Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-29 / 51. szám

\h | Egészségügy - PR-összeállítás Péntek, 2008. február 29. A vizitdíj a háziorvosoké Nem emelkedik a vizitdíj összege A vizitdíj és a napidíj összege biztosan nem emelkedik. Mint kiderült, nincsenek is ilyen ter­vezetek. A kormány teljes mér­tékben elzárkózik a vizitdíj ösz­szegének megemelésétől. En­nek az az oka, hogy az emelés­sel szakmailag senki nem ért egyet. A vizitdíj Európában mindenütt egy jelképes összeg, amit úgy kell megállapítani, hogy az még ne tartson senkit vissza az indokolt orvoshoz fordulástól. Magyarországon a 300 forint pontosan az az ősz­szeg, amely már érdemi bevé­telt jelent a háziorvosoknak, amelynek megfizetése már ész­szerüsíti az ellátórendszer igénybevételét, de még senkit nem tart vissza az orvoshoz fordulástól, akinek az ellátásra szüksége van. A Fidesz tavaly áprilisban egyszer már előállt a vizitdíj­emelés rémhírével. Akkor dr. Horváth Zsolt fideszes képvise­lő a parlamentben azt állította, hogy a kormánypártok „a vizit­díj emelését tervezik, első lé­pésben 500 forintra, majd 800 forintra". Azóta eltelt majdnem egy év, és kiderült, a vád nem volt igaz. Most sem az. A vizitdíj nem adó Az ellenzék újabban adónak nevezi a vizitdíjat és a napidi­jat. Ez nem igaz, ha a vizitdíj 1000 800 600 400 200 623 ezer Ft 819 ezer Ft OEP­JUTTATÁS Vizitdíj előtt Vizitdíj után Átlagos háziorvosi rendelő havi bevétele 2007-ben Forrás: OEP és a napidíj adó lenne, akkor nem is lehetne népszavazást tartani róla. Ha a vizitdíj és a napidíj adó lenne, akkor min­denkinek kellene fizetni, és nem csak annak, aki orvos­hoz fordul. Ha a vizitdij és a napidíj adó lenne, akkor az államé lenne a bevétel és nem a kórházaké és a házior­vosoké. A vizitdíj és a napidíj nem adó, hanem egyéni hozzájáru­I AZ ÚJ PÉNZTÁRAK ÁTVÁILAIHATJÁK A VIZITDÍJAT ÉS A NAPIDÍ­JAT. Az egészségbiztosítási reform következtében 2009. febuár 1-jétől a létrejövő pénztárak átvállalhatják az emberektől a vizitdíjat és a napidíjat, ha az érintettek részt vesznek az egészségük megóvását szolgáló szűrővizsgálatokon. lás. Mindenki a saját ellátásá­hoz járul hozzá egy kis összeg­gel, míg az adóval az is fizet, aki nem fordul orvoshoz. A vi­zitdíj és a napidíj nem adó, mert az állam helyett a házior­vosok, a szakrendelők és a kór­házak jutnak belőle többletbe­vételhez. Ha nem lenne vizitdíj, akkor az egészségügyből kieső bevételt esetleg adóemeléssel kell pótolni. Ebben az esetben ezt mindenki fizetné, nem csak az, aki orvoshoz fordul. A vizitdij az egészségügy bevétele Gyakran hangzik el, hogy a vi­zitdíj és a napidíj nem az egészségügy bevétele. Ez nem igaz, az állam ezeket a bevéte­leket nem vonja el. A vizitdíj­ból származik a háziorvosi rendelők bevételének a negye­de, a kórházak is havi több millió forint bevételre tesznek szert a napidíjból. A vizitdíj­ból tudják a háziorvosok fel­újítani és kényelmesebbé ten­ni a rendelőt, kifizetni az újabb műszereket és javítani az ellátás minőségét. A napidí­jakból származó bevételt a kórházak