Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-22 / 45. szám

Péntek, 2008. február 22. Egészségügy - PR-összeállítás 115 Önnek jár a jobb ellátás Egy éve vezették be a vizitdí­jat és a napidíjat az egészség­ügyi ellátások igénybevételé­nél. Egy év után már látsza­nak az intézkedés eredmé­nyei. Ezek közül a legfonto­sabb, hogy nőtt az orvosok bevétele. A vizitdíj az orvo­soknál marad, amelynek eredményeképpen a házior­vosok bevétele átlagosan havi 180 ezer forinttal emelkedett. A vizitdíj adja a háziorvosok teljes bevételének a negyedét (a többit az OEP fizeti a járulé­kokból). A vizitdíjból tudják a háziorvosok felújítani és ké­nyelmesebbé tenni a rendelőt, kifizetni az újabb műszereket és javítani az ellátás minősé­gét. A napidíjakból a kórházak­nak havi több millió forint be­vételük származott, amit fej­lesztésre, napi működésre, az orvosok és a nővérek jövedel­mének javítására fordítottak. A felmérések szerint csökkent a hálapénz Egyre kevesebben érzik úgy, hogy a vizitdíj mellett hála­pénzt is kellene adniuk. Bár a vizitdíj önmagában nem szün­teti meg teljesen a hálapénzfi­zetést, de jelentős lépés annak visszaszorításában. Kevesebb lett a felesleges orvos-beteg találkozó A vizitdíj arra ösztönöz, hogy ésszerűbben vegyük igénybe az egészségügyi rendszert. En­nek eredményeképpen csök­kent az indokolatlan orvos-be­teg találkozások száma, több fi­gyelmet és gyorsabb ellátást kaptak a valóban rászorulók. Sok kicsi sokra megy Fizetni senki sem szeret, de tud­juk, az életben semmi nincs in­gyen. Amikor vonatjegyet, busz­1000 800 600 600 200 0 623 ezer Ft 819 ezer Ft ­/ ------ ylM •Hk­f OEP­Q^ ­JUTTATÁS Vizitdíj előtt Vizitdíj után Átlagos háziorvosi rendelő havi bevétele 2007-ben Forrás: OEP Tudta ön? A gyógyszer-gazdaságossági törvényből adódó árversenynek köszönhetően 2007 tavaszától mintegy 3000 készítmény ára csökkent átlagosan 16 százalékkal, megszűnt a gyógyszerkassza hiánya, 207 új patika és 623 gyógyszerárusító hely nyílt Magyarországon. és napidíj, akkor ez a biztonság kerülne veszélybe, hiszen a há­ziorvosok elvesztenék bevéte­lük negyedét. A kormány a ki­eső összeget nem tudja miből pótolni, mivel a befizetett járu­lékok nem fedezik az egészség­ügy teljes költségét. Önnek jár a jobb ellátás, orvosának pedig a vizitdíj A vizitdíj és a napidíj célja, hogy a háziorvosok és az egészségügyi intézmények több bevételhez jussanak, hogy ezzel a pénzzel is javítani tudják az ellátás minőségét. Az új pénztárak átvállalhatják a vizitdíjat és a napidíjat Az egészségbiztosítási reform következtében 2009. febuár l-jétől a létrejövő pénztárak át­vállalhatják az emberektől a vizitdíjat és a napidíjat, ha az érintettek részt vesznek az egészségük megóvását szolgáló szűrővizsgálatokon. Rászorulók támogatása A rászorulók a havi megszokott juttatásaik megemelésével éven­te legalább 12 vizitre elegendő támogatást kapnak. Ez nem ke­vés, hiszen évente átlagosan 6-7 alkalommal megyünk orvoshoz. A vizitdíjfizetésnek van felső ha­tára is: ha a biztosított az alapel­látásért, illetve a járóbeteg-szak­ellátásért már 20-20 alkalom­mal fizetett vizitdíjat, a 20 alka­lom feletti vizitdijak összegét az illetékes jegyzőtől visszaigényel­heti. A huszadik kórházban töl­tött nap után már napidíjat sem kell fizetni. jegyet vagy bölcsődei étkezési hozzájárulást fizetünk, akkor nem a szolgáltatás teljes