Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-17 / 14. szám

121 Kapcsolatok Csütörtök, 2008. január 17. I® • Jfe É I AZ ÜGYVÉD VALASZOL Dr. Juhász György Meg kell jelenni a bíróságon? Tisztelt ügyvéd úr! Van egy régi haragosom. Evek óta húzódó ügyről van szó, ami odáig fajult, hogy per lett belőle. Eleinte még megpróbáltuk megbeszélni a dolgokat, de én már telefonon sem akarok az illetővel beszélni. Az utóbbi időben már csak leveleztünk vagy a férjem beszéli vele. Kérdésem az, hogy köteles vagyok-e elmenni a tárgyalásra. Ügyvédet nem akarok megbízni, mert az egész ügy nevetséges, nem ér nekem annyit. Meg lehel-e oldani valahogy, hogy nélkülem tudjon a bíróság dönteni? Tisztelt olvasó! A tárgyalásokon peres félként nem kötelező megjelennie. Ha nem megy el, nem fogja a rendőrség bilincsben előállítani. A tárgyalást távollétében is lefolytatják, ha azonban ön a felperes, akkor ezt külön kérnie kell. Ha pedig alperes, akkor fontos, hogy még az első tárgyalás előtt vitassa a keresetet, adja elő a védekezése alapjául szolgáló tényeket, és lehetőség szerint jelölje meg azok bizonyítékait. Perbeli nyilatkozatait írásban is megteheti, a bizonyítékként szolgáló okiratokat csatolhatja. A tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket pedig megkapja, így tudni fogja, mi történt. Gyakran azonban a bíróság szükségesnek tartja a peres felek személyes megjelenését, ilyenkor őket személyes megjelenési kötelezettséggel idézi. Ha ennek a fél nem tesz eleget, úgy a per adataival egybevetett mérlegelés alapján a bíróság meggyőződése szerint ítéli meg, hogy ennek milyen jelentőséget kell tulajdonítani. Ezért érdemes a bíróságot tájékoztatni arról, miért nem tud, vagy nem akar megjelenni. Szetencsésnek tartanám, ha a tárgyalásokon valaki mégis jelen lenne az ön képviseletében, aki észrevételeket, nyiMEGJÖTTÜNK SZEGED SÁRY-BALOGH LEVENTE Január 12., 12 óra 35 perc, 3560 g. Sz.: Balogh Krisztina és Sáry Andor (Domaszék). FARKAS NÓRA Január 12., 3 óra 27 perc, 2870 g ás FARKAS ANNA Január 12., 3 óra 35 perc, 1730 g. Az ikrek szülei: Budánovics Tímea ás Farkas Imre (Szeged). BADÓ ANNA LINA Január 12., 15 óra 30 perc, 3080 g. Sz.: dr. Halász Edina és dr. Badó Attila (Szeged). SZEKERES RÉKA Január 12., 17óra 55 perc, 3260 g. Sz.: Krisztin Fva Etelka és Szekeres Attila (Szeged). VARGA BENEDEK Január 13., 7 óra fi9 perc, 2670 g. Sz.: Laluska Judit és dr. Varga Csaba (Szeged). BÁLINT-HARMATI LINETT Január 13., 12 óra 3 perc, 3250 g. Sz.: Harmati Ágnes és Bálint Zoltán (Algyő). NAGY ANNA Január 13., 12 óra 29 perc, 3370 g. Sz.: dr. Daróczi Gabriella és dr. Nagy Róbert (Szeged). KÖVECS RENÁTA ABIGÉL Január Ifi., 1 óra 30 perc, 3100 g. Sz.: Kövecs Andrea és Kövecs László (Szeged). NÁDASDI VAD TAMÁS Január Ifi., 2 óra 53 perc, 3720 g. Sz.: Nádasdi Szilvia és Vad Péter (Szeged). BOLDIZSÁR JÁNOS BÉLA Január Ifi., 6 óra 55 perc, 3630 g. Sz.: Papp Tímea és Boldizsár János (Szeged). latkozatokat tudna tenni, és az esetleges tanúktól vagy szakértőktől is kérdezhetne. Meghatalmazottként nemcsak ügyvéd, hanem az ön hozzátartozója is eljárhat. A polgári perrendtartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezése szerint ebben az esetben hozzátartozónak minősül: az egyenes ági rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelöszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. Ha tehát van a családban arra alkalmas rokon, aki vállalja is, akkor két tanú előtt írásban készítsenek meghatalmazást. Fontos, hogy ne olyan személyt válasszon, aki a perben tanú lehet. A férje beszélt a másik féllel, jelen volt az egyeztetéseken, igy valószínűleg őt tanúként hallgatják meg, tehát valaki mást kell meghatalmazottnak választania. A hozzátartozók, amellett, hogy meghatalmazottként eljárhatnak, tanúvallomás-megtagadási jogosultsággal is bírnak. Az persze az ön érdeke, hogy