Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-07 / 5. szám

Hétfő, 2008. január 7. Aktuális 13 EGY-KÉT HÉTEN BELÜL TÖMEGES FERTŐZESEKRE SZAMITHATUNK Főként a fiatalokat támadja az influenza Vásárhelyen már átlépte a járvány­küszöböt az influenzás panaszokkal orvoshoz fordulók száma, de kétszer annyi beteg van a megyében is, mint a múlt héten. Általános járványra egy-két héten belül számítanak a szakemberek. TOMBÁCZ RÓBERT Megduplázódott a múlt heti adatok­hoz képest az influenzaszerű megbe­tegedésben szenvedők száma Csong­rád megyében, a szomszédos Bács-Kiskunban már ki is mutatták az A vírust - tudtuk meg Tombácz Zsu­zsannától, az ANTSZ régiós járvány­ügyi főosztályvezetőjétől. Bár Szege­den, Makón és Szentesen még kevés a beteg, Hódmezővásárhelyen a szá­muk már átlépte a járványküszöböt, azaz a 100 ezer lakosra számított 200-as megbetegedési értéket. Ha a helyzet tovább romlik, szükség lehet egészségügyi zárlat, látogatási tilalom elrendelésére is a vásárhelyi kórház­ban - közölte a főorvos. Mivel csütörtökön a legtöbb iskolá­ban elindult a tanítás, és az óvodák, bölcsődék is üzemelnek, a szakember szerint egy héten belül terjedni kezd­het a betegség a zárt közösségekben. Az eddigi adatok alapján a fiatal kor­osztályban van a legtöbb influenzás: főként a 15 és 24 év közöttiek, illetve a gyerekek kapják el a fertőzést. A főor­vos szerint ennek az az oka, hogy a 60 év felettiek és a krónikus betegek inkább felvették a védőoltást, mint a fiatalabbak. A védőoltást - amiből az idősebbek és krónikus betegek ingyen kapnak a háziorvosnál - viszont még t A SZEGEDI DEBRECENI UTCAI RENDELŐ VÁRÓJÁBAN IS SOK A BETEG Fotó: Frank Yvette most sem késő beadatni, hiszen így elkerülhetőek az influenza veszélyes szövődményei. A közép- és idősebb korúak között in­kább más típusú, torokfájással, gennyes orrváladékkal járó vírusok „kaszál­nak", influenzaszerű panaszokkal még nem jelentkeztek - tudtuk meg Fekete Judit szegedi háziorvostól. A vele egy helyen rendelő házi gyermekorvos, He­gedűs Ágnes kis páciensei közül viszont egyre többen jönnek magas lázzal, vég­tagfájdalmakkal és levertséggel. A szak­ember nagyjából két hét múlva számít arra, hogy tömegessé váljon a megbete­gedés. Ahol a számok diktálnak, ott leegyszerűsödnek a célok és a megoldások. MNEK SÁNDOR Bizonyítványok Nicolas Sarkozy francia elnök nem tréfált: ahogyan kampányában megígérte, a francia kormány miniszterei háromhavonta jegyekkel ellátott bizonyítványt kapnak teljesítményükről. A miniszterelnöki hivatal felkérésére egy független könyvvizsgáló cég 30 szempontot állított össze a kormányprogram alapján, a miniszterek értékelésé­hez. Sarkozy a hagyományosan retorikus francia politikai miliőben előre kiszámítható ellenkezést vál­tott ki. A bírálók érvelésében meg­| Ahol a szamok jelenik, hogy az osztályozás a mi­Jr m diktálnak, Ott nisztereket a rövid távú döntések­ben és a statisztikák kozmetikázá­sában teszi majd érdekeltté. Ahol a számok diktálnak, ott leegyszerű­södnek a célok és a megoldások ­írja a Le Monde vezércikke. Az értékelési rendszer a bevándorlási miniszter munkáját például azon méri, hogy hány illegálisan az