árát, hanem annak csak kisebb-na­gyobb részét fizetjük ki. Mindezt megszoktuk, természetesnek tartjuk. És persze az adófizetés mellett sem mondja senki azt, hogy ne kelljen fizetni a vonat­vagy buszjegyért. Az egészség­ügyben sincs ez másképp. Ezért az európai országok kétharma­dához hasonlóan a vizitdíjjal és a napidíjjal egy jelképes nagysá­gú önrészt Magyarországon is fi­zetni kell az egészségügyi szol­gáltatások igénybevételénél. A háziorvosok, szakrendelők és a kórházak biztonsága A vizitdíj és a kórházi napidíj olyan bevétel, amit nem a kor­mánytól kapnak az orvosok, hanem mi adjuk, betegek. Ezek­a 300 forintok jelentik a házi­orvosi rendelők függetlenségé­nek, működőképességének biz­tosítékát. Ha nem lenne vizitdíj VIZITDÍJ EURÓPÁBAN. Az európai országok kétharmadában van a magyarországi vizitdíjhoz hasonló önrészfizetés az egészségügy­ben. Legutóbb, 2008. január l-jétől Csehországban a konzervatív kormány vezette be a vizitdíjat és a napidíjat is. A cseh vizitdíj sza­bályai szigorúbbak a magyarországinál: - sokkal szűkebb a mentességi kör, - a napidíj mértéke kétszer akkora, mint a vizitdijé (60, ill. 30 ko­rona), - 90 korona úgynevezett ügyeleti díj van, - a betegszállításért is kell díjat fizetni, - receptdíj is van, tehát a vizitdíjon túlmenően minden egyes felírt receptért külön kell fizetni. Orvosok mondják Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazga­tója: „Vizitdíjra szükség van. Ha megszűnik, átlagosan 25 százalékkal csökken a házi­orvosi rendelők bevétele. Ezt nem pótolja a központi költ­ségvetés." Dr. Papp László, a Bajcsy­Zsilinszky Kórház főigazgató­ja: „Vizitdíjból és napidíjból éves szinten 160-180 millió forintos bevételhez jut a kór­ház, amit legnagyobb rész­ben az évek óta tervezett kór­házi ágycserére fordítunk." Dr. Buda Éva háziorvos: „A betegektől kapott 300 forin­tokból többek között olyan készüléket vásároltam, amely enyhíti az ízületi fáj­dalmakat. Ezúton is szeret­ném megköszönni a betege­imnek, hogy hozzájárultak a rendelő fejlesztéséhez!" Hét kérdés az új, több pénztáras egészségügyről Miért van szükség az egészségbiztosítás reformjára? Mert a jelenlegi egészségügyi rendszer még mindig őrzi a szocializmus örökségét: nem nyújt jó minőséget mindenki­nek, igazságtalan és meghatá­rozó eleme a hálapénz. A vi­lágon szinte mindenhol meg­reformálják az egészségügyet, még ott is, ahol a felsorolt problémák nem is jellemző­ek. Egyszerűen azért, mert nem tudják az országok a régi Mi a reform lényege? Az egészségbiztosítási reform lényege két elemből áll: egy­részt választási szabadságot biztosítunk az embereknek, másrészt a társadalombiztosí­És miért lesz ez jó nekünk? Ma hiába vagyunk elégedet­lenek, nem választhatunk mást, csak az állami biztosí­tót. Mert nincs más. A rend­szerváltás előtt, amikor tele­font akartunk, csak az állami Matávhoz fordulhattunk, ha autót, akkor az állami Mer­kúrhoz. Ki vitatná, hogy ma, amikor több szolgáltató közül választhatunk, jobb a tele­fon- és az autóellátás? Ezek a cégek pontosan tudják, hogy ha nem dolgoznak jól, az em­berek elfordulnak tőlük. Mert választhatnak másikat. Az egészségügy olyan terület formájában finanszírozni az egyre drágább egészségügyet. Ez ránk is jellemző. Ha nem akarjuk azt, hogy a szolgálta­tás színvonala romoljon, ak­kor hatékonyabb működéssel kell a létező pazarlást meg­szüntetni. Mindezeken