Délmagyarország, 2008. február (98. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-09 / 34. szám

61 Megyei tükör Szombat, 2008. február 9. Szegediek a legtöbbet idézett kutatók listájának élén Az egyik hazai hetilap egy nem­zetközi mutatószám alapján ösz­szeállította a száz legtöbbet citált magyar tudós névsorát. Két tudo­mányterületen is szegedi kutató áll az élen: Solymosi Frigyes, il­letve Dudits Dénes. A világ hat­ezer legidézettebb kutatója kö­zött pedig ott van Csörgő Sándor is. MUNKATÁRSUNKTÓI A kémiai tudományokban Solymosi Frigyes, a Szegedi Tudományegye­tem Természettudományi és Infor­matikai Kara kémiai tanszékcso­portjának vezetője, az agrártudo­mányok területén pedig Dudits Dé­nes, a Magyar Tudományos Akadé­mia Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója a legidézettebb magyar kutató - derül ki egy hazai hetilap január végén közölt rangsorából. A Heti Válasz összegyűjtötte a száz legeredményesebb, magyaror­szági kutatóhelyen dolgozó termé­szettudóst, két tudományterületen is szegedi kutatót említve első he­lyen. A számítást Jorge E. Hirsch kali­forniai fizikus módszere alapján vé­gezték: ö a tudományos tevékeny­ség, a közlemények elismerésének, visszhangjának jellemzésére speciá­lis mutatószámot vezetett be, ame­lyet a Web of Science honlap a vi­lág összé^ publikáló kutatójára néz­ve közöl. A világ hatezer legidézet­tebb kutatója között e szerint hat magyar is szerepel - köztük a szege­di Csörgő Sándor matematikus, a Sztochasztika Tanszék tanszékveze­tő egyetemi tanára. Egész évben fánkszezon Már a nagyi is ismerte a reformkony­hát Molnár Jánosnééknál: azóta öröklődik a családban a pehelyfánk receptje. Kóbori Kovács Vilmosné pe­dig kéthetente süti kedvenc túrós édességét - lapunk szakács­könyvének e két szerzője egyetért abban, hogy egész évben szezonja van a fánknak. R. TÓTH GÁBOR Hamvazószerdával a héten véget ért ugyan a farsang, a fánk szezonja azon­ban korántsem. Bizonyítják ezt olva­nagymamám honnan vette anno a re­forméteknek számító fogás ötletét. A fánk lelke a barna cukor és a sárgaré­pa - árulja el Molnár Jánosné, utóbbi­ról megjegyezve: nagyon kedvelik a családtagok. Hagyományos farsangi fánkot rit­kábban készít: ennek titkát nagyszü­lei, szülei ismerték igazán, ő maga „nem tudja annyira szépen" sütni a szalagos fánkot. Talán azért, mert az otthon készült tésztáknál „a gyakorlat a fontos". Ugyanezt vallja szakácskönyvünk A rosszul célzó pékné Halász Zoltán Mesélő szakácskönyve szerint fánkot Krapfenné, egy korán elhalálozott bécsi pék özvegye sütött először, teljesen véletlenül. Továbbvitte férje üzletét, ám nem volt könnyű élete. Egy napon nem készült el idejében a kenyérrel, vásárlói cifrákat mondtak, mígnem a pékné kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát valakinek a fejéhez akart vágni. Ám a kályhán lévő lábasba talált bele, amelyben zsír forrdogált. A tészta néhány perc alatt aranysárgára sült - a bécsiek pedig azóta is Krapfennak nevezik a fánkot, emlékezve a rosszul célzó péknére. sóink, akik lapunk nagy sikerű, ügy­félszolgálatainkon még mindig kapha­tó szakácskönyvébe fánkrecepteket küldtek. . - Szereti a család ezt az édességet, mindegy, farsang van-e vagy sem. Még olyan áron is elkészítem, hogy ilyenkor az egész lakás megtelik olaj­szaggal - mutat be rögtön rémisztő, ám mégsem elrettentő komplikációkat Molnár Jánosné. Férjével, gyermekével, két unokájá­val és vejével hatan ülik körbe az asz­talt - repesve várva az étkezés végét, hogy asztalra kerüljön a házi speciali­tás, a sárgarépás pehelyfánk. - Na­gyon régi a recept, szinte érthetetlen, másik fánkspecialistája, Kóbori Ko­vács Vilmosné is: kéthetente süt. Fér­je, vörösdiplomás