Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-04 / 29. szám

61 Megyei tükör Hétfő, 2008. februári MUNKATÁRSUNKTÓL Az ékszereket nem azért ette meg, mert tévesen értelmezte a fogyást segítő gyomorgyűrü fogalmát, hanem hogy ne találják meg azokat. Az ékszereket és némi készpénzt ugyanis szobatársa pénztárcájából lopta el. A pénzt nem ette meg, sőt először a gyűrűket sem akarta, de amikor a fogával próbált meggyőződni az arany valódiságáról, köhögési roham jött rá, és lenyelte az egyiket. Ez - elmondása szerint - jó ötletnek tűnt, így úgy döntött, lenyeli a másikat is. Pénteken egy röntgenvizsgálat mutatta ki, hogy a lány szokatlan helyen visel gyűrűket. A rendőrség kihallgatta, de az ellopott ékszerek visszaszerzése beletelik néhány napba. A gyűrűk útját addig is figyelemmel kísérik. -»ffMI HAMAROSAN LEJÁR A FIATAL TERMELŐK KÉRELMÉNEK HATÁRIDEJE Nagy az érdeklődés az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtható támogatás iránt. Eddig közel négyszázan adták be támogatási kérelmüket, legtöbben a maximálisan adható összeget célozták meg. A jövő héten, február 7-én azonban lejár a kérelmek beadási határideje, legközelebb csak 2009. április 15. és május 15. között lesz lehetőségük az érintetteknek ehhez hasonló támogatást igényelni. Az intézkedéssel a fiatal mezőgazdasági termelőket ösztönzik arra, hogy gazdaságot alapítsanak. A támogatás mértékének öszszege üzemmérethez kötött, összege elérheti a 40 ezer eurót is. KEDDEN SZEGEDEN ISMÉTLIK AZ ADÓKLUBOT A nagy érdeklődésre való tekintettel az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága aulájában, a Bocskai utcában kedden 9 és 12 óra között megismétlik azt az előadást, amely a bevallási rendszert érintő 2008-as változásokról szólt. Az előadó Nyilas Gábor bevallási osztályvezető. Az előadáson való részvétel ingyenes. BALASI JOLÁN BÁBSZÍNÉSZ EGYEDI KARAKTEREKET ALAKIT A vasorrú bába és a gonosz boszorka a testhez álló szerep Balasi Jolán már tíz éve a szegedi Kövér Béla Bábszínház társulatának tagja. Sokoldalú színészi munkájáért a magyar kultúra napján ő volt az első bábszínész, aki Kölcsey-emlékérmet kapott. A „gonosz" karakterekért rajong, vasorrú bábát és boszorkányt szeret játszani. KANCSÁR TÍMEA - Amikor a Kétarcú asszonyt játszottam a Palkó és a sárkány című mesejátékban, az egyik pillanatban rossz boszorka, a másikban jóságos anyóka voltam. A szellemjárta mesében egy kilencvenkilenc éves gyerekszellemet báboztam el, és a Sampucli, az irigy perselymalacban a Micimáckót és a Hétalvót alakítom. De ritkán kapok olyan szerepeket, melyekben pozitív karaktert játszok. A gonosz boszorka és a vasorrú bába a kedvenceim. A Csipkerózsikában rossz boszorkányt, a Jancsi és Juliskában a vasorrú bábát, az októberben bemutatott Hamupipőkében pedig a gonosz mostoha szerepét alakítottam - mondta Balasi Jolán, aki a mesterséget egy évtizeddel ezelőtt a bábszínészképző stúdióban tanulta. Akkoriban rengeteget mesélt, és bábozott otthon a három pici lányának. Korábban óvónőként dolgozott, a férje tanácsára indult el a pályán. Azóta a szegedi Kövér Béla Bábszínház tagja. A szakma javaslatára, az eljátszott sokszínű karakterért - Bukarestben 2007 decemberében például a fesztiváldíjat nyert Hókirálynőben, a rablónő szerepében nyújtott felejthetetlent - és a tízéves kiemelkedő munkájáért Kölcsey-emlékérmet kapott