kis változtatgatásokkal már nem lehet segíteni, a rendszer alapvető működési módját kell megváltoztatni. tás működtetését új, egymással versenyző szereplőkre bízzuk. Ezek az új szereplők a létrejövő pénztárak, közöttük az embe­rek szabadon választhatnak. maradt, ahol ilyen választási lehetőségünk nincs. Most ezt a j/álasztási lehetőséget te­remtjük meg: a létrejövő pénztárak új szemléletet hoz­nak, a köztük lévő szabályo­zott verseny pedig folyamato­san javuló minőséget ered­ményez. .Nyilvánvaló: min­denki olyan pénztárat választ majd, amelytől több és jobb szolgáltatást kap. Azért, hogy őket válasszuk, a pénztárak kikényszerítik a velük szerző­dött kórházaktól a betegek­nek nyújtott jó minőségű el­látást. Mennyire fog érvényesülni a szolidaritás a több pénztáras rendszerben? EGÉSZSÉGÜGYI I^OOft REFORM A lehető legnagyobb mérték­ben, ráadásul ha valami nem szolidáris, akkor az a mai hála­pénzes egészségügy. Mi valódi szolidaritásra épülő rendszert hozunk létre, ahol világos min­denki számára, hogy saját vagy az állam által teljesített befizetések alapján hol milyen ellátásra, milyen feltételekkel jogosult. Az új rendszerre való áttérés nem jár járulékemelés­sel, a jövőben is mindenki szükségletei alapján kap ellá­tást, miközben jövedelemará­nyos járulékot fizet. Mit fognak ezek a pénztárak kínálni? Olyan kórházakba küldik a be­tegeket, ahol a gyógyítás szín­vonala jobb. Ügyfélközpontot működtetnek, hogy a beteg gyorsan megkapja a megfelelő ellátást, felesleges vizsgálatok és sorban állás nélkül. Előbb-utóbb azt is garantálni fogják, hogy a velük szerződött szolgáltatóknál a kezelés után nem kell hálapénzt fizetni. Az is lehet, hogy valamelyik pénz­tár vállalja majd: visszafizeti a vizitdíjakat annak, aki rend­szeresen részt vesz a szűrővizs­gálatokon. És mi a garancia arra, hogy a pénztárak nem válogatnak az emberek között, és nem üldözik el azt, akinek túl drága a kezelése? Az emberek válogathatnak a pénztárak között, de a pénztá­rak nem válogathatnak a hozzá­juk forduló emberek között. Tör­vény mondja ki, hogy kötelező lesz mindenkivel szerződniük. A több pénztáras rendszerben nem lesz „senki földje", min­denki tartozik valahova. Aki nem választ magának pénztá­rat, azt a területileg illetékes És mi van akkor, ha a pénztár Az Egészségbiztosítási Felügye­let szigorúan ellenőrzi, hogy mindenki megkapja-e a szüksé­ges ellátást. A pénztárak fejkvó­tát kapnak az egyes biztosítot­tak után. A jól meghatározott fejkvóták miatt a pénztáraknak nem is áll érdekükben a betegek pénztár köteles biztosítani. Egy pénztárnak sem lesz érdeke senkitől megszabadulni, de ha ezt mégis megteszi, akkor egy részt súlyos büntetésre számit­hat, másrészt az illető személy egy másik hasonló pénztárhoz kerül át. A rendszerből nem le­het kikerülni. Fenntartjuk a kö­telező biztosítás elvét, így senki nem marad ellátás nélkül. az ellátásokon akar spórolni? közötti válogatás vagy az ellátá­son való spórolás. Az idős, be­teg emberek után ugyanis sok­kal több pénzt kapnak, mint az egészséges fiatalok után, hiszen többe kerül az ellátásuk. Ezzel a rendszer megerősíti a nemzeti kockázatközösséget. A BAJCSY-ZSILINSZKY KÓRHÁZBAN A VIZITDÍJ- ÉS NAPIDÍJBEVÉTELEKBŐL A KÓRHÁZ VALAMENNYI RÉGI ÁGYÁT KORSZERŰRE CSERÉLTÉK Az oldal az Egészségügyi Minisztérium támogatásával készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom