény biztosította. Az igény szerinti folyadékfogyasztás lehetősége mindenki számá: ra hozzáférhető módon mintegy 30 százalékkal nőtt. A vizsgált intézmények közül a rendelet előtt 40 esetben, a rendeletet követően 156 esetben működik élelmezési munkacsoport. Míg korábban a kórházak naponta átlagosan nettó 390 forintot költöttek egy-egy beteg étkeztetésére, ez az összeg ma már 550 forint. A betegélelmezés javítására szolgáló díjazásból az intézmények a folyadékpótlást, a kisétkeztetés biztosítására szolgáló eszközökön túlmenően az egyéni tálcás tálalást, illetve a kulturált kórházi étkeztetést célzó eszközöket vásároltak. Az ANTSZ megállapította, hogy az étkezési reformnak köszönhetően a betegélelmezés színvonala érezhetően javult. Al *«ybM*« MwMWn (*«(*« napi »»i«g> Wfliiiakkai lM<«> Rendet kellett tenni az eddigi összevisszaságban Jogviszony-ellenőrzés Az egészségügyi rendszer működtetésének alapja a társadalombiztosítás. A társadalmi szolidaritás és a nemzeti kockázatközösség lényege, hogy csak annyi pénzt költhetünk ellátásra, amennyit közösen összeadunk. Ezért van különös jelentősége a biztosítási jogviszony ellenőrzésének. Ez az eljárás védelmet és biztonságot nyújt azoknak, akik rendesen eleget tesznek állampolgári kötelességüknek, ugyanakkor kiszűri azokat, akik az ellátást mások befizetéseinek terhére, a közös teherviselés kötelezettségét megtagadva próbálják igénybe venni. Az elmúlt évben az egymillió rendezetlen jogviszonyból hatszázezret sikerült tisztázni. A jogviszony-ellenőrzés az ellátás igénybevétele előtt történik meg. Az ellátást mindenki megkapja, az is, akinél az informatikai rendszer rendezetlen jogviszonyt mutat. Elképzelhető, hogy valakinél a rendszer rendezetlen jogviszonyt jelez, pedig szabályosan fizetik utána a járulékokat. Nekik lehetőségük van a megyei egészségpénztáraknál jogviszonyukat igazolni. Azoktól, akiknek ténylegesen nincs rendezett jogviszonyuk, az APEH behajtja az elmaradt járulékokat. A járulékfizetést intézheti a munkáltató, átvállalhatja az állam vagy fizetheti a hozzátartozó, illetve a jogosult maga. Ez utóbbi két esetben a járulék összege havonta 4350 forint. Elszámolási nyilatkozat 2008. január 1-jétöl minden ellátó köteles a kezelés végén a betegnek elszámolási nyilatkozatot adni. Ezen az ellátó feltünteti a nyújtott - és az OEP felé elszámolt - ellátásokat, így a beteg könnyen ellenőrizheti, milyen • JÁR ÖNNEK A JOBB! KÉTFÉLE VÁLASZTHATÓ MENÜ EBÉDRE EGÉSZSÉGÜGYI P^NNLI REFORM tételeket számoltak el utána, s azt is, hogy ez mennyibe került a társadalombiztosításnak. A beteg, amennyiben nem ért egyet a leírtakkal, lehetősége van az aláírást megtagadni. Az aláírás megtagadásának az ellátó számára komoly következménye van: az OEP az ellátások díjának egy részét visszatartja, s az ügyet kivizsgálja. Nyilvános várólisták Egyes nem sürgős ellátásokra eddig is kellett várakozni. Az egészségügyi reform keretében Magyarországon is a nyilvános várólisták rendszere jött létre. Ennek célja az, hogy az ellátás szervezése ne a beteg számára követhetetlen módon, hanem nyilvános és ellenőrizhető várólista alapján történjen, amely megszünteti a visszaélések lehetőségét. 1. A sorrendiséget a felkerülés időpontja határozza meg. Ettől eltérni az ellátás szakmai indokoltsága (sürgősség), továbbá az ellátás várható eredménye (alkalmasság, alkalmatlanság) alapján lehet. 2. Az eltérést indokolni és dokumentálni kell. 3. A nyilvános várólistákat a kórházak vagy az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján lehet követni. A nyilvános várólista mellett új elem a betegfogadási lista (előjegyzés) megjelenése. Ez a nem várólista-köteles, de tervezhető ellátások átlátható szervezésének eszköze. Két vizsgálatra, orvosi véleményre való jogosultság Az új biztosítási rendszerben a pénztárak abban lesznek érdekeltek, hogy a betegek minél hamarabb hozzájussanak a megfelelő ellátáshoz. A pénztárak betegútszervezö munkájának köszönhetően a betegek nem fognak bolyongani az ellátórendszerben, hanem a lehető legrövidebb időn belül a megfelelő orvos gondoskodása alá kerülnek. E rendszer kiegészítéseként a betegek érdekét hivatott szolgálni az a törvényi rendelkezés, amely szerint a beteg, ha nem elégedett az orvosi vizsgálattal vagy nem bízik annak eredményében, jogosult egy újabb orvosi vizsgálat igénybevételére. Ezzel a betegek biztonsága jelentősen javult, kiszolgáltatottságuk pedig csökkent. A második vizsgálatot szintén a társadalombiztosítás finanszírozza. Az oldal az Egészségügyi Minisztérium támogatásával készült. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM