Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-18 / 41. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG ^ ^^ ^ • MIMNHM—_ át\ ilOilT nAf^Al SZERKESZTI: KOVÁCS ANDRAS ^^ [ f | | f # f | „NEM KELL AGGÓDNI!" Csányi Sándor, az OTP elnök-vezér­igazgatója szerint túlzóak az állami aggodalmak a devizaalapú, és külö­nösen a jen alapú hitelezés kockáza­taival kapcsolatban. Emlékeztetett arra, hogy korábban lobbizott azért, hogy a deviza alapú lakáshitelekre ne legyen állami támogatás, ami to­vább ösztönzi a hitelfelvételt. BUDAPEST (MTI) Az OTP a jen alapú hitelek kihelyezé­sénél az ügyfelek és a saját kockázatá­nak csökkentésére szigorúbb feltétele­ket alkalmaz - például a hitelképesség és a fedezet esetén magasabb összegű feltételeket szab. Egyben lehetőséget biztosít az ügyfeleknek a hitel deviza­alapjának módosítására, amire csak a deviza vételi és eladási árfolyama kö­zötti különbözetet fizetteti meg ­mondta Csányi Sándor. Urbán László, a bank vezérigazga­tó-helyettese valószínűtlennek nevez­te, hogy a forint árfolyama olyan szintre gyengüljön, ami már jelentős hatással lehetne a visszafizetésre. Em­lékeztetett arra, hogy 2006-ban, ami­kor hónapokra mintegy 10 százalékot gyengült a forint, annak szinte semmi­lyen hatása nem volt. Becslése szerint ez a határ mintegy 300 forintos euró árfolyamnál van, de akkor is csak a hitelek néhány százalékát érintené. Urbán szerint erre utal az is, hogy az ilyen hiteleket felvevők abból a mintegy egymilliós rétegből kerülnek ki, akik az átlag feletti legális kereset­tel rendelkeznek. Okfejtése szerint az adó- és járulékintézkedések ennek a rétegnek mintegy 20 százalékkal csökkentették a nettó bevételeit 2007-ben, mégsem romlott a hiteltör­lesztési hajlandóságuk. Hangsúlyozta, hogy a devizahitele­zés visszaszorítására a legjobb lehe­tőség az infláció visszaszorítása len­ne, például az állami kiadások mér­séklésével, hiszen például Csehor­szágban és Szlovákiában, ahol ala­csony a pénzromlás üteme, jellemző­en nincs kereslet a deviza alapú hite­lekre. NÉPSZERŰ A JAPÁN JEN. Az OTP Banknál október óta folyósítanak jen alapú hiteleket, 2007 utolsó negyedében mintegy 53,7 milliárd forint jelzálog alapú szabad fel­használású hitelt adtak ki, ennek 43 százalékát jen alapon. A bank szerint a forintnak mintegy 50 szá­zalékkal kellene gyengülnie a jen­nel szemben ahhoz, hogy a jen alapú kedvezőtlenebb legyen, mint a forint alapú hitel. KEVESEBB A LAKÁSHITEL, AZT IS DEVIZÁBAN KÉRJÜK A lakóparki lakásokat sokan veszik részletre FOTÓ: FRANK YVETTE A lakáscélú hitelek közel J0 százalé­kos csökkenéssel, 546 milliárd fo­rintra estek vissza a múlt évben, a támogatott hitelek drasztikus csök­kenését a devizahitelek enyhe növe­kedése nem tudta ellensúlyozni ­állapítja meg a DEM információs és gazdaságkutató iroda. MUNKATÁRSUNKTÓL A piac 80 százalékát reprezentáló elemzés szerint az új lakások építésé­re, vásárlására felvett támogatott fo­rinthitelek 63 milliárd forintot tettek ki 2007-ben. Egy évvel korábban még kétharmadával több, 105 milliárd fo­rint volt az ilyen hitelkihelyezés. A hi­telt felvevők száma pedig 16 ezer 400-ról 11 ezer 200-ra csökkent. Az egy szerződésre jutó hitel nagysága 6 millióról 5,6 millió forintra esett. A használt lakások vásárlására, bő­vítésére, korszerűsítésére, felújítására felvett - ugyancsak támogatott - fo­rinthitelek összeg 64 milliárd forintról 37 milliárdra csökkent 2007-ben. A hi­telfelvevők száma ettől kevésbé, 19 ezer 460-ról 18 ezer 450-re esett, így az egy kölcsönre jutó összeg a 2006. évi 3,2 millió forintról közel 2 millióra esett vissza. A nem támogatott - szinte kizárólag deviza, azon belül pedig svájci frank ­lakáshitelek összege kismértékben növekedett tavaly. Egészen pontosan a 2006. évi 430 milliárd forintról 447 milliárdra emelkedett. Miután a hitel­felvevők száma 82,2 ezerről 76,1 ezer­re csökkent, így az egy szerződésre ju­tó hitel összege nagyobb lett: 5,2 milli­óról 5,8 millió forintra növekedett. A támogatott forinthitelek aránya az utóbbi 3 évben 39 százalékról 18 szá­zalékra esett vissza. Az adott évben született szerződések alapján számí­tott - összesített - hitelösszeg a múlt évben csökkent először. Amíg 2005-ben 480, 2006-ban 598 milliárd forintot tett ki, addig tavaly 546 milli­árdra csökkent. 