Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-22 / 18. szám

Kedd, 2008. január 22. Kultúra 17 HORVÁTH DEZSŐ Bikaistálló Csak akkora a túlzás a mostani címben, mint a múltkoriban volt. Akkor a kelleténél nagyobbra méretezett babakocsit neveztem batárszekérnek. Kismamák nagy gondja, hogyan szálljanak föl vele a villamosra. Akkor még jó idő volt, a sportosabb kivitel illett volna csökkenő gyermekáldásaink jelenéhez. Most inkább a nagyobb a jobb, bár fűteni csak testmeleggel lehet. Találékony a magyar nyelv, tény, nem én vagyok illetékes kocsik keresztelőjénél. A bikaistállót se tessék keresni az apaállatok környékén. Tüdni illik azonban az eredeti változatnál azt, hogy a többnyire agyonzsúfolt falusi istállókhoz képest valóságos keleti kényelemben éltek a törzstenyészetek, és dőzsöltek a jóban. Pipettázzák azóta már a marhanépség utódlását is, kiment a divatból a bikaistálló. És ahogy lenni szokott, a név megmaradt, de más értelem ragadt rá. Amikor pöndülni kezdtek parasztgazdaságaink a háztáji gyeplőjében is, némelyek a lehető legnagyobb személyautót vették meg. Kiszedték a hátsó ülést, berakták az őszibarackos ládákat, Terus ángyi beült az anyósülésre, térdére terítette a térképet, és Ricsók sógor elevezett vele Kazincbarcikára vagy Ajkára. Ekkor kapta a nevét. Böhömnagy étvágya volt az ilyen kocsiknak, jött az olajválság, a nagy gyárak elkezdték özönöltetni a kis fogyasztású, de tisztes beltérrel rendelkező járgányokat. Szóbeszédben is legfőbb téma volt: mennyit fogyaszt? Ment is ez egy darabig, illetve valójában még mindig megy, mert a benzinárak az egeket nyaldossák már. Minden szerdán emelkednek néhány forinttal. Kitermelődött azonban társadalmunkban újra a kivagyiság, a vakulj magyar, és föltámadtak a még nagyobb kiállású csodakocsik. Terepjárók, személyautó változatban. Holtbiztos, hogy nem agyonkátyúsodott útjaink kritikájaként forognak egyre nagyobb- számban útjainkon, eregetve, sőt okádva a füstöt. A „most mutasd meg" bűvölete a legnagyobb hajtóerő. Mutasd meg a bukszádat is! Akinek telik rá, hadd költsön! Hogy az én tüdőm is kárát látja? Istenem, erre vagyok teremtve. Nem is köhögök ellene, csak azt akarom mondani, visszajött a hetykemagyar mentalitás: státusszimbólum lett megint a nagy autó. Valamivel föl kell tűnni, amíg a vízzel hajtott, vagy hidrogénre járó változat föl nem üti a fejét. KIÁLLÍTÁS, ÜNNEPSÉG A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN Nagy Ádám: A Himnusz nem búskomor A világ himnuszait gyűjti civilben Nagy Adám numizmatikus. Azt mondja, nincs Kölcsey Ferenc 185 éves ünnepi költeményéhez hasonló, amely ráadásul Erkel verbunkos dallamával helyesen előadva nem is olyan pesszimista, mint hisszük. DOMBAI TÜNDE Nagy Ádám felhagyott saját éremgyűjteménye gyarapításával, amikor a Móra-múzeum numizmatikusa lett, helyette a Himnusz lett ahogy fogalmaz - az úri passziója. Vonzalma korábbi. Az első lemezjátszóhoz vásárolta meg az édesapja 1960-ban bakeliten, és már akkor kíváncsi volt, hogy más országok nemzeti szimbóluma is hasonlóan lelkesítő ünnepi költemény-e. Kiderült, azok pusztán egyszerű indulók. - A földkerekség összesen kétszáz országa közül a felének van meg a himnusza eredeti hangfelvételen, de gyűjtöm őket kotta-, érme-, képeslap-, grafika- és