Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-02 / 1. szám

61 Megyei tükör Szerda, 2008. január 2. Három újrakezdő Akad olyan analfabéta, aki a börtönben sajátította el az írás-olvasás tudo­mányát, és rengetegen vannak, akik itt tanultak szakmát vagy végezték el a gimnáziumot. Három nyilatkozó elítélt közül ketten úgy gondolják: ha nem kerültek volna rács mögé, talán ma már nem is élnének. Egyikük külföldön szeretne élni, miután szabadult. KUNSTÁR CSABA - Nem a börtön a nehéz, hanem az itt lévő emberek - kezdte a beszélgetést, a Csillag börtön mosodájában a né­hány hét múlva szabaduló Bogdán Sándor. A huszonnyolc éves fiatalem­ber emberölésben való bünrészesség miatt nyolc évet ült a szegedi börtön­ben. Mosodai valóságshow Barátaival fiatalon kezdték a drogo­zást. De ahhoz, hogy a dílereknek fi­zetni tudjanak az „angyalporért", va­lahonnét pénzt kellett szerezniük. Leg­gyorsabban rablásokból lehetett meg­gazdagodni - még ha ez emberéletbe került is. Sándor a húszas éveit a sitten töltöt­te. Ahogy mondja, „zsinórban lete­kert" nyolc évet, ebből hetet úgy, hogy a mosodában dolgozott. A fiatalember szerint: előtte az egész élet. A börtön­ből, „köszöni szépen", elég volt, nem szeretne visszakerülni. De úgy véli, ha nem csukták volna le, szinte biztos, hogy túllövi magát, vagy valami „ha­lálos.buliba" keveredik. - Megtanultam becsülni a munkát és a pénzt - jellemzi börtönéveit. Mint mondja: itt rájött arra, hogy amit meg­keresett, azt hogyan ossza be. Évek alatt félre is tudott tenni némi pénzt. - Sokan egy fillér nélkül szabadul­nak, így nem csoda, hogy hamar visz­szaesnek - magyarázta, miközben az ember nagyságú mosógépek működé­sét mutogatta. - A mosodában havi huszonháromezer forintot keresek. Ennek a felét mindig elteszem a bank­ba - mondta, majd hozzátette: számlá­ján csaknem negyedmillió forint van már. A szabadulók előtt hajnali négy órakor nyílik meg a börtönkapu. - Elő­ször hazamegyek apuhoz a Dunántúl­ra, de szeretnék visszajönni Szegedre, mert kaptam egy jó munkalehetőséget attól a vállalkozótól, aki működteti a börtönmosodát - számolt be arról, mit tesz az első szabad napjain. Számára már nem az a lényeg, hogy sok pénze legyen. Normális életet szeretne, mun­kával és családdal. - Van egy hívő barátom, aki már két éve szabadult. Ö mondta, hogy Isten megmutatja az utat, amin az ember­nek járnia kell. Neki bejött, és hiszem, hogy nekem is sikerül - mondta, majd kikísért bennünket a mosoda párás aj­tajáig. Fráter Lajossal a börtön könyvtárá­ban találkoztunk. Napközben egy var­rodában dolgozik. A huszonhat éves fiatalember hat évvel ezelőtt került rács mögé. Saját nevelőapját gyilkolta meg, aki brutálisan bántalmazta édes­anyját és testvéreit. Akkor úgy gon­dolta, igaza volt. Börtönwellness Lajos szabadidejében tanul, olvas és edz. Persze a testépítést nem egy felszerelt wellnessközpontban, hanem egy szűk zárkában folytatja. Fekvőtá­masz, húzódzkodás, no meg fekve­nyomás seprűnyéllel, amelynek két végén egy-egy apró zárkatárs „foglal helyet". Lajos a börtönben érettségizett - jó eredménnyel. Amikor ott jártunk, épp bibliai vetélkedőt szerveztek a börtön­lakók