Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-31 / 26. szám

Csütörtök, 2008. január 31. Hirdetés 115 Csongrád megye hosszú esztendeje vidéki ember végvára Ha a Csongrád Megyei Önkormányzat elmúlt esztendejét summázzuk, nem csupán a 2007-es évet kell áttekintenünk, hanem 2006 végét is. Az év őszén került ugyanis a megye élére jobboldali vezetés, a rendszerváltozás óta először. Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke 2006 végét a kezdetnek tekinti, 2007-et pedig olyan esztendőnek, amikor az új vezetés új értékrend mentén, szilárd küldetéstudattal láthatott munkához. Feladat pedig van számos, ráadásul nagyon nehéz időszakban kell végvárként helytállnia vezetésnek, intézményrendszernek, alkalmazottnak. ménye szerint talán az ő akcióik is hozzájárultak a bezárások elhalasztásához. Hasonlóan rendezvényekkel, tanácskozásokkal igyekeztek bizonyítani a kis iskolák megszüntetésének káros hatásait is. Az érdekek hatékony védelméhez, az eredmények eléréséhez kollektív munka kell. Ezért a megyei önkormányzat az egészségügyi kérdésekben, de más területeken is igyekszik összefogni például országgyűlési és önkormányzati képviselőkkel, civil- és szakmai szervezetekkel. Ez szolgálhatja, hogy a komoly kérdések ne politikai, hanem szakmai szinten dőljenek el, még ha a kormányzati lépések ezzel ellentétesek is, jelenti ki Magyar Anna. SZÁMOK, ADATOK kialakítása. Ezen alapokból pályázati úton hívhattak le nem nagy, mégis sokszor szinte életmentő támogatást a települések, szervezetek. A pályázat-előkészítési alap ahhoz nyújt segítséget, hogy a települések tudjanak pályázni egy-egy állami vagy uniós tenderen. A civil alap a megye civil szervezeteit segíti kisebb fölújításokban, kulturális és ifjúsági programok szervezésében. A külügyi alap a települések, szervezetek külkapcsolatait segíti, míg a kisebbségi alap a gyakran nagyon nehéz helyzetű polgártársaink életén igyekszik könnyíteni. Külön alapot hoztak létre a településeken működő polgárőrségek támogatására, és nem egyszer éppen az innen kapott néhány tízezer forintnak köszönhetően került benzin a tanyavilágot látogató polgárőr autójába. Az alapok sora 2008-ban egy fogyatékosügyi alappal bővül. Idén is odafigyelnek majd arra, hogy a források arányosan legyenek szétosztva a települések között. A segítség persze nem mindig anyagi. Információkkal is támogatja a megye a településeket, például az energiapiac liberalizációjával kapcsolatban, rendszeresen küld értesítést a pályázati lehetőségekről. Azaz, a megye afféle tudásbázisként is funkcionál. Erőt vinni a közösségbe Az eddigiek mögött is egyértelműen ott húzódik a közösségépítés szándéka. Magyar Anna úgy fogalmaz: a közösségépítés csoporttánc, tudás, akarat és törekvés összefogása. A megyei alelnökök, önkormányzati képviselők és intézményvezetők ötleteiből közös munkával gyakran kerekedik ki látványos eredmény. Például Csongrádon, ahol dr. Papp Gabriella és Gyovai Gáspár megyei képviselők eredményesen lobbiztak a Batsányi gimnázium akadálymentesítéséért. Kihasználva a megfelelő pályázati lehetőségeket, egy jelentős, 270 milliós korszerűsítési projekt körvonalazódik. Nem kevés munkát fektet a megyei önkormányzat abba is, hogy a többségi tulajdonában lévő Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark valóban az összmagyarság találkozóhelye lehessen. Erre szinte kötelezi az a közös szándéknyilatkozat, melyet a megyék tavalyi gyűlésén fogadott el Opusztaszeren az ország mind a 19 megyéje, köztük az egyetlen baloldali irányítású Heves is. „Megyeközi" összefogás jött létre a Fesztykörkép védelme érdekében is. Opusztaszeren egyébként hagyomány a nemzeti ünnepek megülése, tavaly pedig íjásztalálkozón 1100 nyíllövéssel emlékeztek Árpád fejedelem halálának kerek évfordulójára. A közösségépítést szolgálta a Makón rendezett József Attila emléknap is. Ebbe bekapcsolódott a költő nevét viselő múzeum, az ugyancsak József Attiláról elnevezett gimnázium, így adva hagyományokból összeállított, az utókornak tovább vivendő útravalót a fiataloknak. A megyei önkormányzat külön kulturális szervezőintézménnyel rendelkezik, melyet a sportszervezéssel is kiegészítettek. Ennek köszönhetően zajlanak megyeszerte folyamatosan a kulturális események, és így lehetséges az is, hogy a szegedi Megyeházára betérő az aulában mindig valamilyen kiállítással találkozik, jobbára amatőr művészek munkáiból. A megye irányítása alá tartozó újszegedi Rendezvényház Kht. is szolgál különféle események helyszínéül, de bázisként is működik, ha például vándorkiállítások szervezéséről van szó. A megye természetesen számos, kisebb rendezvény mellé is odaáll, hiszen egy-egy nyugdíjas-találkozó, vagy falunap sokak számára jelenti az adott év fénypontját. Határozott hang a bajban Igen látványos volt az a kiállás, amit a megye vezetése végbevitt az olyan komoly vitákat kiváltó ügyekben, mint az egészségügyi átalakítás, vagy a vasúti szárnyvonalak megszüntetése, a kis iskolák bezárása. Maga Magyar Anna is számos esetben nyilvánult meg személyesen, mintegy súlyt adva a vidéken élők véleményének. Az üzleti biztosítók bevezetés előtt álló rendszeréről szólva az elnök asszony túlélhetetlen" csapásról beszél. Korábban nyílt levélben fordult a megye kormánypárti országgyűlési képviselőihez, figyelmeztetve őket döntési felelősségükre. Felhívásához civilek, egészségügyi dolgozók, orvosok és politikusok is csatlakoztak. A megyei közgyűlés részben a korábbi átalakítási lépések tapasztalataira is építi aggodalmait. A kezelésében lévő 3 egészségügyi intézmény ugyanis Magyar Anna elmondása szerint az ágyszámok csökkentése miatt súlyos helyzetbe került, adósságuk egyre halmozódik. Az elnök asszony a kórházakban tapasztalható, nehéz A pénzügyi megszorítások következtében 2007-ben a megye 1 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatott, mint 2006-ban. Ha ehhez hozzászámítjuk az inflációt, úgy 2 milliárdos mínusz jön ki. Mindezeket ellensúlyozni mivel is lehet? Hatékonysággal, szervezési és kreaü'v pénzügyi megoldásokkal - készít röpke számvetést Magyar Anna. A súlyos csapás az intézményhálózatra is kihatással volt, ám az elnök asszony arra különösen büszke, hogy iskolát, szociális intézményt nem kellett bezárniuk. Racionalizálásra, összevonásra viszont szükség volt. Az átszervezést komoly érdeksérelmek nélkül sikerült végigvinni: minden diák ugyanott tanul, ahol korábban, és a szociális intézményekben is helyben maradtak a gondozottak. Ám a megyének még így is intézményenként több 10 vagy akár 100 milliós összeggel kell kiegészítenie az intézményeknekjáró állami normatívát. Jó pénzügyi megoldásokkal is lehet javítani a helyzeten: Létrejött az úgynevezett kis kincstári rendszer, mely megyei szinten optimalizálja az intézményeknél átmenetileg fölszabaduló pénz. fölhasználását, ezáltal a kamatköltségek csökkentésével járul hozzá a megtakarításhoz. Komoly döntés volt a megyei önkormányzat részéről a 2007 végi kötvénykibocsátás. Ez a pénzügyi megoldás jobb feltételeket biztosít a korábban felvett, rosszabb hitelkonstrukciók kiváltásához. Ezen túl jó anyagi hátteret jelent a költségmegtakarító beruházásokhoz, a központi pályázatokon való induláshoz. Külön büszkesége a megyének a szegedi