Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-12 / 36. szám

Kedd, 2008. február 12. Aktuális 13 ALLERGIAKUTATÁS: 800 JELENTKEZŐT VÁRNAK, 5000 FORINTOT FIZETNEK Áldozzunk két kémcső vért! ÉVRŐL ÉVRE TÖBB AZ ALLERGIÁS HAZÁNKBAN - MONDJA ALTMAYER ANITA Az allergia kialakulásában kulcsszerepetjátszó gének megtalálására tesz kísérletet a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikája, amely egy nemzetközi projektben 400 pollenallergiástól és ugyanennyi egészséges önkéntestől vesz vért - már lehet jelentkezni. Lapunk is segít önkénteseket toborozni. R. TÓTH GÁBOR - Áldozzunk két kémcső vért a tudomány oltárán! - kapacitálja a szegedieket az SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika egyetemi adjunktusa, Altmayer Anita. Az intézmény egy kétéves, Európai Unió finanszírozta kutatás betegvizsgálati és DNS-mintagyűjtö központja lesz: nyolc európai és egy tengerentúli egyetemmel közösen matematikai modelleket, illetve azok révén felismert törvényszerűségeket igyekeznek alkalmazni a gének azonosításában és szerepük feltérképezésében. Céljuk, hogy megtalálják azokat a kulcsgéneket, amelyek felelősek lehetnek az allergia kialakulásáért. Ennek érdekében a szegedi bőrklinikán önként jelentkezőktől - négyszáz allergiás betegtől és ugyanennyi egészségestől - vesznek vérmintát. - Utóbbiak akkor alkalmasak, ha még nem jelentkeztek allergiás tüneteik, orrviszketés, tüsszögés, asztmás panaszok mondja Altmayer Anita. Ötéves kortól várják a donorok jelentkezését, 18 éves kor alatt szülői beleegyezés szükséges. TOBORZUNK. Lapunk is igyekszik segíteni a projekt sikeres megvalósulását: folyamatosan beszámolunk a kutatás fejleményeiről. Szándékaink szerint bemutatunk majd néhány vállalkozó kedvű, a projektben részt vevő beteget és egészséges önkéntest is. Fotó: Segesvári Csaba Az önkénteseken először bőrtesztet végeznek: aki negatív eredményt produkál, a „második körbe" kerül. Tőlük vért vesznek, cserébe pedig ötezer forintot kapnak. Tegnap óta lehet jelentkezni a 30/929-6062-es telefonszámon, munkanapokon 14 és 19 óra között. A négyszáz betegnek honoráriumot ugyan nem tudnak adni, számukra a kutatás majdani sikere hozhat pénzben ki nem fejezhető profitot: meggyógyulhatnak. - A program eredményeként belátható időn belül - ez efféle projekteknél egy évtizednél hosszabb intervallumot is jelenthet - egy csepp vérből meg lehet majd határozni, hogy valaki milyen allergiában szenved, s melyik a számára a leginkább megfelelő, személyre szabott kezelés - fogalmaz Réthy Lajos, a program hazai koordinátora. Ez azért fontos, mert a szakemberek szerint minden évben folyamatosan nő az allergiás megbetegedések száma, környezetünkben egyre több az allergén anyag. Autósmellény: kell vagy nem kell? KÜLTERÜLETEN AZ AUTÓSNAK IS KÖTELEZŐ A FÉNYVISSZAVERŐ MELLÉNY Fotó: Bíró Dániel Január elseje óta éjszaka vagy korlátozott látási viszonyok között a gyalogosoknak is láthatósági mellényt kell viselniük lakott területen kívül. Az új szabály azokra az autósokra is vonatkozik, akik külterületi útszakaszon megállnak, és kiszállnak gépjárművükből. Jogalkotásunk abszurditása, hogy a törvény szerint az autóban nem kötelező elhelyezni mellényt vagy fényvisszaverő ruházatot. Bitó OÁNIIL A tavalyi év második felétől vezették be Magyarországon, hogy