rokonai ne éljenek mentességi jogukkal, hanem segítsék az ön igazának bizonyítását. KATONA DÁVID LÁSZLÓ Január 1fi., 9 óra 30 perc, 3290 g. Sz.: Juhász Ilona és Katona László (Cegléd). FARKAS EMMA Január Ifi., 10 óra 13 perc, 3660 g. Sz.: Masa Ivett és Farkas Ferenc (Rúzsa). CSICSERKÓ MÁTÉ Január 1fi., 12 óra 37 perc, 3670 g. Sz.: Gombai Barbara és Csicserkó Csaba (Harta). KISS BOGLÁRKA Január 1fi., 17 óra 3 perc, 3020 g. Sz.: Szabó Krisztina és Kiss Péter (Szeged). OLÁH MIHÁLY BENDEGÚZ Január Ifi., 18 óra 1 perc, 3680 g. Sz.: Gárdián Erika és Oláh Mihály (Mórahalom). PINTÉR ZALÁN Január Ifi., 21 óra 20 perc, 3290 g. Sz.: Bálint Beáta és Pintér Csaba (Szeged). VARGA CSANÁD BOTOND Január 15., 0 óra fiO perc, 3080 g. Sz.: Böröcz Mariann Edit és Varga Antal (Szeged). SZILLÉRY DÁNIEL Január 15., 1 óra 32 perc, 2190 g. Sz.: Pruzsina Katalin és Szilléry Gábor (Szeged). SZABÓ DÁNIEL Január 15., 18 óra 25 perc, 2650 g. Sz.: Sisák Bernadett és Szabó Csaba (Szeged). BOZSOKY BLANKA Január 16., 1 óra 33 perc, 3260 g. Sz.: Kriszta Andrea és Bozsoky István (Szeged). DARÓCZI LEILA Január 15., 12 óra 25 perc, 30fi0 g. Sz.: Tóth Nikolett és Daróczi Dávid (Szeged). Gratulálunk! UTÁNAJÁRTUNK OLVASÓINK PANASZAINAK Filmmúzeum „A T-Kábel - több olvasónk legnagyobb sajnálatára - kivette programjai közül a közkedvelt Filmmúzeum csatornát. Ennek ellenére a Délmagyarország péntekenként megjelenő Hétvége magazinjában még mindig a Filmmúzeum programját közli. Nem tudom, hogy a többi kábelszolgáltató sugározza-e a Filmmúzeumot, de javaslom a leközöltek felülvizsgálatát!" - írta Kelemen László e-mailben. A T-Kábel valóban nem sugározza a Filmmúzeum adását, az UPC viszont igen. Ezért hagyjuk benne műsorújságunkban a csatorna programját. Járdatakarítás, sózás Több olvasónk is érdeklődött: kinek a feladata a járda takarítása. Mészárosné Szegedről azt szeretné tudni, kinek kell tisztán tartani a Sólyom utcai Rókás óvoda előtti járdát. Egy másik olvasónk panasza: olyan anyaggal szórták be a Debreceni és a Bihari utca sarkán lévő útszakaszt, ami szétmarja az ember cipőjét. A 30/297166§~as számról panaszolta ezt olvasónk, aki kéri: mielőbb takarítsák le a durva, homokos sót a járdáról, és oldják meg más hogy a jegesedés megszüntetését. Áz említett terület ugyanis járhatatlan a sok hótól, és rendkívül balesetveszélyes. Varga Gábor, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. zöldterület-fenntartási részlegvezetője elmondta: az óvoda előtti járda takarítása az adott intézmény feladata. Önkormányzati ingatlanok esetében a síkosságmentesítés, a sózás, és a só POSTABONTAS eltakarítása az ingatlan használójának feladata. Magánházak esetében a tulajdonosnak, illetve a bérlőnek kell gondoskodnia a ház előtti járda tisztán tartásáról. IKV-s vagy lakásszövetkezeti kezelésű házaknál vagy társasházaknál szintén a tulajdonosnak kell elvégeznie vagy elvégeztetnie a takarítást, a síkosság-ómentesítést, a sószórást, valamint később a só feltakarítását, járdájának takarítását. A Debreceni utcai útszakasszal kapcsolatos panaszra Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. igazgatója. Azért került durva homokos só a járdára, mert ezt írja elő a helyi önkormányzati rendelet. Eszerint 1:fi arányú só és homok keveréket kell az utakra szórni. Alternatív kiegészítőket használnak még zúzottkövet (meredek szakaszokra), fűrészport és zeolitot. Az igazgató elmondta: általában azért éri őket támadás, ha nem síkosságmentesítik az utakat. De ebben a feladatukat elvégezték. Biztonsági öv Szécsi Antal Szentesről kérdezte: milyen szabályok vonatkoznak a biztonsági öv használatára az első és a hátsó ülésen? a Lakott területen belül az első két ülésen kötelező a biztonsági öv használata, a hátsó üléseken az öv be nem kapcsolásáérf nem jár büntetés. Lakott területen kívül azonban a gépkocsiban ülőknek be kell