gobelinváltozatban is - mutatta Nagy Adám új büszkeségét, a kalotaszegi hímzettet. Rendszerezi őket a képi megjelenésük alapján, előadásuk módja szerint, és figyeli a lecserélt nemzeti dalokat is, ha átalakul egy ország vagy valamilyen történelmi vihar elsodorja őket. Romániában például négy himnusz váltotta egymást, még maga Ceausescu pártfőtitkár is költött egyet. Erich Honecker kelet-német vezér nem vállalt szövegírást, hanem amikor Németország kettészakadt, egy tollvonással letiltotta az énekes részét. A spanyol demokráciában éppen fordítva történt; harminc éve a Franco diktátor jóváhagyta szöveg sértette a füleket, ezért csak a zenéje maradhatott. Most pályáztatnak méltó verset hozzá. - Rákosi Mátyás is megpróbálkozott a magyar nemzeti dal lecserélésével, de Illyés Gyula nem vállalta a versenyt Kölcseyvel. A Himnuszt 1989-ben iktatták be az alkotmányba a címer és a zászló mellé. Persze, az alaptörvény sem véd örökké, azóta három „javítási kísérlet" történt, szerencsére eredménytelenül - teszi hozzá Nagy Adám. - A tévhittel ellentétben ugyanis nem depressziós. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én befejezett nyolc versszakos történelmi számvetéséhez Erkel Ferenc 1844-ben lendületes verbunkost írt. Akár tizen-egynéhány másodperccel rövidebb a megszokottnál, ha helyesen játsszák. Noha a költeményt harminc nyelvre lefordították, külföldön nem éneklik. A kivétel is kuriózum volt: ragyogó magyar kiejtéssel a capella adta elő egy afroamerikai énekesnő egy svájci-magyar focimeccs előtt - ez még hiányzik a kollekcióból. s ÜNNEPSÉGEK. A magyar kultúra napja - vagyis a Himnusz születésnapja - és a reneszánsz év kezdetének tiszteletére ma délután 1-kor a Dóm téri panteonban tartanak megemlékezést Mátyás király és Kölcsey Ferenc szobránál. 2-kor a Korzó Zeneházban díszünnepség kezdődik; átadják a Szeged kultúrájáért-díjakat és a Kölcsey-érmeket, felavatják Kass János A zenélők című szoborcsoportját. 4 órakor a Kass Galériában Illusztrálta Kass János és Töreky Ferenc grafikusművész tárlatának megnyitója. Ugyancsak A-kor a szentesi Koszta József Múzeumban Himnusz* kiállítás nyílik Nagy Ádám gyűjteményéből. Makón ma délután négy órakor nyílik meg Dömötör Mihály fotóművész Tanyavilág című tárlata a Városház Galériában. Csongrádon ma délelőtt 9 órától a művelődési központ Magyar Király dísztermében Vidám délelőtt címmel rendeznek műsort. Eperjes Károllyal ünnepel Hódmezővásárhely MUNKATÁRSUNKTÓL A magyar kultúra napján Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész látogat Vásárhelyre. Ma este 6 órától a Petőfi Művelődési Központban lép fel, Az igazat mondd, ne csak a valódit címmel Ady Endre, József Attila, Babits Mihály, Pilinszky János istenkereső verseiből mond el részleteket. Négyessy Katalin kíséri gordonkán. A neves színészről közismert, hogy hívő, és erről eddig a legrészletesebben az önálló esttel megegyező című könyvben vallott. Gyerekként vallásos, keresztény nevelést kapott, sokáig azon morfondírozott, a papi hivatást választja. Az igazi megtérést egy újjászületés közeli élmény jelentette az 54. születésnapját február 17-én ünneplő Eperjesnek. Huszonhat évesen szinte a halálból tért vissza, tüdőembóliát kapott, félrekezelték, és tüdejének