a külterületen-közlekedő kerékpárosoknak éjszaka vagy rossz látási viszonyok között kötelező láthatósági mellényt vagy fényvisszaverő ruházatot viselniük. Januártól ugyanez az előírás vonatkozik a lakott területen kívül botorkáló gyalogosokra is. A jogszabály betartása egyszerű lenne, ha nem keverték volna bele az autósokat is. A foszforeszkálós ruhadarabtól sokan idegenkednek, mégis - a rendőrök tapasztalatai szerint - egyre több kerékpáros, illetve - bár nekik nem is kötelező - motoros vesz föl láthatósági mellényt, ha külterületen indul útnak. Ugyanakkor a gyalogosok körében egyelőre nem lehet érzékelni, hogy hallottak volna az új szabályról. A helyszíni bírság összege 3-tól 20 ezer forintig terjedhet. A nemrég hatályba lépett előírás magától értetődően azokra az autósokra, illetve utasaikra is vonatkozik, akik külterületi útszakaszon megállnak, és kiszállnak gépjárművükből. De hogy véletlenül se legyen egyszerű a képlet, a törvényhozók azt már nem írták elő, hogy a gépkocsiban is kötelező láthatósági mellényt tartani. Magyarul - és erre az eshetőségre rá is kérdeztünk a megyei rendőrkapitányságon - az igazoltató rendőrök nem büntetik meg a sofőrt, ha nincs az autóban foszforeszkáló öltözet, ellenben ha - akár a csomagtartó felnyitása miatt is - ki kell szállnia a gépkocsiból, már szankcionálható? - Az autóban valóban nem kötelező elhelyezni a mellényt vagy a fényvisszaverő ruházatot, de ha az autóból a fenti időpontban és helyeken a vezető vagy utasa kiszáll, gyalogosnak minősül, így ezeket tényleg használnia kell - nyüatkozta lapunknak Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendőrkapitányság szóvivője. Hozzátette, bár nincs türelmi időszak, a megyében kollégái eddig nem büntettek meg még senkit azért, mert nem viselt láthatósági mellényt. A SÓGOROKNÁL KELL A „DEFEKTMELLÉNY". A láthatósági mellény kötelező használatát először 2004 tavaszán, Olaszországban vezették be. Ott annyi mellényt kell a kocsiban tartani, ahány utas van, és több mint harminc euró a büntetés, ha ez hiányzik. Spanyolországban 2004 júliusa óta van érvényben a rendelet. Legutóbb, 2005. május 1-jétől Ausztria állt be a sorba: legkevesebb 30 euróra büntetik azt, akinek nincs a kocsijában „defektmellény". Mikor lehetne ma egy plazmatévé áráért belvárosi ingatlant vásárolni? FEKETE KLÁRA Egyszer volt kutyavásár Írtam egy cikket nemrégiben arról, hogy az érintettek szerint micsoda igazságtalanság történik most velük, amikor a rendszerváltást követő tizennyolcadik évben meg akarják vásárolni belvárosi önkormányzati bérlakásukat. Szemben azokkal, akik ugyanezekhez az ingatlanokhoz az 1990 utáni években jutottak hozzá. Az benne az igazságtalanság, mondták nekem, hogy akiknek szerencséjük volt, mert a házuk nem került tiltó listára, egy Orion Jácint típusú, akkor a legkorszerűbbnek számító hazai színes tévé áráért jutottak egy ma 15-20 millió forintot érő ingatlanhoz. Az Orion Jácint akkoriban csak• • Mikor lehetne nem 40 ezer forintba került. Egy száz g m ma egy négyzetméter alapterületű belvárosi lakást pedig azért lehetett ugyanenynyiért megvásárolni, mert felértékelték kábé egymillió forintra, majd adtak 60 százalék kedvezményt a vételárból, és a fennmaradó 400 ezer forint 10 százalékát, vagyis 40 ezret kértek egyösszegű befizetésként. A