Móra Ferenc Múzeum köré szerveződött múzeumlánc, melynek minden városban vannak kirendeltségei, és amelynek a fejlesztésére volt és van lehetőség. A teljes megyei intézményhálózat kapcsán igaz az, amit Magyar Anna mond: a pénz csak eszköz az élet jobbá tételéhez. Az anyagiak mellé oda kell tenni az emberi tudást, a kreativitást, az elszántságot, így valósítható meg egy sor olyan feladat is, melyek nem sorolhatók a kötelező penzumok közé. Túl a kötelezőn A nem kötelező feladatok egyik leghangsúlyosabbika a megyei önkormányzatnál a különféle alapok A Csongrád Megyei Önkormányzat 2007-ben öt alapban összesen 63 millió 147 ezer forintot osztott szét a pályázók között. Negyvenkét település a pályázat-előkészítő alapból 50 millió forinthoz jutott, amelyből hatástanulmányokat és tervtanulmányokat készíthettek, zömében uniós pályázatokhoz. A röszkei önkormányzat például a Szent Antal tér rekonstrukciójához kért és kapott támogatást, Ópusztaszeren és Mindszenten utak és utcák épülhetnek, Csongrád a Szent István téri park felújítási terveinek elkészítésével pályázott, Tiszaszigeten pedig egy mezőgazdasági szárító épülhet megyei segítséggel. A megyei civil szervezetek programjaik megvalósítására 8 millió forintra pályázhattak. Ebből az alapból 58-an jutottak forráshoz, többek között a Balástyai Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Mozgáskorlátozottak Szatymazi Egyesülete és Zákányszéki Közművelődési Egyesület. A megyei önkormányzat mindezeken túl 13 kisebbségi, 23 polgárőr és 13 külkapcsolati pályázatot talált támogatásra érdemesnek, összesen 5,1 millió forint értékben. körülményekért nem az ott dolgozókat teszi felelőssé, hanem a kormányzati lépéseket. Szerinte a kórházi napidíj nem segítség, hiszen például Makón az átalakítások 360 millió forintot vittek el a kórháztól, de a napidíjból csak 25-30 millió jön vissza. Komoly aggodalommal figyelte a megyei közgyűlés a szegedi egészségügy egyetemi kézbe adását is. A lépés megtételéért Magyar Anna véleménye szerint a szegedi polgármesteré a felelősség, viszont a szegedi egészségügy által ellátott több tízezer vidéki ember érdekeiért a megyének kell kiállnia. A szegedi döntés meghozatala előtt éltek is többféle javaslattal, fölajánlották a szegedi járóbeteg-ellátás megyei kezelésbe vételét is, hiába. A vasúti szárnyvonalak bezárása elleni tiltakozásul különleges akciót szervezett a megyei vezetés. Végigvonatozták az egyik vonalat, és több helyütt is megállva hívták föl a figyelmet a bezárás fenyegető, súlyos következményeire, például Csongrád város teljes kizárására a vasúti hálózatból. Az elnök véleVégvári küzdelmek az emberért Az eddig leírtakból kibontakozik' az a sajátos törekvés, ami a mind kevesebb eszközzel, lehetőséggel ellátott megyei önkormányzatot jellemzi. Ez lenne a bevezetőben már említett végvárszerep. Kiállni nemcsak a saját intézményekért, hanem a teljes magyar egészségügyért és oktatási rendszerért. Feladatokat vállalni a kötelezőkön túl is, mert a települések és a bennük élők igénylik, hogy valaki segítsen problémáik megoldásában. E nehéz munkát nem csupán az elnök, az alelnökök és a megyei képviselők végzik, hanem a különféle intézményekben dolgozó alkalmazottak is. Rossz körülmények között is állják a sarat, de Magyar Anna azt mondja, jobb anyagi megbecsülésükre a megyének nincs lehetősége, ez a kormány feladata lenne. Erkölcsi megbecsülést, kitüntetéseket viszont rendszeresen kapnak a megyétől. Rájuk is épül a küldetés: pártszempontok fölé emelkedve segíteni a megyében élőket, amihez megvan a szellemi kapacitás, az akaraterő, a szervezési készség. PR