150 milliós uniós támogatást kapott a szegedi RotaPack A HAJSZÁLNÁL NYOLCSZOR VÉKONYABB FÓLIA IS KÉSZÜL Évente 400 millió forintos termelést kell produkálnia ennek a gépnek, hogy törleszteni tudják a hitelt FOTÓK: KARNOK CSABA Több tízmilliárd forint uniós pénz érkezett az elmúlt három és fél év­ben Csongrád megyébe, ezen belül Szegeden 530 sikeres pályázatra 13,5 milliárd forint támogatást ítéltek meg. És ez csak a szegedi szám, nem csoda, ha a pénz fel­használását csupán minden husza­dik vállalkozásnál, szervezetnél tudják ellenőrizni. Sorozatunkban lapunk az uniós pénzek nyomába eredt, mire fordították a pénzt, jól gazdálkodnak-e a támogatásokkal Szegeden. Ezúttal a RotaPacknál jártunk. KUNSTÁR CSABA - Cégünk havonta ezer tonna fóliát gyárt - körülbelül fele-fele arányban ­a hazai és a külföldi piacra - mondta Kánitz Zoltán, a szegedi RotaPack Zrt. igazgatósági tagja, aki egyben a cég megbízott vezérigazgatója is. Az ötmilliárd forintos forgalmat bo­nyolító RotaPack termékeivel az élet minden részén találkozhatunk: példá­ul a szupermarketekben vagy a repte­reken, a bőröndök csomagolásához is innen szállítják a fóliát. A cég főképpen a közép-európai pi­acokra exportál: Ausztriába, Csehor­szágba, Lengyelországba, Horvátor­szágba, Szlovéniába. A zrt. nemrég nyitott egy kereskedőházat Romániá­ban, ahol az elmúlt évben csaknem ezer tonna fóliát el is adtak. - Ez ígére­tes kezdetnek számít - mondta Kánitz Zoltán. - Rájöttünk, hogy csak akkor tud­juk meglévő piacainkat tovább bőví­teni, ha még jobb minőséget gyár­tunk. Ezért döntöttünk az olasz Machi cég fóliagyártó gépe mellett ­tette hozzá. A vezérigazgató szerint ez a gép kö­rülbelül 400 millió forintba kerül. Eh­hez 150 milliós uniós támogatást kap­tak, ugyanennyi önrészt tettek hozzá, és 100 millió forint hitelt vettek fel. Mint mondta: az uniós támogatásnak nagyon szigorú feltételei vannak, amelyeknek ha valamelyik cég nem felel meg akkor a megnyert támoga­tást vissza kell fizetnie. Ahhoz, hogy tudják a kívánalmakat teljesíteni a RotaPacknak évente 400 millió forin­tos termelést kell produkálnia csak ezen a gépen. - Ezt tudjuk is hozni ­közölte a vezérigazgató, aki hozzátet­te: a százmilliós hitelt három év alatt kell visszafizetniük. Az új géppel képesek a legvéko­nyabb, vagyis 10 mikronos csomago­lásra alkalmas fólia előállítására is. A piac igényei miatt az új Machi gé­pen 30 mikronnál vastagabb fóliákat nem is gyártanak. - Mivel súlyra áru­sítunk, ezért vevőink nagyon igénye­sek arra, hogy a fóliát mennyire le­het nyújtani. Az a tapasztalatunk, hogy csak a gazdaságos terméket hajlandóak megfizetni - közölte a ve­zérigazgató, aki hozzátette: a 400 millió forintos fóliagyártó gép által 13 Két-három munkással kezdtek Húsz esztendővel ezelőtt a kisteleki Róta Tamás és felesége hozta létre a céget. Róta Tamás akkoriban a Forrás Szálló műszaki vezetője volt. A céget kicsiben kezdték el építeni: olyan géppel dolgoztak, amely óránként csupán 10 kiló fóliát állított elő. 2-3 munkással kezdtek, ma azonban már 100 alkalmazottja van a RotaPack Zrt-nek. Szerinte jó választás volt a Machi gép, amellyel alig volt probléma az üzembe helyezésnél - szinte gombnyo­másra indult. A gép mellé a cég legta­pasztaltabb munkatársait állították. ­Mivel minden számítógéppel vezérelt, ezért szükséges, hogy mindenki leg­alább alapfokon konyítson a számítás­technikához - mondta el Kánitz Zoltán. készített termék felét magyarországi, a másik felét pedig külföldi piacokra szállítják. A RotaPack üzemében - akárcsak egy patikában - mindenhol tisztaság és rend volt. Az ötmilliárdos cég még a hulladék műanyag zsákokat is fel­dolgozza, amelyekből szemeteszsáko­kat készítenek. SS MENNYI EGY MIKRON? 1 mikromé­ter vagy mikron 10 a -6-on mé­terrel egyenlő. Egy átlagos hajszál mérete 80 mikron. A mikron vagy mikrométer általánosan használa­tos a biológiában. Kánitz Zoltán, a RotaPack Zrt. megbízott vezérigazgatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom