Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-25 / 47. szám

Csütörtök, 2008. február 28. Hegyei tükör 71 már az európai parlament is hadat üzent a védett madárnak Százmilliók csúsznak le a kormorán torkán épM - „. • A VÉDETT MADÁR MESSZIRE KERÜLI AZ EMBERT: A FEHER-TAVON NAGY TELEOBJEKTIWELIGY LEHETETT LEFENYKEPEZNI A KORMORÁNOKAT Fotó: Gyenes Kálmán Ökológiai katasztrófával fenyeget Európa-szerte a kormoránok elszaporodása. A védett rtiadár védett halakat is eszik, és már nálunk is nagyobb kárt okoz, mint a szabálytalanul horgászó, halászó ember. A Fehér-tói gazdaság tavaly már 8,4 milliós kárt írt a kormorán számlájára. Az Európai Parlament szerint sürgősen lépni kell, és a megoldás az ellenőrzött vadászat. BAKOS ANDRÁS A szabálytalanul horgászó, halászó embernél most már sokkal nagyobb gondokat okoz a hallal foglalkozó cégeknek, egyesületeknek a kárókatona elszaporodása. A jelenség azért is kínos, mert a védett madarat szinte már dúlnak a halban gazdagabb területek felé. - Nagyon jól és szervezetten halászik. A mi megyénkben Atkán, a Maty-éren, a Gumison, a Keramiton, a sándorfalvi tavon, a Fehér-tavon és természetesen a Tiszán látható, kisebb tavakra nemigen húzódik le - mondja Láda Gáspár. A liba nagyságú, fekete madár tollazata nem vízhatlan, ezért nagy kalóriamennyiségre van szüksége ahhoz is, hogy szinten tartsa testhőmérsékletét. „Napi fogyasztását" a szakirodalom hetven dekára teszi, ez évente két és fél mázsát jelent fejenként. A 20-30 dekás halakra vadászik, vagyis az utánpótlást eszi meg. Nagyon szereti a drága süllőt, amiből méretes példányokat is elnyel. magyarán a puska. Bár a madár védett, a zöldhatóság ad engedélyt a gyérítésre, nemrég a Szigetközben, illetve a Közép-Tisza vidékén is vadásztak ráM • Ifjú madármegfigyelőÁr # ként boldog voltam, amikor Mártély közelében megnézhettük a fészküket. Láda Gáspár I Az állam nem vállal érte felelősséget A magyar jogszabályok a kormoránt 2001 óta az „Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok" között tartják számon. Eszerint eszmei értéke ezer forint, és a kárókatonát a természetvédelmi hatóságnak úgy kell kezelnie, mintha védett faj lenne. A törvény szerint egyes esetekben adnak engedélyt korlátozott számú példány elejtésére. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kérdésünkre azt írta, „az állam nem kívánja vállalni a madárfaj esetében az általa okozott károkért a kártérítési felelősséget." Hozzáteszi: „azon dolgoznak a szakértőink, hogy annyira enyhítsék a riasztás/ritkítás engedélyezését, amennyire csak az EU-s normák betartása mellett lehetséges". csak a törvény védi, egyre kevesebb pártfogója akad a természet közelében élő emberek körében. Pedig húsz-harminc éve még más volt a helyzet. - Ifjú madármegfigyelőként boldog voltam, amikor Mártély közelében megnézhettük a fészküket, akkoriban csak ott, és a Kis-Balatonnál lehetett ilyet látni - mondja Láda Gáspár, a Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetségének ügyvezető elnöke. Ma viszont tizennyolcezer kormorán fészkel Magyarországon, telente pedig duplájára nő a populáció az északról lehúzódó csapatokkal. Az európai állományt 1979-ben még csak 50 ezerre becsülték, 1995-ben már 650 ezer volt belőlük, 2001-ben 900 ezer, ma másfél millió. Elszaporodásuk fő oka az, hogy Hollandiában és Dániában - ahol fokozottan védett - októbertől a költő- és nevelőhelyeken csökken a táplálékmenynyiség, így a madarak évről évre elinA halgazdaságok fölkészültek a kormoránokból. Azt állítják, évente 3500 tonna halat esznek meg a madarak. De nemcsak a megevett hal számít veszteségnek, hanem a megsebzett is - a kampós, hegyes csőr csípése nyomán ugyanis utat találnak a hal szervezetébe a kórokozók, amelyektől a bőr és a pikkely mellett a nyálka is védene. Emellett a telelés közben folyamatosan zavarászott halak nagyon legyengülnek tavaszra, ép bőrrel is könnyebben megbetegednek. De nemcsak a horgászok, a halte.nyésztök veszteségéről van már szó, hanem ökológiai kárról is: a kormorán számlájára írják bizonyos ritka halak, így Magyarországon a kecsege fokozatos eltűnését is. Ügy hírlik, a madár a kisebb tavakból, patakokból teljesen kieszi a halat. A halgazdálkodók szerint a megoldás a „hatékonyabb gyérítés" lenne juk. De ez nem egyszerű feladat, mert a madár tartja a lőtávolságot, nem engedi közel magához az embert. A fészkét pedig nem szabad háborgatni. Évről évre vadásznak rájuk a Fehér-tavi halgazdaságban is - gyakorlatilag zérus eredménnyel. Sztanó János, a Szegedfish Kft. ügyvezető igazgatója arról tájékoztatott, hogy míg 2001-ben 4,5 millió kárt írtak a kormoránok számlájára, 2005-ben már 6,8 milliót, tavaly pedig 8,7 milliót. Ezt az összeget az egységnyi területen