or­szágban tartózkodó személyt sikerül kitoloncolnia, az igazságügyi miniszter pedig a visszaeső bűnösökre kiszabott büntetés mértéké­vel teljesít majd jól. A sikerkritériumok egyes minisztereknél már-már a versenyszférát idézik. A kulturális miniszternek azt kell elérnie, hogy minél több ember látogassa az ingyenessé vált múzeu­mokat, az építésügyi miniszternek pedig megfelelő számú szociális lakást kell produkálnia. Bár Sarkozy intézkedését sokan pusztán a hatalomgyakorlás esz­közének, mások pedig felszínes ostobaságnak tartják, a bizonyítvány­osztás kapcsán azt nem vonják kétségbe, hogy a politizálás cselekvőbb lehet tőle. Az állampolgár pedig nem érzi majd úgy, hogy nem számol­nak el előtte - hiszen mind a kritériumok, mind az osztályzatok nyilvá­nosak lesznek. Mielőtt eszünkbe jutna mindezt a magyar viszonyok között elkép­zelni - mert Sarkozy húzásában van valami magyarosan esetleges -, a francia kormány tájékoztatója meg is akadályoz ebben. Az indoklás ugyanis fontosnak látja kiemelni: értékelt célok között egyetlen olyan sincs, amihez ne a választók adtak volna felhatalmazást. Ott eltűnt, itt elfogták MUNKATÁRSUNKTÓL Eltűntként körözte a szerb rendőrség azt a férfit, akit pénteken állítottak elő Szegeden illegális magyarországi tar­tózkodás miatt. Péntek este lakossági bejelentés alapján igazoltatták a férfit, aki szerb személyi igazolvánnyal kí­vánt bejelentkezni a hajléktalanszál­lón. Az előállítás és vizsgálat során ki­derült, hogy a férfi év végén illegáli­san lépte át a magyar határt, a szer­bek pedig eltűntként tartották szá­mon. A férfit szombaton átadták a szerb hatóságoknak. OTTHON ÖTVENEZERBE KERÜL, AMI A BOLTBÓL VÉVE SZÁZEZER Böllérrel együtt is olcsóbb a disznóvágás S A vágóhíd szerint tovább drágul a bolti hús Egy negyvenezer forintba kerülő élő sertést levágva a szalonna és egye­bek mellett 25 kiló csontozott karaj­hoz és 34 kiló sonkához juthatunk. Ugyanez a hús a boltban hetvenezer forintba kerül. Tehát megéri disznót vágni, de nagyon sok múlik a böllé­ren és a jószágon is. Ha zsíros állatot választunk, jelentősen csökkenhet vállalkozásunk nyeresége. HfrtSSZASOtCS Ha úgy döntünk, hogy disznót vá­gunk, és 270 forintos, a piacon átla­gosnak nevezhető kilónkénti áron ve­szünk egy 150 kilogrammos hússer­tést, 40 ezer 500 forintot fizetünk. Ide­ális esetben egy ekkora állatból 25 ki­lónyi csontozott karaj, 34 kilónyi son­ka és 12 kilogrammnyi lapocka, vala­mint húsz kilónyi zsír és szalonna bontható. A multik akciói közt sehol sem találni 1000 forintnál olcsóbb húst - így már csak a karaj és a comb a pulton közel 70 ezer forintba kerül­ne. Am a füstölt szalonna kilóját is Disznóvágás, számokban 900 forint körüli áron adják. Ha egy százötven kilós jószág „alkatrészeit" a boltban vesszük meg, több mint száz­ezer forintot fizetünk, míg az otthoni vágás költségei a disznóvétellel együtt is alig haladják meg az ötvenezret. A disznóvágásba mégsem szabad amatőr módon belefogni. Ez a munka egy család számára egész napos elfog­laltságot jelent. Szükség van pörkölő­re, gázpalackra, rengeteg vízre. Négy-öt éles késre, rövidebbekre és hosszabbakra, bárdra a csont hasítá­sához. Asztalokra, hogy