szakács lévén, ava­tott segítője a konyhában. - Gizikém, hol van a porcukor? - kérdezte ottjár­tunkkor. Az asztalon már ott illatozott a nyalánkság. Igaz, ezúttal nem a spe­cialitásnak számító túrófánk. - Ennek receptjét a nagymamámtól tanultam, az 1800-as évek óta öröklődik. Egy óra alatt elkészíthető: a fél kiló túróból, négy tojásból, két evőkanál sütőpor­ból, pici sóból, 50 deka lisztből 20 de­ka cukorból sürü tésztát keverünk, fél óra pihentetés után evőkanállal forró olajba szaggatjuk. Vaníliás-cukorral megszórva tálaljuk - mondja Gizike KÓBORI KOVÁCS VILMOSNÉ KÉTHETENTE SÜT FÁNKOT Fotó: Frank Yvette S3 PEHELYFÁNK. 6 evőkanál liszt, ugyanennyi zabpehely, 30 deka reszelt sárgarépa, 2 evőkanál cukor, 2 tojás, 2 deci tej, 2 deka élesztő, csipet só, olaj, vaníliás cukor és baracklekvár felhasználásával alig másfél óra alatt elkészül a pehelyfánk, amelyet Molnár Jánosné úgy készít, hogy cukros tejben megfuttatja az élesztőt, összekeveri ' a zabpehellyel, tojással, liszttel és répával. Az így kapott, galuska állagú tésztát megkelesztve forró olajba teszi, mindkét oldalon pirosra süti, és még melegen va­níliás porcukorba forgatja. néni, aki szerint ha hagyományos fán­kot készítünk, leginkább sűrű barack­lekvárral érdemes megspékelni, de nem szabad elzárkózni a meggy- és eperlekvártól sem. Mi sem követjük el ezt a balgaságot: majszoljuk az elénk került lekváros, csokis édességet egy­aránt. kezelő OEP-et.-az egészségügyi vagyont, mindannyiunk gyógy­ulási esélyeit. Az egészségügyi szolgáltatást máris körbeveszi az üzlet, de a betegellátást nem lehet közvetlenül kiszolgáltatni az üzleti érdekeknek. A profitori­entált biztosítási modellben a nyereség a fontos, és nem a betegellátás. Az egyenlőt­lenségek pedig éppen hogy nőnek, nem pedig csökkennek! Witmann professzor szakmai érvekkel támasztotta alá az elhangzottakat. A közönség itt is egyértelművé tette: nem sza­bad megszavazni a törvényt. Kozma József MSZP-s képviselő nem nyilatkozott egyértelműen, hogyan fog szavazni. Makón Búzás Péter és Tukacs István MSZP-s parlamenti képviselő volt jelen a kormány­pártiak részéről, és Domokos István érvelt orvos-szakmai szempontok alapján. Komoly veszélyforrás, hogy az új egész­ségpénztárak nem lesznek kötelesek valamennyi kórház­zal szerződést kötni - mutatott rá dr. Domokos István. A kisebb. kevesebb pénzből gazdálkodó intézmények így elvesztik a gyó­gyítás esélyét, ez pedig végül a bezárásukhoz vezethet - ezt Makón különösen fontos elmon­dani. A biztosítók az 1600 mil­liárdos egészségügyi kasszát körülbelül 50-100 milliárd forin­tért - huszadáron - veszik át! Ezzel az egészhez képest mini­mális befektetéssel az üzleti szféra „foglyul ejti" az államot, és kikényszeríti a neki legkedvezőbb szabályozást. Ebből nagyon jól látszik: itt a pénzről van szó, és nem az egészségünkről. Sőt: félő. hogy a már most is nagyon magas járu­lékok tovább emelkednek, hiszen az új, drágább rendszer működését és a biztosítók pro­fitját is meg kell fizetnünk. Itt még az is elhangzott az MSZP­s képviselők részéről: az orvosok inkább gyógyítsanak, a képviselők pedig foglalkozza­nak a törvényekkel. A közönség azonban másképp látta: a saját orvosi ellátását nem akarta a par­lamenti képviselők szavazatai által kockára tenni. (PR) Vitasorozat az üzleti biztosítók veszélyeiről Egészségünk forog kockán, ha megszavazzák a törvényt Mindannyian új esélyt kaptunk, ellenzéki képviselők és civilek szerint akkor, amikor a köztársasági elnök úr vissza­küldte a parlamentnek az üzleti biztosítókról szóló törvényt. Azért, hogy elháruljon a veszély a fejünk fölül, vitára hívták ki az MSZP-SZDSZ-es képviselőket fideszes megyei képviselők