Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-28 / 23. szám

Szombat, 2008. január 26. Aktuális 13 2006 TAVASZÁN SZELEVÉNY HATÁRÁBAN MEGREPEDT A KÖRÖS-GÁT, FOLYT BE A VIZ. ITT NEM KELLETT FERTŐTLENÍTENI Fotó: Karnok Csaba Arviz utáni fertő Csongrád megyében 4 Folytatás az 1. oldalról De aztán volt egy összejövetel a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon, ahol a védelem több megyei vezetője mellett a BS Alfa képviselője is ott volt. Itt arról tájékoztatták a renitenskedő polgármestereket, ők lesznek a felelősek azért, ha bárhol fertőzés lesz. Azt is hallhatták, nincs idő közbeszerzésre, ezért nincs itt több árajánlat. És sajnos rossz a törvény, mert csak önkormányzatok pályázhatnak a vis maior alaphoz. De semmi baj, nem kell félni, mert az állam ki fogja fizetni a munka díját, a települések csak gyorsan utalják át a cégnek azt a pénzt, amit a pályázattal kapnak. Akkoriban nyilatkozta azt a miniszterelnök, legyen mindenki nyuzig környezetvédelmi szaktanácsadója, Fekete Endre kérdésünkre elmondta, általában ott kell ezt a munkát elvégezni, ahol ember érintkezhet a vízjárta területtel. Hullámtérben például ilyen hely a mindszenti komp környéke, vagy a mártélyi üdülőövezet. A konkrét ügyhöz azonban az Atikövizignek semmi köze - ezt rögtön az elején leszögezte a szaktanácsadó. És hol volt az ÁNTSZ? Tombácz Zsuzsanna járványügyi osztályvezető azt mondta, őket nem értesítette a BS Alfa Bt. arról, hogy itt és itt fertőtleníteni fog. Pedig szólniuk kellett volna. A tisztiorvosi szolgálat csak 2006 szeptemberében tudta Vizsgálat folyik „A miniszter az önkormányzatok és a BS Alfa közötti szerződések aláírásának körülményeiről - hatásköre keretei között - vizsgálatot rendelt el" - tájékoztatta lapunkat az ÖTM. A katasztrófavédelem is nyomoz házon belül, mint azt Dobson Tibor országos szóvivőtől megtudtuk. Más azonban nem. Az önkormányzatok érdekeit a két csongrádi országgyűlési képviselő, az MSZP-s Bedő Tamás és a fideszes Vincze László próbálja érvényesíteni. Csongrád egyébként nincs az adósok között, egyáltalán, nem is állt kapcsolatban a BS Alfával. Ott a Körös-toroki üdülőterületen tényleg valós a fertőzésveszély, ezért a város cége szépen megvette a klórmeszet, a hypót, és maga elintézte a munkát. Nem várt az állami segítségre. godt, az árvíz elleni védekezésre lesz elég pénz. Tüdjuk: ezek után Csanádpalota 13 ezret kapott a 31 millió helyett. Hol kell fertőtleníteni? Azt is érdemes tisztázni, hogy ki mondta meg, hol kell fertőtleníteni, és hol nem. Túri József, a bt. ügyvezetője erre a kérdésünkre azt válaszolta, hogy ezt mindenütt a védelmi bizottságok elnökei - vagyis a polgármesterek - határozták meg. Az iratokat tényleg aláírták a polgármesterek. De ez többük emlékezete szerint úgy volt, hogy a hozzáértő cég emberei elmondták, általában hol kell ilyen munkát végezni, és hol nem. Sok helyen a hullámtérben is kellett, ahová egyébként minden második évben kilép a folyó. Az Atikövimeg, hogy valóban folyt itt ilyen munka, és azt ezek szerint elvégezték. Utólag le is ellenőrizték a bt. iratait. Mindez azért is érdekes, mert az ÁNTSZ egy képviselője részt vesz a megyei védelmi bizottság ülésein. Ott nem lett volna szó a víz után a tiltakozó polgármesterekről, és hogy majd fertőtleníteni kell? A jelek szerint mindez mintha csak a mi megyénkben történt volna így. Fakadóvíz folyt a gátból a Maros mentén például Apátfalvánál, a Tiszán Felgyőnél meg is csúszott a töltés. De nálunk nem volt olyan kritikus a helyzet, mint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szelevénynél. A Körös partján fekvő település lakóit kitelepítették, és a gátrepedés nyomán beszivárgó víz olyannyira átáztatta a talajt, hogy a lánctalpas járművek elakadtak, helikopterrel vitték a résnél dolgozó szentesi katonáknak a homokzsákokat. Szelevénynek azonban egy fillérjébe sem került az árvíz utáni fertőtlenítés. Mint Pánczél Ferenc polgármester lapunknak elmondta: azért, mert egy négyzetcentit sem kellett fertőtleníteni. 