a szétszedett hús hamar kihűljön - elég nagy helyre - edényekre, műanyag ládákra a pa­koláshoz. Üstre az abáláshoz, a zsír kisütéséhez. Ha a belet és a gyomrot is felvesszük: ultrára, a mosáshoz erős gyomorra és türelemre. Ha sajtot, hur­kát, kolbászt készítünk, töltőre, nagy tűre, spárgára, emellett bélre, fűsze­rekre. Aztán hozzáértésre. Túdni kell, mire van szüksége a családnak, ehhez képest érdemes jószágot választani. Altalánosságban elmondható: a meg­Egy 150 kilós hússertés megvásárlása, feldolgozása, füstölése kb. 55 000 forintba kerül BOMTfeí $UH Súly (kg) Ha mindezt boltban vesszük (forint) KARAJ . 25 27 5 00 SONKA 34 40 800 LAPOCKA 12 13 200 ZSÍRNAK VALÓ, SZALONNA 20 18 200 BELSŐSÉG 10 3100 FEJ, KÖRÖM k 1400 EGYEBEK (bét, bői, csont, ill. hulladék) 45 ­FORRÁS: OM-SRŰJTTS térülés rátája annál rosszabb, minél zsírosabb az állat. Ha a család csak a segédmunkához ért, böllér is kell. Bár hivatalosan ilyen foglalkozást senki sem üz, azt azért megtudhatjuk, hogy a leszúrt, mázsált sertés minden kilója után 50-60 forint közé eső összeget is elkér­het. A füstölés kilónként szintén ugyanennyi, a sonka, a csülök és a szalonna súlyával számolva tízezer fo­rint alatt így nem kalkulálható a „munkadíj". Persze, sok helyen nem fogadnak böllért, mert a család tudja, mit hogyan kell csinálni, a hűtőládák korában pedig nincs szükség feltétle­nül füstölésre. Sok ház udvarán perzselik, bontják a hízót ezekben a napokban, mégis furcsa félelem lengi körül ezt a nép­szokást: az általunk megkérdezett tu­catnyi fogyasztó és böllér egyike sem vállalta névvel a megnyilatkozást ­félnek ugyanis a feljelentéstől. A házi vágások ugyan nem nevezhetők „fe­ketének", hiszen nem értékesitik a húst. Am számla mégsem keletkezik a böllér esetében, így legalábbis szürké­nek minősül az ügylet. Pedig a disznót nevelő gazda is job­ban jár, ha házi vágásra veszi meg tőle valaki a jószágot: az utóbbi hónapok­ban drámaian esett az élő állatok ára, ami jóval, közel 50 forinttal alacso­nyabb, mint egy esztendővel ezelőtt. A hivatalos felvásárló a rosszabb ki­nézetű sertések kilójáért 190, az átla­gos állatokért pedig 240-250 kilogram­mot ad. A makói Tóth Gyula szerint is egyre több magánszemély vásárol vágni való disznót. - Hivatalosan nem tudok róla, hogy Makón, vagy környékén bárki is bon­tana sertést házaknál - tette hozzá a felvásárló. Makón több, engedéllyel rendelkező vágóhíd is üzemel, ám egyedi megrendeléseket egyikük sem teljesít. A Rákosi úton üzemelő Füstöltkolbász Kft. az egyik legkorszerűbb technológiával dolgozza fel a sertéshúst. - Óránként hetven állat vágására alkalmas a technológiánk, így magánszemélyek gyakorlatilag egyáltalán nem keresnek fel bennünket, mi vásároljuk fel a termelőktől a sertéseket - mondta lapunknak Sípos Jenő cégvezető. - Az energiaár-változásoknak köszönhetően a következő hetekben némi drágulásra számíthatunk a sertéshús esetében. A nagyüzemi sertéstartóktól nettó 270-280 forintos kilónkénti áron szerezzük be az élő állatokat. 11 A HÁZI VÁGÁS OLCSÓBB, MINT BOLTBAN VENNI HÚST - DE MUNKÁSABB, MINT AHOGYAN AZT SOKAN GONDOLJÁK Fotó: Frank Yvette

Next

/
Oldalképek
Tartalom