csupán nyolcada működött: - Már haldokoltam, kiköltöztek mellőlem a szobából a betegek, mert nem bírták nézni a szenvedésemet - emlékszik könyvében. Már az utolsó kenetet is megkapta, felvette. Aztán mégis túlélte a betegséget. A GYUJTO LEGÚJABB SZEMEFENYE A HIMNUSZ KALOTASZEGI FALVEDON Fotó: Segesvári Csaba CSIGÉR TANÁR ÚR ÉS A GITÁR Gimnáziumi tanárként amatőr zenész, aki profi Gimnazista kora óta, de gimnáziumi tanárként is gitározik és énekel Csiger István. A szegedi egyetem gyakorló gimnáziumának biológia-kémia-környezetvédelem szakos pedagógusát nemcsak a Tisza-parti városban, hanem szinte az egész Dél-Alföldön ismerik - zenés műsorok fő- vagy társszereplőjeként. Epilóg című (a békéscsabai Szabó Mával közös) CD-jét a napokban mutatják be Szegeden. ÚJSZÁSZI HONA - A gitárosokért nagyon odavannak a csajok - állapítottuk meg egy iskolai buli után a haverommal. Gitározni kezdtünk, kedvtelésből - emlékszik 1977-re és a szegedi Radnóti gimnáziumi kezdetekre Csigér István. - Nekem az Illés, a Fonográf együttes, a barátomnak az LGT tetszett - vázolta első duettje kereteit. - Dunántúli tanárkodásom idején, 1991-ig több hangszert is kipróbáltam, egy néptáncegyüttes zenekarában is játszottam. Aztán maradt a gitár, és persze az ének. Egyedül, illetve Trabalka Istvánnal és Pacsika Emiliával együtt léptem fel gyerekrendezvényeken, különböző nyári táborokban. Megzenésített verseket de nem vagyok profi se a gitározásban, se az éneklésben - mondja három évtizedes kedvteléséről Csigér István, aki munkahelyén, a szegedi egyetem Ságvári gyakorló gimnáziumában is gyakran föllép pz ünnepségen. Az ilyen alkalmak - miközben az önkifejezés sajátos megnyilvánulásai - hatással vannak tanítványaira, akik közül néhányan éppen tanáruk példája nyomán kezdtek zenélni. Ezért is mondhatjuk: Csigér tanár úr teljesítménye az amatörök között profinak számít. Színpadon - többek között - Hevesi Imrével, továbbá a Péter és Pan duóval együtt, s legújabban a Békés megyei költő-tanárral, Szabó Ilával lép föl Csigér István. Epilóg címmel kiadták legszebb, az élet nagy dolgairól szóló, szerelmes dalokat is tartalmazó műsorukat. A Duettek, kicsit másképp alcímű CD bemutatóját január 29-én 18 órától tartják Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központ dísztermében. - Az irodalom, a zene belső igénye az embernek. Ez a személyiségből fakadó érdeklődés független attól, hogy a munkám éppen a természettudományokhoz kötődik - magyarázza Csigér, akinek legújabb műsora, CD-je: lélekmelengető, lágy muzsika. adtunk elő. A trió egyik legsikeresebb műsorát Levelibéka címmel magnókazettára is rögzítettük mondja. Adj egy Tra-Csit! címmel mostanában is ad műsort a Csigér-Trabalka páros, miközben Remete-rock néven együttes alapításon is gondolkodik. Legalább 300-350 dalból válogathat Csigér István, mikor fellépni hívják. Ugyanakkor föllépései száma nagyjából kétezer-kétezer-ötszáz. Csongrád megyén kívül hallhatták már például Békés, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun megye különböző településein is. - Zongorázni tanultam gyerekkoromban, aztán felnőttként a szegedi zeneiskolába is vettem ének órákat, • A GITÁR HÁROM ÉVTIZEDE CSIGÉR ISTVÁN (BALRÓL) „TARTOZÉKA", MELLETTE TRABALKA ISTVÁN Fotó: Segesvári Csaba