és szakemberek. A zsúfolt termekben a közönség is egyértelműen az üzleti biztosítók ellen szólt. Kérték és követelték, hogy maradjon meg a jelenlegi, ha nem is tökéletesen, de biztonságosan működő rendszer, és ne kísérletezzenek velünk tovább. Néhány hete, a törvény első sza­vazása előtt nyílt levélben szólí­totta fel az MSZP-SZDSZ-es megyei képviselőket Magyar Anna. a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke a törvény elu­tasítására. Most, az űj esélyt kihasználva a fideszes képviselők a nyílt párbeszédet és a meggyőzést választották. 11-én kiderül, sikerült-e. Szegeden Nógrádi 'Zoltán vitázott múlt pénteken Sándor Klárával, Bodó Imre és Witmann Tibor pro­fesszor pedig hétfőn dr. Kozma Józseffel. Makón csütörtökön vette fel a kesztyűt a megyei Orvos Kamara elnöke, dr. Domokos István. A vitasorozat zárásaként érkezett a városba Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke, aki vállalta, hogy a megye összes MSZP-SZDSZ­es képviselőjével vitázik: Botka I Ásziával, Géczi Józseffel, Újhelyi Istvánnal és a többiekkel. Nógrádi Zoltán a zsúfolt terem hallgatósága előtt jelentette ki: álságos propaganda, amit a kor­mány folytat. Nem marad meg a nemzeti kockázatközösség! Mivel profitorientált az egész világ, ehhez igazítják a magyar egészségügyet - árulta el magát az egészségügyi miniszter egy őszinte pillanatában a Beszélőben. Az SZDSZ tervei szerint a távlati jövő pedig egyértelműen az. hogy tisztán üzleti magánérdekekre alapo­zott biztosítási rendszer jöjjön létre. Ha újra megszavazzák az egész­ségbiztosítási törvényt, mindösz­sze 20 millió forintos befektete­téssel 500 ezer ember élete és gyógyulási esélye felett rendel­kezhet egy-egy magántársaság! A rendszer úgy épül fel, hogy minél jobban dolgozik egy-egy bizto­sító, az számára egyre vesztesé­gesebb. hiszen oda vándorolnak majd a sokba kerülő, nehezen, költségesen gyógyítható pácien­sek. Egy idő után a biztosító tönk­remegy, és a szabályok szerint ekkor milliárdokat zsebelhet be az államtól. A hozzá tartozó bete­geket pedig az állam biztosítja tovább, így kialakul egy „sze­génybiztosító", ami a társadalom végzetes kettészakadásához vezethet. Nógrádi idézte a köztársasági elnököt, aki az MSZP-SZDSZ többség által egyszer már meg­szavazott törvényt visszaküldte a parlamentnek. Sólyom László többek között azt írta: ez egy kísérlet, amelybe belekénysze­rítik a lakosságot, és súlyos hiba, hogy nem ismert a kimenetele. Nógrádi komolyan kérte vita­partnerét: ne kísérletezzenek tovább, az egészségünket koc­kára téve. A közönség ennél zajo­sabban nyilvánított véleményt Sándor Klára álláspontjáról. A felfűtött indulatokból egyértelmű volt. hogy nem akarják a tör­vényt. Bodó Imre eredetileg Újhelyi Istvánt hívta vitára, aki nem állt ki, inkább Kozma Józsefet küld­te maga helyett. Bodó kijelentette: az egészség­biztosítás nem bal-, vagy jobb­oldali. Ez a rendszer a magyar embereké. Éppen ezért állami kézben kell maradnia, hiszen ennek mi befizetői, tulajdonosai vagyunk. A külföldi példák alap­ján Franciaországban, Német­országban és Angliában senki­nek sem jut eszébe átalakítani az egybiztosítós modellt, Svájc­ban most szervezik a népszava­zást a rendszer visszaállítása érdekében. Hollandiában pedig­ahol több biztosító működik ­súlyos károkat okozott a változ­tatás. Szlovákiában most térnek vissza a megbukott rendszerről a korábbira. A kormány azt mondja, hogy célja az egészségügyi ellátó­rendszer eredményesebbé téte­le, az egyenlőtlenségek mérsék­lése és az egészségügyi források hatékonyabb felhasználása. Bodó szerint valójában azonban át akarják játszani az üzleti világ­nak az eddigi befizetéseinket

Next

/
Oldalképek
Tartalom