kapcsolniuk a biztonsági övet az első és a hátsó üléseken is. A gyerekülésnek mindvégig hátul kell lennie, kivételt képez, ha az anyósülésen kikapcsolható a légzsák, ebben az esetben előre is el lehet helyezni a gyerekülést, de csakis menetiránynak háttal - tájékoztatott a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense, Szenti Szabolcs. Rossz helyen van az átkelő Simon Ferenc véleménye szerint Szegeden, az Izabella híd végén rossz helyen van a gyalogátkelő, ugyanis még ha zöld jelzést is ad a közlekedési lámpa a gyalogosoknak, az autósok ezt néha nem veszik észre, és ráhajtanak a zebrára. Más helyre kellene az átkelőt tenni. * A szegedi Izabella híd végénél található gyalogos-átkelőhely a jelzőlámpás szabályozást a Szeged Plaza megépülése után kapta tudtuk meg Szőnyi Zsolttól, a Magyar Közút Kht. szóvivőjétől. Az esetleges áthelyezését a Közlekedési Felügyelettel közösen már akkor is vizsgálták hatósági eljárás keretében, de a forgalomtechnikával foglalkozó szakemberek a jelenleginél jobb helyet akkor sem találtak. Figyelembe kellett venni, hogy a gyalogosok itt szállnak fel és le a helyközi autóbuszjáratokra a megállókban és mennek át az 5-ös számú főúton a vasútállomásra, illetve az l-es villamos vasút előtti végállomása felé. Tapasztalatuk szerint a gyalogosok a kijelölt átkelőhelyet használják, ahol balesetek nem történnek. A jelzőlámpa alapvetően szabad jelzést mutat a járművek számára. Ha van gyalogos bejelentkezés az átkelőhelyen, akkor az automatika megállítja a közúti forgalmat és átengedi a gyalogosokat. A kérdést felvető olvasónak köszönik javaslatát, de az általa jelzett szituáció csak a járművezető figyelmetlensége okán fordulhat elő: ezt megelőzendő évekkel ezelőtt két-két jelzőlámpát helyeztek el a járművek számára, egy-egy jelzőlámpa a forgalmi sávok fölött elhelyezve jól látható. Személyes „jeles napok" 2008-ban Gazdag összeállítás jelent meg a Délmagyarország január 5-i Szieszta mellékletében „Jeles napok 2008-ban, a szökőévben" címmel. A cikkben közölt évfordulók mellett sok egyéb „jeles nap" is eszembe jutott, amikor kezembe vettem és átlapoztam 2008-as naptáramat. Nem egészen kerek évforduló, de érdekesség, hogy 825 évvel ezelőttről, 1183-ból származik az első hiteles adat a városról: III. Béla magyar király oklevelében Szeged - Araddal együtt - a sószállitás központjaként szerepel. S éppen 510 éve - 1498-ban adományozott Szabad Királyi Városi rangot II. Ulászló király a városnak. Jeles történelmi évforduló még, hogy a pusztító árvíz után 125 éve épült újjá városunk, hiszen 1883-ban, az október 14-16-i „Király-napokon" Ferenc József osztrák császár és magyar király személyesen avatta fel a „Palotás Szeged" néhány szép új épületét. Ekkor adta át a város közönségének többek között gyönyörű „ékszerdobozunkat", a Szegedi Nemzeti Színházat is, tehát színházunk 2008-ban lesz 125 éves. Jelentős országos irodalmi évforduló: éppen száz éve, 1908 januárjában indult útjára irodalmi folyóiratunk, a Nyugat. Fontos pillanat volt ez a magyar irodalom történetében: soha azelőtt, és soha azután nem alkotott egyszerre, szinte egy időben ennyi zseniális író és költő, a magyar irodalom megújítója. Csak néhány név a nyugatosok közül: Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Móricz Zsigmond, s nem utolsósorban a mi Juhász Gyulánk. Idén áprilisban Juhász Gyula születésének 125. évfordulóját ünnepeljük. A Nyugat tehát százéves, a város helytörténeti, művészeti, kritikai folyóirata, a Szeged pedig éppen húszesztendős, a legszebb ifjúkorát élő lap. Isten éltesse! Az országos Puccini-emlékév mellett nekünk, szegedieknek fontos lehet, hogy a 2008-as év Dankó-emiékév is lesz, hiszen „a királyok prímása és a prímások királya", Dankó Pista (1858-1903) születésének 150. évfordulóját ünnepeljük június 13-án. A cikk megemlíti, hogy idén lesz a 