fejlesztésre, napi működésre, az orvosok és a nővérek jövedelmének javítá­sára fordították. Kik mentesülnek a vizitdíj­és napidíjfizetés alól? A szabályok értelmében 2 mil­lió embernek nem kell vizitdí­jat és napidíjat fizetnie az orvo­si ellátások során. Nem fizetnek vizitdíjat és na­pidíjat - a 18 év alattiak, illetve a nappali alap- és középfokú ta­nulók az iskola-egészségügyi ellátás során. - a kismamák (terhesgondo­zás, szülés, gyermekágyi ellá­tás). - a nyolc kiemelt betegség­csoportba tartozók (cukorbe­tegség, dialízis, HIV-AIDS, on­kológiai megbetegedés, vérzé­kenység, súlyos pszichiátriai betegségek, autoimmun beteg­ségek) az alapbetegséggel ösz­szefüggő ellátás során. - a hajléktalanok (a hajlékta­lanellátás keretében). - a 30-szoros véradók. - a katonák, a rendőrök, a tűzoltók munka közben elszen­vedett baleset esetén. Kik kapnak támogatást? Szociális alapon az arra rászo­rulók, több mint 2 millióan (pl. nyugdijasok, munkanélküliek, gyesben, gyedben, szociális se­gélyben, rokkantellátásban ré­szesülők) a havi megszokott juttatásaik megemelésével évente legalább 12 vizitre ele­gendő támogatást kapnak, ha jövedelmük nem haladja meg az 54 ezer 260 forintot. A vizitdíjfizetésnek van fel­ső határa: ha a biztosított az alapellátásért, illetve a járó­beteg-szakellátásért már 20-20 alkalommal fizetett vi­zitdíjat, a 20 alkalom feletti vizitdíjak összegét az illetékes jegyzőtől visszaigényelheti. A huszadik, kórházban töltött nap után már napidíjat sem kell fizetni. Orvosok mondják Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgató­ja: „Vizitdíjra szükség van. Ha megszűnik, átlagosan 25 szá­zalékkal csökken a háziorvosi rendelők bevétele. Ezt nem pó­tolja a központi költségvetés." Dr. Papp László, a Bajcsy-Zsi­linszky Kórház főigazgatója: „Vizitdíjból és napidíjból éves szinten 160-180 millió forintos bevételhez jut a kórház, amit legnagyobb részben az évek óta tervezett kórházi ágycse­rére fordítunk." Dr. Buda Éva háziorvos: „A be­tegektől kapott 300 forintokból többek között olyan készüléket vásároltam, amely enyhíti az ízületi fájdalmakat. Ezúton is szeretném megköszönni a be­tegeimnek, hogy hozzájárultak a rendelő fejlesztéséhez!" Rendet kellett tenni az eddigi összevisszaságban Jogviszonyellenőrzés Az egészségügyi rendszer mű­ködtetésének alapja a társa­dalombiztosítás. A társadalmi szolidaritás és a nemzeti koc­kázatközösség lényege, hogy csak annyi pénzt költhetünk ellátásra, amennyit közösen összeadunk. Ezért van külö­nös jelentősége a biztosítási jogviszony ellenőrzésének. Ez az eljárás védelmet és bizton­ságot nyújt azoknak, akik rendesen eleget tesznek ál­lampolgári kötelességüknek, ugyanakkor kiszűri azokat, akik az ellátást mások befize­téseinek terhére, a közös te­herviselés kötelezettségét megtagadva próbálják igény­be venni. Az elmúlt évben az egymillió rendezetlen jogvi­szonyból hatszázezret sikerült tisztázni. EGESZSEGUGYI 200B A jogviszony-ellenőrzés az ellátás igénybevétele előtt tör­ténik meg. Az ellátást minden­ki megkapja, az is, akinél