fennmaradó tartozásra pedig 35 évre szóló részletfizetést lehetett kérni, úgy havi 1500 forintos törlesztés ellenében, 3 százalékos kamat mellett, amely hosszú ideig nem is emelkedett. Ma is vannak kedvezmények, ma a hasonlóképpen száz négyzetméteres, húszmilliót érő lakás árát kedvezményekkel akár 10 millióra is le lehet alkudni, hitelt is lehet rá felvenni, de hát hol vannak a mai lehetőségek az akkori feltételekhez képest? Mikor lehetne ma egy pár százezer forintos, vagy legfeljebb egymillióba kerülő plazmatévé áráért belvárosi ingatlant vásárolni? A válasz: soha többé, mert egyszer volt Budán kutyavásár, és egyszer volt csak rendszerváltás, amikor hasonlóképpen fillérekért lehetett a gyárhoz, balatoni szakszervezeti üdülőhöz hozzájutni. Hiába sírnak tehát az önkormányzati lakások mai bérlői, ami elmúlt, az elmúlt, ne keressenek logikát a rendszerben. Sovány vigasz, hogy a mi kelet-európai áraink nemcsak a lakáspiacon, más területen is csak jócskán a rendszerváltást követően kezdtek logikusan viselkedni, szemben Nyugat-Európával. Sokára jött el az az idő, amikor már nálunk sem a szórakoztatóelektronika és háztartási gépek jelentik a legnagyobb kiadást a háztartásokban, hanem a rezsi és az élelmiszerek. Olykor 30-35 százalékos infláció, és az államilag támogatott árakban bekövetkezett bukfencek után jutottunk el odáig, hogy ma már a hazai árak tükrözik a világpiacot. Szinte hihetetlen, de így van, jelenleg is tudunk 40 ezer forintért televíziót vásárolni: 1990-ben közel négyhavi átlagfizetésünket adtuk oda a „tartós" fogyasztási cikkre, ma pedig egyhavi keresetünkből majdnem három negyvenezerbe kerülő tévét vehetünk. A rotunda tetejére kér pénzt az ellenzék - Szegednek ki kell vennie a részét a Feszty-körkép megmentéséből, ezért a KDNP-frakció azt javasolja a közgyűlésnek, hogy 35 millió forintot ajánljon fel a rotunda beázó tetejének javítására - mondta tegnap Kalmár Ferenc frakcióvezető. A Fidesz költségvetési módosító javaslata szerint - amelyet Gyimesi László, a párt szegedi vezetője ismertetett - viszont a városnak az idegenforgalmi adóból származó öszszes bevételét, körülbelül 84 millió forintot kellene fordítania a körkép megmentésére. (A szegedi önkormányzatnak 3,7 százalékos tulajdonrésze van az ÖNTE Kht.-ban, ami 82 százalékban a megyéé.) Gyimesi beszélt a Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő által szorgalmazott brüsszeli régiós irodáról is, amely szerinte megsokszorozhatja Szeged pályázat nyerési esélyeit. Ennek feltétele, hogy az illetékes közgyűlések a létrehozás és a fenntartás költségeit beillesszék a költségvetésükbe. A Fidesz ezért előterjesztésében 6,5 millió forintot javasol elkülöníteni az irodanyitás költségeire. NISSAN MICRA EGYSZERŰEN ELLENÁLLHATATLAN! Ofí I l kezdőbefizetéssel akár 120 hónapos futamidőről Klíma, 2 légzsák, CD-s rádió, ABS, elektromos ablak, távirányítású kp. zár, stb. 2.390.000 Ft-tól NISSAN HOVÁNY Szalon: Szeged, Berlini krt. 4/9 Tel.: 62/599-520 Szerviz: Szeged, Cserzy Mihály u. 18. Tel.: 62/556-202 www.nissanhovany.hu A hedetesatn szarepló adatot, tagozta,6 jelíegúek.'Sszletak mérkakerasksdésúnkben Az agdnlal 2008 március 31-ig vagy a tisztet araiéig ötvanyos A képen iattiato autó atusztrecio vegyes áttagtagyasztas: 5,9-8 6 V100 km. C02 ktoocsátas 125-158 gíkm