2006-ban az árvíz nyomán 583 önkormányzat 9,6 milliárd forintot kért a védekezés költségeire. Míg fertőtlenítésre országosan néhány tízmillió volt az igény, Csongrádban a BS Alfa által tisztába tett 14 település után 282 milliós számla maradt. A minisztérium csak a belterületeken végzett fertőtlenítés költségeit ismerte el teljes egészében, a külterületeken csak ott, ahol a fakadóvíz kifolyt. Ezért csak 58 milliót utalt át a Csongrád megyei pályázatokra. A türelem szobra Miután Szeged, Vásárhely, Csanytelek fizetett, a BS Alfa még 180 milliót vár a településektől 2006 óta. Ehhez az összeghez képest sokáig feltűnően türelmes volt a vállalkozás. Erről Túri József ügyvezető most azt mondta, küldtek fizetési felszólítást, de közben igyekeztek megértők lenni. Tavaly februárban még azt is mondta, tisztában vannak azzal, hogy most már nem sokra számíthatnak. Mert hát a szerződés is úgy szól, hogy a települések a vis maior keretből kapott pénzt utalják át. Hirtelen más lett a leányzó fekvése, amikor az új csanádpalotai polgármester, Kovács Sándor beperelte a céget, mondván: irreálisan sok ez a 31 milliós ár, és nem lehet a falun behajtani ezt a tartozást. A bíróság első fokon úgy ítélt - magát a szerződést megvizsgálva -, hogy az érvényes, fizetni kell. A palotaiak készülnek a második fordulóra, de közben a BS Alfa felbátorodott, és mind a tizenegy adósát beperelte. Mivel a szerződés az önkormányzatok és a cég között köttetett, a településeknek kell helytállniuk - a minisztérium szerint. Szegeden kár nélkül tombolt a vihar Szegedet és környékét 80-90 kilométeres óránkénti sebességgel érte el az országon végigsöprő szélvihar, lapzártánkig jelentős károkat sehonnan nem jelentettek. Az időjárás a megye más területeihez ennél jóval kegyesebb volt. MUNKATÁRSUNKTÓL - Szegedről, Szatymazról, Zsombóról, Mindszentről utakra és villanyvezetékekre dőlt fák miatt riasztották a tűzoltókat, a megyeszékhelyen a József Attila sugárút elején még az egyik többszintes ház tetejéről hatalmas bádoglemezt is lesodort, a Bartók Béla téren pedig a gyógyszertár napernyőjét szaggatta meg a viharos erejű szél - tájékoztatta lapunkat a megyénken is végigsöprő vihar okozta pusztításokról a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletese. Tarkó Csaba főhadnagy egyúttal azt is elmondta, hogy személyi sérülés sehol nem történt, és az anyagi kár sem volt számottevő. Tizenötször riasztották a tűzoltókat a vihar miatt. A megyében Szegeden és közvetlen környékén 80-90 kilométeres óránkénti sebességgel tombolt a szélvihar, máshol ennél jóval, akár 20, 30, 40 kilométer/órával is csendesebb volt. - A viharos erejű szél vasárnapról hétfőre virradóra hagyja el a térséget nyilatkozta lapunknak tegnap délután Bozóki László, az Országos Meteorológiai Szolgálat Dél-magyarországi Regionális Központjának munkatársa. A meteorológus a mai és a következő napok várható időjárásáról azt mondta: napközben továbbra is pár fokkal nulla fok fölött lesz a hőmérséklet, majd enyhe lehűlést követően nappal újra 4-6-8 fokot mutatnak a hőmérők. A tisztázatlan forrású hír éppen úgy megtette a hatását, minta valódi. PANEK SÁNDOR Shakespeare-terápia Valahol kitalálták, hogy most beszéljünk arról, hogy Orbán-Gyurcsány nyilvános vita lesz a népszavazási kampány finisében. A hír azonmód meg is jelent egy kormánypárti napilapban, szépen elemző jellegű indoklással körítve. Pontosan olyan volt, mint azok a hírek, amelyek igazak. Másnap egy ellenzéki napilapban az jelent meg, hogy a hír nemcsak, hogy nem igaz, de tudatosan dobta be az MSZP kampánytanácsadója. Ez a hír is pontosan olyan volt, mint az igazi cáfolatok. Eltelt néhány nap, és nem derült ki, hogy mi is van ennek a nyilvános vitáról szóló hírnek a forrásával. Igaz, nem igaz - ez alig befolyásolta a • B A tisztázatlan hír utóéletét. A kormányszóvivő azonm m forrású hír éppen nal és felkészülten reagált a hírre, és nem azzal foglalkozott, hogy igaz-e, hanem megragadta a lehetőséget, és úgy beszélt róla, mintha igaz lenne. Gyurcsány Ferenc persze kiáll a vitára, ha - így a szóvivő - a kihívónak lenne már bátorsága, hogy végre kihívja. A Fidesz cáfolta, hogy Gyurcsány Ferenccel szóba állnának, de a közlemény megragadta az alkalmat arra is, hogy felemlegesse Gyurcsány 2006-os „lárifári" vitájának gyöngyszemeit. A hírforrás még mindig néma maradt, és az ügy szépen celebrálódott tovább, még egy köztévé is bejelentkezett, hogy szívesen megrendezi a nevezett vitát. Az internetes portálokon - mondani sem kell - a látogatók lelkesedéssel és hozzáértéssel vetették magukat a hírre, s a tisztázatlan forrású hír éppen úgy megtette a hatását, mint a valódi. A kreált médiaesemény ugyanazt az életet tudta tovább élni a nyilvánosság előtt, mintha igaz lenne. A napokban adták hírül, hogy a liverpooli egyetemen - igaz, ott csak pszichiátriai céllal - biblioterápiai kísérletbe kezdtek. A résztvevők közösen olvassák el Shakespeare tragédiáit, majd együtt elemzik az egyes szereplőket, azok lelki motivációit az érdektől a szerelemig, a féltékenységtől a hazugságig. Azt mondják, a kísérlet fejleszti a valóságérzékelést. Állítólag az eredmény reményen felüli. SORBAN ALL A SZEGEDI PAPRIKA ES A SZ0REGI R0ZSAT0 IS Egy éven belül védett lehet a makói hagyma AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG DÖNTÉSÉRE VÁR A MAKÓI HAGYMA Fotó: Karnok Csaba Az Európai Bizottság egy éven belül dönt arról, védett eredetű élelmiszer-ipari termékké minősíti-e a makói hagymát. A Pick szalámi mellett ilyen védelemre vár még a szegedi paprika és a szőregi rózsatő is. MUNKATÁRSUNKTÓL Az unióban is elfogadott eljárás betartásával az EU-ban egyedül csak Szegeden lehet hagyományos téliszalámit előállítani. Hasonló, úgynevezett védett eredetű agrárterméknek azonban több más, megyénkben jellemző terményt, árut is szeretne hazánk bejegyeztetni. Az Európai Bizottság internetes információi alapján ugyanis védelemre vár a szegedi paprika és a szőregi rózsatő, valamint a makói vöröshagyma is. Ezzel Európa legtöbb védett termékkel rendelkező országa közé emelkedhetünk - bár a nyertes az unióhoz 2004-ben csatlakozott országok közül egyelőre Csehország, ahol tíz ilyen „szabadalommal" is büszkélkedhetnek. Magyarország - a Csongrád megyei különlegességek mellett - a tokaji borokkal, a csabai, a gyulai és a budapesti, Herz kolbásszal, a gönci kajszibarackkal, a hajdúsági tormával és az alföldi kamillavirággal is pályázik. Megtudtuk: az unión belül egyre inkább kiéleződik az eredet helyére utaló védelem kérdése, hiszen például a Tokaj-hegy határon túlnyúló részei miatt a szlovákok is pályázatot nyújtottak be. Hasonló helyzet elméletileg kialakulhat a makói hagymával kapcsolatban is, hiszen hagyományosan a Maros túlpartján, a mai, Romániához tartozó földeken sem lényegesen eltérőek a földrajzi és termőtalaj-jellemzők, mint egy-két kilométerrel északabbra, így a makói védelem lényeges lehet. Információk szerint a döntési folyamat idén gyorsul, így elképzelhető, hogy egy éven belül határozat születik a még futó magyar pályázatok ügyében. - Kereskedelmi szempontból is hasznos az eredetvédettség, ami elsősorban a külföldi piacokon szavatolná a makói hagyma minőségét, ezért várjuk, hogy a bizottság pozitív döntést hozzon - fogalmazott a hagymával kapcsolatban Mágori Józsefné termelő, kereskedő. SS AZ ÁR DÖNTŐ. A címkéken túl elsősorban az ár a döntő tényező az EU-ban is, ahol a speciális eljárással előállított makói termény így jelenleg versenyhátránnyal küzd - nem úgy, mint a fokhagyma. Hazánk földrajzi pozíciója kedvező változást hozhat, hiszen az olajár emelkedésével a hozzánk közelebbi piacokra sokkal drágábban juthat el a holland, német termény - így a nemzetközi eredetvédelemmel megerősített makói hagyma egy éven belül újra helyzetbe kerülhetne.