az informatikai rendszer rende­zetlen jogviszonyt mutat. El­képzelhető, hogy valakinél a rendszer rendezetlen jogvi­szonyt jelez, pedig szabályo­san fizetik utána a járuléko­kat. Nekik lehetőségük van a megyei egészségpénztáraknál jogviszonyukat igazolni. Azok­tól, akiknek ténylegesen nincs JÁR ÖNNEK A JOBB! KÉTFÉLE VÁLASZTHATÓ MENÜ EBÉDRE rendezett jogviszonyuk, az APEH behajtja az elmaradt já­rulékokat. A járulékfizetést intézheti a munkáltató, átvállalhatja az ál­lam vagy fizetheti a hozzátarto­zó, illetve a jogosult maga. Ez utóbbi két esetben a járulék összege havonta 4350 forint. Elszámolási nyilatkozat 2008. január l-jétől minden el­látó köteles a kezelés végén a betegnek elszámolási nyilatko­zatot adni. Ezen az ellátó fel­tünteti a nyújtott - és az OEP fe­lé elszámolt - ellátásokat, így a beteg könnyen ellenőrizheti, milyen tételeket számoltak el utána, s azt is, hogy ez mennyi­be került a társadalombiztosí­tásnak. A beteg, amennyiben nem ért egyet a leírtakkal, le­hetősége van az aláírást megta­gadni. Az aláírás megtagadásá­nak az ellátó számára komoly következménye van: az OEP az ellátások díjának egy részét visszatartja, s az ügyet kivizs­gálja. Nyilvános várólisták Egyes nem sürgős ellátásokra eddig is kellett várakozni. Az egészségügyi reform keretében Magyarországon is a nyilvános várólisták rendszere jött létre. Ennek célja az, hogy az ellátás szervezése ne a beteg számára követhetetlen módon, hanem nyilvános és ellenőrizhető vá­rólista alapján történjen, amely megszünteti a visszaélések le­hetőségét. 1. A sorrendiséget a felkerü­lés időpontja határozza meg. Ettől eltérni az ellátás szakmai indokoltsága (sürgősség), to­vábbá az ellátás várható ered­ménye (alkalmasság, alkalmat­lanság) alapján lehet. 2. Az eltérést indokolni és dokumentálni kell. 3. A nyilvános várólistákat a kórházak vagy az Egészségbiz­tosítási Felügyelet honlapján lehet követni. A nyilvános várólista mellett új elem a betegfogadási lista (előjegyzés) megjelenése. Ez a nem várólista-köteles, de ter­vezhető ellátások átlátható szervezésének eszköze. Két vizsgálatra, orvosi véle­ményre való jogosultság Az új biztosítási rendszerben a pénztárak abban lesznek érde­keltek, hogy a betegek minél hamarabb hozzájussanak a A BAJCSY-ZSILINSZKY KÓRHÁZBAN A VIZITDÍJ- ÉS NAPIDÍJBEVÉTELEK­BŐL A KÓRHÁZ VALAMENNYI RÉGI ÁGYÁT KORSZERŰRE CSERÉLTÉK megfelelő ellátáshoz. A pénztá­rak betegútszervezö munkájá­nak köszönhetően a betegek nem fognak bolyongani az ellá­tórendszerben, hanem a lehető legrövidebb időn belül a meg­felelő orvos gondoskodása alá kerülnek. E rendszer kiegészítéseként a betegek érdekét hivatott szolgálni az a törvényi rendel­kezés, amely szerint a beteg, ha nem elégedett az orvosi vizsgálattal vagy nem bízik annak eredményében, jogo­sult egy újabb orvosi vizsgálat igénybevételére. Ezzel a bete­gek biztonsága jelentősen ja­vult, kiszolgáltatottságuk pe­dig csökkent. A második vizs­gálatot szintén a társadalom­biztosítás finanszírozza. EGÉSZSÉGÜGYI ök MINISZTÉRIUM

Next

/
Oldalképek
Tartalom