a magyar kultúra napján. Ű az első bábszínész Szegeden, akit ezzel a kitüntetéssel jutalmaztak. - Nyolc évvel ezelőtt egyszer előfordult, hogy a Holle anyóban a jó lányt alakítottam. Nehéz pillanatok voltak az életemben - magyarázta a színésznő különleges vonzódását a gonosz, kissé dilis szerepekhez. Azt is elárulta, mély, érdes hangja miatt nem is igazán tudna azonosulni a királylány karakterével. Pályafutása során folyamatosan átalakult a bábjáték. - Ma már a bábszínház nem csak a bábokról szól, mi, színészek is egyre gyakrabban kiállunk a színpadra. Vigyázni kell azonban, hogy a bábon maradjon a hangBALASI JOLÁN BÁBSZÍNÉSZ súly - magyarázta Balasi Jolán. A bábszínésznő elmondta, minden előadás előtt önmagukat sminkelik. Törekszik arra, hogy az arcára festett „maskara" ne rettegést váltson ki a gyerekekből, Fotó: Segesvári Csaba sokkal inkább mulatságos legyen, és az apróságok jókat nevessenek a kissé dilis vasorrú bábán is. Jolánt elvarázsolják a gyerekek, tíz éve a csodálatukért dolgozik. A RENDSZERVÁLTOZÁS NEM TÉMA A CSALÁDI VACSORAASZTALNÁL Gyűrűket nyelt a tolvaj lány a kórházban Felnőttek az 1989-ben születettek Gyűrűket nyelt egy 16 éves lány az egyik szegedi egészségügyi intézményben - tájékoztatott a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. ELŐBB A SZAKMA, AZTÁN A KÖZÉLET. EZ A SORREND A SZEGEDI EGYETEM GYAKORLÓ GIMNÁZIUMÁNAK DIÁKJAI SZERINT Nagykorúvá érnek, akik a rendszerváltás körül, vagyis 1989 és 1990 eseménydús időszakában születtek. Mit tudnak, hogyan gondolkodnak a 18-19 évvel ezelőtt történtekről? Milyen szerepet szán magának a rendszerváltás nemzedéke? E kérdésekre is kíváncsian kopogtattunk be a Szegedi Tudományegyetem Ságvári gyakorló gimnáziuma végzőseinek történelemórájára. ÚJSZÁSZI ILONA - Nem tudunk képet alkotni a rendszerváltozásnak nevezett eseményekről. Nem téma otthon. Azt azért elmesélték a szüleim, hogy 1989 decemberében, amikor születtem, Romániában is vad dolgok történtek, kivégezték a Ceausescu házaspárt - mondja Farkas Attila. - Ami először eszembe jut, mint a közelmúltról hallott történet, az 1956, a szegedi csillaghullás. Nagyapám is azok között volt, akik a Tiszába dobták a ledöntött szobor egy darabját. De a rendszerváltásnak nevezett eseményről nem beszélgetünk - jelenti ki az 1990 májusában született Madácsy László. - Mi a rendszerváltás? - kóstolgatja a kifejezést. - A despotizmusról a demokráciára való átállás a kelet-európai tömbben. - Módszerváltásnak nevezik inkább, ami történt - hallani magyarországi humoristáktól - szól közbe Tóth Dániel, aki 1989 decemberében látta meg a napvilágot - ahogy édesapja mondta neki -, már a köztársaság polgáraként. Lakitelekröl Attila hallott, az ott történteket az akkori ellenzéki értelmiség gyűléseként határozza meg. Ö említette az ellenzéki kerekasztal szerepét is. Az akkori szervezetek közül elsőként a Független Kisgazdapárt jutott az 1989. augusztusi Rudinszki Inez eszébe. Aztán Antall József, Szűrös Mátyás, Pozsgai Imre, Orbán Viktor nevét sorolja az idén szeptemberben 19. életévét betöltő Pétervári Máté, aki arra is emlékszik, hogy Orbán Viktor mondta ki Nagy Imre és társai újratemetésén: a szovjet csapatok távozzanak hazánkból. - Szerencsések vagyunk, mert beleszülettünk a jóba - mondja Narancsik Fanni, aki tavaly decemberben ünnepelte 18. szülinapját. - Liberálisabb