számára. Két év múlva, huszon­nyolc évesen fog szabadulni. - Konkrét terveim nincsenek, hogy mihez fogok kezdeni. Az a tapasztala­tom, hogy akik tervezgetnek, azoknak soha nem úgy sülnek el a dolgaik, ahogy azt elképzelték. Hetekig álmo­doznak, és már a szabadulásuk nap­ján összedől minden - mondta nevet­ve a „fáraószakállas" fiatalember, aki a szabad életet inkább külföldön kép­zeli el. - Magyarországon nem lehet nullá­ról kezdeni, mert semmi esélye nincs az embernek - jegyezte meg némi kényszerű mosollyal. Mint mondta: a börtönbe soha nem szeretne visszake­rülni. Szerinte a bulvármédia nagyon torz képet fest a rácsokon belüli élet­ről. - A kamerák előtt fenyegetőző ré­mekre rá sem lehet ismerni, mert a zárkákban egészen másként viselked­nek. A bulvárnak csak a szörnyek kel­lenek, de a valóság más - mondta el Lajos, aki szerint a börtönélet nagyon mély nyomokat hagy az emberekben. A bölcs magvető A Csillag börtön lakóival több cég és vállalkozó is dolgoztat. Jusztin Sza­bolcs egy orvosi kisegítő eszközöket gyártó cég alkalmazottja. Amikor ott jártunk, egy nagy gépnél, fémrudakat vágott egyenlő darabokra. Szabolcs tizennégy évvel ezelőtt ke­rült börtönbe, és négy év múlva fog szabadulni. Szeretett nagylábon élni. Hogy finanszírozni tudja költségeit, rablásokat hajtott végre. Egy alkalom­mal azonban rossz volt a füles, és a házigazda tetten érte őt. Szabolcs megütötte a férfit, aki belehalt sérülé­seibe. A gyilkosság pokollá változtatta családjának életét - édesapja egy al­földi város alpolgármestere volt. - A hatalmas nyomás ellenére a csa­ládom nem fordult el tőlem, pedig rengeteg sérelem érte őket. Hívő édes­anyám gyakran imádkozott értem, apám pedig kiállt mellettem. Ez na­gyon sokat jelentett nekem - emlék­szik vissza Szabolcs, aki tavalyelőtt érettségizett, és az elmúlt évben felvé­telt nyert egy budapesti teológiai főis­kolára. - A diplomát már személyesen vehetem át - jegyezte meg nevetve. A szabad életet itthon képzeli el. Vagy saját vállalkozást indít, vagy édesapja jól menő üzletébe társul be. Társadalmi munkában pedig börtön­misszionáriusi munkát szeretne vál­lalni - talán épp a Csillagban. - Ha nem kerülök be, akkor valószí­nűleg nem értem volna meg a har­mincöt éves kort. Az alvilágnak ugyanis nagyon sötét törvényei van­nak - mondta. A börtönben Szabolcs célja az lett, hogy idejének minden percét hasznosan töltse el. - Sokan számolják a napokat, a he­teket, hogy mennyi idő van még hátra. Én nem teszem - mondta. - Ha az el­múló időt számolom, akkor a börtön­élet számomra csupán azt jelenti, hogy túl akarom élni. Én azonban olyan akarok lenni, mint egy bölcs gazda, aki minél több gabonamagot vet, hogy aratáskor többet tudjon ka­szálni. Most vetek, hogy ha eljön az idő, bőven tudjak aratni - magyarázta. - V |A 7SJ j / JUSZTIN SZABOLCS MINDEN PERCET HASZNOSAN AKAR ELTÖLTENI. FŐISKOLAI DIPLOMÁJÁT MÁR SZEMÉLYESEN VEHETI ÁT Fotók: Segesvári Csaba m­FRÁTER LAJOS KÜLFÖLDÖN KÉPZELI EL ÚJ ÉLETÉT. SZERINTE A BÖRTÖN MÉLY NYOMOKAT HAGY AZ EMBEREKBEN • BOGDÁN SÁNDOR MEGTANULTA BECSÜLNI A MUNKÁT. SZABADULASA UTAN IS M0S0DABAN SZERETNE DOLGOZNI

Next

/
Oldalképek
Tartalom