előforduló madarak száma és az ismert fogyasztás alapján számolják ki, a zöldhatóság azonban vitatni szokta az összeget. Sztanó azt mondja, hogy bár évről évre gyérítenek, a madarak száma folyamatosan nő. A kiskormoránra - ami egy másik faj - nem szabad lőni, pedig ez is szaporodik: 2005-ben egységnyi területen még 18-at számláltak a madarászok, tavaly pedig már 224-et. I TÚLNÉPESEDÉS. A kormoránok „túlnépesedésének" ügye tavaly júniusban az Európai Parlamentben is terítékre került. Márkus Pieper képviselő indítványát minden képviselő aláírta, eszerint az Unióban konkrét megoldási tervre van szükség, „mivel a helyi kezdeményezések mindeddig kudarcba fulladtak". Azt szeretnék, ha a törvény lehetővé tenné a kormoránok ellenőrzött vadászatát. Az Európai Parlament úgy foglalt állást: a kormoránok állományát elfogadható szinten kell tartani, és meg kell találni az ökológiai egyensúlyt. Bajuszparti nem csak férfiaknak Bajszban ismerszik meg a barát! ezzel a jelmondattal várták a második szegedi bajuszparti és farsang szervezői azokat, akik hetek óta növesztették arcszőrzetüket, hogy aztán az est előtt gondosan megborotválkozzanak, és csak azt hagyják meg, amit állítólag a nők szeretnek, a férfiak pedig irigyelnek. MUNKATÁRSAINKTÓL - Lesznek izmos pasik? - kérdezte az első benyomásra sokat adó barátnőm a Grand Café kapujában pénteken este. - Talán. De szőrösek mindenképp válaszoltam. A második bajuszpartira tartottunk. A Grand Café stábja és törzsvendégei tavaly azzal a céllal szervezték az elsőt, hogy a manapság mellőzött és háttérbe szorított arcszőrzet hajdan volt dicsőségét visszaállítsák. Egy estére biztosan sikerült, péntek éjjel ízelítőt kaphattunk a leggyakoribb és legnépszerűbb bajusztípusokból: volt sűrű fekete és gyér vörös, természetes és festett, valódi és jelmezkölcsönzős álszörzet. A partizok nem csak egyszerűen hagyták nőni: mesteri alkotásokat hoztak létre arcszőrzetükből, melyhez egyébként a mindennapokban csupasz arcú férfiak is könnyen hozzászokhatnak, mert gyors közvélemény-kutatásunk szerint a szőr nem szúr. KALMÁR IMIDZSÉHEZ HOZZÁTARTOZIK. - Az imidzsemhez hozzátartozik - mondta bajuszáról Kalmár Ferenc önkormányzati képviselő, aki a partin ugyan nem vett részt, de azt elmondta: azóta van bajusza, amióta először kinőtt. A seregben egyszer ugyan meg kellett válnia tőle, de amint lehetett, viszszanövesztette. Az arcszőrzetet kéthetente gondozni kell, ezt ritkán fodrász végzi, többnyire azonban ő maga. - A bajuszparti arra való, hogy a nők felülmúlják azokat a férfiakat, akiket egész évben becsmérelnek, és megmutassák, hogy egy nő sokkal jobb férfi tud lenni - ezt már egy nőtől hallottuk, aki szempillaspirállal rajzolt félhomályban meglepően élethű bajuszt a szája fölé. A partinak nem voltak szigorú szabályai, volt, akit műfülszörrel is beengedtek. Azok pedig, akik nem tudták teljesíteni az elvárt szőrhosszt - mert például a munkahelyük nem borostabarát, vagy mert egyszerűen lánynak születtek, és még egy ilyen alkalommal is ragaszkodtak a nőies külsőhöz - jelmezt öltöttek. Itt bulizott Joker és A LEGEGYÉNIBB BAJUSZ VISELŐJÉNEK SZŐKE PÉTERT (BALRÓL) VÁLASZTOTTÁK A MÁSODIK BAJUSZBULIN Fotó: Segesvári Csaba Ötven bajuszos egy helyen Az esten díjazták a legötletesebb jelmezt, illetve a legegyénibb bajuszt: előbbit Katz Olivér Joker-jelmeze, utóbbit pedig Szőke Péter arcszőrzete érdemelte ki. Tóth Péter Zoltán, az est egyik szervezője szerint az idei bajuszbálon legalább kétszer annyian voltak, mint a tavalyin, ez most mintegy százötven embert jelentett, akiknek körülbelül a harmada rendelkezett bajusszal. A sikerre való tekintettel jövőre is lesz Szegeden bajuszparti, a hétvégén pedig a fővárosban rendeznek bajuszhónapzáró bulit, a február ugyanis állítólag a nemzetközi bajuszhónap. - A bajusz univerzális érték, senki nem sajátíthatja ki. Mindenkinek kötelező legalább évente egyszer bajuszt növeszteni. Ez nemcsak egy viselet, hanem egy életérzés - fogalmazta meg a rendezvény lényegét az egyik résztvevő. Méregcsók, Bergendy Péter, Pissy, a keményebb patkánylány a Macskafogóból és Jack Sparrow kalózkapitány. És persze voltak izmos pasik is. További fotók a témáról az interneten: delmagyar bu ARANYLAKODALMAT ÜNNEPELTEK BAGHIÉK • Ötvenedik házassági évfordulójuk alkalmából ismét fogadalmat tett egymásnak a szegedi 73 éves Baghi Dezső és a 70 éves Baghi Dezsőné. A szertartást szombaton délben a Röszke felé vezető úton, a Forró Fogadóban tartották, ötvenfős vendégsereg előtt. A barátok és a rokonság a ceremónia után kedvére falatozhatott a többfogásos ebédből, majd a menyasszonyi torta elfogyasztása után táncra perdült a násznép apraja-nagyja. Baghiékat lányuk és két unokájuk köszöntötte. Fotó: Frank Yvette