a rendszer, mint korábban. A szabadság a legfontosabb vívmány - összegzi álláspontját László, más, nem beszélhettek nyíltan arról, mit gondolnak. Most viszont, bár minden szónak súlya van, és az embernek felelnie kell azért, amit mond, de mégis: szólásszabadság van. - összetartóbbak voltak az emberek, talán a külső nyomás miatt mond véleményt a rendszerváltás előtti nemzedékekről szólva a sajátjáról is Pap Karolina, aki most februárban lesz nagykorú. - Mi nem számíthatunk annyira egymásra, individuálisabb, széthúzóbb lett a társadalom, miközben a megélhetés is nehezebb. Nincs vége a rendszerváltás folyamatának - vélték többen is. - Egy emberöltőnek kell eltelnie ahhoz - fogalmaz László -, hogy olyanok formálják át a jelent és alakítsák ki Magyarország új arcát, akik - mivel semmilyen szempontból sem érintetLokális kronológia 1989. január 9.: 20-22 százalékos általános, a 80 százalékos gyógyszeráremelés miatt Csongrád megye szakszervezeti vezető testületei is tiltakoznak. 1989. február 16.: Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága rehabilitálja a Tiszatáj folyóirat két és fél ével korábban elbocsátott szerkesztőit. 1989. március 15.: Tízezrek tüntetnek Budapesten, Szegeden a „hivatalos" ünnepség mellett a múzeum előtt ellenzéki hangulatú nagygyűlést tartanak. 1989. április 20.: Király Zoltán szegedi országgyűlési képviselő - több társával együtt - nem lép vissza a pártba, bár a korábbi kizárásáról szóló határozatot az MSZMP KEB érvényteleníti. 1989. május 20.: Az MSZMP reform köreinek első országos tanácskozása Szegeden. 1989. augusztus 7.: A szegedi országgyűlési pótválasztáson Raffay Ernőt, az MDF jelöltjét választják képviselővé. 1989. augusztus 31.: Király Zoltán szegedi honatya vezetésével öt képviselő ellenzéki képviselőcsoportot alakít. aki szerint nem a jólét a választóvonal. - Sokan érezték úgy 1989 előtt, hogy jól élnek, de nagy volt a nyotek, például a titkos aktákban sem már objektív módon tudják megítélni az 1988-1990 között történteket. Ebfotó: Frank Yvette 9 MIN VÁLTOZTATNÁNAK? Mind a 21 szegedi gimnazista föltette a kezét, mikor azt kérdeztük, részt vesz-e a legközelebbi választáson. Ha rajtuk múlna, törvényt hoznának a minimálbérjelentős növeléséről, a korrupció megszüntetéséről, a halálbüntetésvisszaállításáról. ben a tisztító folyamatban minden egyes magyarnak, aki 2010-ig születik, lesz szerepe. Nem vonzó a közéletiség a mai 18-19 évesek szerint, mert feszültéségekkel, ellentmondásokkal jár. A diákönkormányzatban nem szívesen vállalnak munkát, de a mai politikusokról is lesújtó a véleményük. A rendszerváltozás helyi eseményeiről, szervezeteiről, főszereplőiről nem hallottak. - Nem Szeged váltotta meg a világot! Világviszonylatban akkor is kisvárosnak számított - jelenti ki Attila. Akkor és most is a világpolitikai folyamatok apró részesei és nem főszereplői voltak, akik bármiféle szerepet vállaltak - összegzi nemzedéke álláspontját is arról, hogy a lokális szintű esemény mennyiben lehet országos, vagy éppen nemzetközi hatású. - Nem 18 évesen kell eldöntenünk, vállalnánk-e közéleti szerepet. Ennyi idősen, vagy 24 évesen csak a megélhetési politikusnak készülő foglalkozik ilyen kérdésekkel - zárja rövidre a beszélgetést Attila. - Ha majd letettünk valamit az asztalra szakmailag, azután lehet arról szó, mit tehetünk még a közért.