80. Oscar-gála - meg kell jegyeznünk, a rossz hírek ellenére egészen jól tartja magát az amerikai filmakadémia díja - s kisöccse is szépen cseperedik, hiszen a szegedi Oscar, a Dömötör-díj is elérkezett tizedik gálaestjéhez. Érdekesség, hogy harminc éve alakult az országosan is egyedülálló Szegedi Kisopera, amely számos vígoperai gyöngyszemmel, s ősbemutatóval örvendeztette meg a város zeneszerető közönségét. Nagy kár, hogy néhány éve már nem élvezhetjük produkcióikat. Fontos dátum lehet a város képzőművészei számára, hogy a műfaji biennálék vidékre helyezése során huszonöt éve, 1983-ban rendezték meg az első táblakép-festészeti biennálét Szegeden. Azóta kétévente az egyik legjelentősebb képzőművészeti műfaj, a táblaképfestészet legjobbjai mutatkoznak be a városban. Végül egy egészen személyes jeles dátum: 1908. január 15-én, száz éve született a szegedi vendéglátás felejthetetlen alakja, aki több mint hatvan évig dolgozott a városban és a városért, aki első cukrászdáját éppen 75 évvel ezelőtt, 1933-ban nyitotta meg a Takaréktár utcában, később a Kossuth Lajos sugárúton, még később a Boldogasszony sugárúton volt üzlete, több süteményt is elneveztek róla, többek között az általa „kitalált" Vaskaput és „Marci gyümölcskenyerét", aki szenvedélyesen szerette a mesterségét, s nála lehetett kapni a világon a legfinomabb fagyit: Vass Márton cukrászmester, az édesapám. Czenéné Vass Mária, Szeged Nem a betegszállító kocsi kevés, hanem az emberség Hűséges előfizetőjükként érdeklődéssel olvastam múlt pénteki számukban a betegszállítással kapcsolatos gondokat. Akkor még nem tudhattam, hogy szenvedő alanyai leszünk - még azon a napon - a rendszer működésképtelenségének. Történt ugyanis, hogy bátyámat - Szentes Bíró Györgyöt, aki súlyos kimenetelű üzemi baleset után otthonából nem tud kimozdulni, állandó ápolásra, felügyeletre szorul - szemészeti és tüdőszűrő vizsgálatra utalta december utolsó napjaiban háziorvosa, dr. Tóth Mária. Idejében bejelentette a 62/431-407-es telefonszámon a betegszállítási kérelmet, hiszen tudta, hogy a gyakorlatilag mozgásképtelen beteg öltöztetése, hordszékes szállítása családi összefogást igényel. A lelkiismeretes doktornő tudta az eljárást, bár első ilyen jellegű megrendelését végezte. Én magam is felajánlottam sógornőmnek a segítséget testvérbátyám mozgatása, szállítása érdekében, de az ígért telefonhívás - január 5-én, pénteken - késő délutánig nem futott be. Ekkor felhívtam rokonaimat telefonon, akik azt a megdöbbentő választ adták: Még most -16 órakor!! - is várják a betegszállító autót. Miután reggel óta vártak eredménytelenül, a doktornőtől kapott számon kora délután felhívták a céget, ahol azt mondták, várjanak, majd jönnek. Felháborodva a lélektelen és embertelen ügyintézésen én is felliívtam 16 óra után a betegszállító cég telefonját, ahol egy hölgy semmitmondó válaszokkal próbálta csillapítani elkeseredésemet. Majd a - cikkükben említett - cég vezetője is megszólalt, aki elmondta: körzetekre van osztva a kapacitás és a felvett igényeket ő „leosztotta" az Algyőt és térségét kiszolgáló alvállalkozónak. Kérdéseimre (Miért maradt el a szállítás? Miért nem értesítették a hoppon maradt, egész napon át várakozó beteget a szállítás elmaradásáról? A saját édesanyja szállításánál is ilyen módon járna el?) kitérő választ kaptam. Arra hivatkozott: későn kapták meg a rendelkezéseket, még életbe sem lépett igazán a törvény, kevés a kocsijuk, meg egyébként is az egész beszélgetést magnóra veszik, és majd továbbítják az illetékesekhez. Hogy mi lesz a történtek után, nem tudom. Hogy mikor kerül orvoshoz a testvérem, akivel a nagy izgalomban lakásuk folyosóján nyugdíjas sógornőm ezen a napon el is esett, szintén nem tudom. Azt viszont bizton állíthatom: nem a kocsi kevés, hanem a lelkiismeret és az emberség. Az viszont nagyon. Szentes Bíró Ferenc, Szeged