Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-14 / 11. szám

81 Megyei tükör MÓRAHALOM, AZ ÉLHETŐ KISVÁROS (3.) Csütörtök, 2008. január 17. Tizennégy évfolyam az iskolában A MÓRAHALMI ISKOLA ÉPÜLETE A BŐVÍTÉS ELŐTT ÉS A MOSTANI, 2000-BEN ÁTADOTT ÉPÜLET, AMELYBEN AZ UTÓBBI MÁSFÉL ÉVBEN 800 FELNŐTTET IS OKTATTAK Mórahalom: mintatelepülés. Nemcsak Csongrád megyében, országosan is példa arra, hogy a rendszerváltás óta igenis meg lehetett változtatni a helyi „kisvilágot". Hogyan? Lapunkban azért szentelünk tízrészes sorozatot a kis­városnak, hogy ezt bemutathassuk. Miként vált élhető'kisvárossá, közigaz­gatási központtá, a kistérségi összefogás szimbólumává. Hogyan lett a Ho­mokhátság álmos településéből turistákat vonzó, hatezres fürdőváros, hogy vált fogalommá az agráriumban a Mórakert, miért jönnek ide befektetők a leggazdagabbnak vélt Nyugatról, Hollandiából vagy Belgiumból is. FEKETE KLÁRA Még az iskolát is az Erzsébet fürdőre építették rá Mórahalmon, mivel ide­genforgalmi szakközépiskolai képzést indítottak el. Az első évfolyam jövőre érettségizik. A már érettségivel rendel­kezők pedig fizikoterápiás asszisztens­nek és gyógymasszörnek tanulhatnak érettségi után a 13-14. évfolyamon. Olyan OKJ-s végzettséget szerezhet­nek, amellyel az Erzsébet fürdőben, vagy annak holdudvarában felnövő szolgáltatásokban helyezkedhetnek el - fejtette ki Gyuris Pétérné, a Móra Fe­renc Altalános Művelődési Központ igazgatója. Az iskolát tehát már nem egyszerű­en iskolának, hanem tizennégy évfo­lyamon oktató, felnőttképzéssel is fog­lalkozó központnak hívják Mórahal­mon, ahol még ezüst- és aranykalá­szos mesterek, vállalkozók, szociális munkások, gyerekfelügyelők is végez­tek. Egyszerre több mint hatszázan ta­nulhatnak az épületben, közülük öt­száz az általános iskolás gyerek. Az utolsó másfél évben összesen 800 fel­nőttet oktattak. A modern épületet 2000-ben adták át, addig külön he­lyen tanultak az alsósok és a felsősök. Ezt követően tetőtér-beépítéssel alakí­tották ki a szakképzéshez szükséges termeket és infotékát. Az oktatást három meghatározó irányban fejlesztették: ellátnak térsé­gi feladatokat, szakmai szolgáltatá­sokat nyújtanak a környező hét tele­pülésnek; a gazdaságot úgy „élesz­tik", hogy felnőtt- és átképzési prog­• • Felnőtt- és átképzési # # programok sorozatát valósítják meg; integráltan oktatnak, a hátrányos helyzetű tanulókat felzárkóztatják a többiekhez. Nógrádi Zoltán ramok sorozatát valósítják meg; in­tegráltan oktatnak, a hátrányos hely­zetű tanulókat felzárkóztatják a töb­Fotó: DM/DV-archív és Frank Yvette biekhez - foglalta össze a jelenlegi helyzetet Nógrádi Zoltán polgármes­ter. A térségi központi szerephez tarto­zik, hogy tíz évvel ezelőtt magalakult Mórahalmon az a Homokháti Iskola­szövetség, amelyhez 22 intézmény csatlakozott. 2005 óta pedig Móraha­lom a MIASZÖSZ, vagyis a Magyaror­szági IskolASZÖvetségek Szövetségé­nek központja - mondta Porkoláb Mi­hály, aki a homokháti, valamint az országos szövetségnek is egyaránt tit­kára. A tizenkilenc tagszövetség mun­káját Mórahalomról irányítják. A köz­ponti szerep sok munkával jár, ugyan­akkor mindenképpen presztízst jelent - tette hozzá a titkár. TANULMANYI VERSENYEK GYŐZTESEI EGYKOR ÉS MA: KOMOLY HATÁSSAL VAN ÉLETÜKRE A KORAI SIKER így lesz a diákból akadémikus Mostani sikereihez mennyit tett hozzá a középiskolásoknak szóló versenye­ken elért diadal - tettük fel a kérdést ismert Csongrád megyeieknek. Olyan fiatalokat is újra megkerestünk, akiknek néhány éve elért győzelmükről la­punkban is beszámoltunk. R. TÓTH GÁBOR Péchy Blanka 1962-ben alapította a szép magyar beszédért, a nyelvműve­lésben végzett munkáért évente oda­ítélt Kazinczy-díjat. 2000 ben a szege­di Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázi­um végzős tanulója, bizonyos Ördög Nóra is átvehette az elismerést. Ma ő az RTL Klub egyik legnépszerűbb mű­sorvezetője. Nóri és a szóláncok Mostani sikereihez mennyit tett hoz­zá a középiskolában megszerzett Ka­zinczy-érem? - Nagyon sokat, rengete­get tanultam tanárnőmtől, Kovács Jó­zsefnétöl. Nemcsak az artikulációt, a szép beszédet, hanem a magabiztos­ságot, a kiállást, a munka iránti aláza­tot. Enélkül valószínűleg a közelébe sem kerülök egy olyan tévés műsor­nak, ahonnan megnyílik a lehetőség a képernyőre kerüléshez - vallja Nóri, hozzátéve: a Radnóti eme „műhelyé­ből" került ki az InfoRádió szerkesztő­je, Kiss Máté vagy Bende Gábor, a Rá­dió Plusz jelenlegi műsorvezetője is. - Már feleannyira sem tudok olyan szépen beszélni, mint akkor: ha forog a kamera, nem tudsz figyelni arra, ho­gyan ejted az egyes hangokat. A fog lalkozások elején, „bemelegítésként" elmondott "szóláncokat viszont még manapság is szoktam mondogatni ­ismeri be a műsorvezető. Harmadéves hallgatóként, 1976-ban nyert fődíjat az országos diákköri kon­ferencián Szabó Gábor akadémikus, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének egyetemi tanára, számos rangos fizikai elismerés birtokosa. Élni tudni kell - Már hetedikesen bekerültem egy fizikaverseny országos döntőjébe, kö­zépiskolában mégsem voltam még olyan mértékben elkötelezett, mint az éjjel-nappal dolgozó diákolimpiko­nok. Intenzíven sportoltam, nem felej­tettem el az élet egyéb fontos dolgait ­mondja. Figyelmeztet: a csodagyere­kek előtt kétféle pálya állhat. Akad, aki túl korán kezd el egyetlen dologra koncentrálni. - Elfelejt közben élni: nem sportol, nem csajozik, nem jár moziba. Az igazán komoly sikereket azok szokták elérni, akik zenélnek, fociznak a tanulás mellett. Meg is szoktam kérdezni a fiatal munkatár­saimat, amikor mutatják kiváló inde­xüket: van valami hobbija? Örülök, ha kiderül, hogy teszem azt repülő­gép-modellező, bélyeget gyűjt, vagyis másra is koncentrál, van benne tarta­lék - fogalmaz. Szabó Gábor azért javasolja a hall­gatóknak a diákköri munkát, mert ab­ból valóban megláthatják, milyen is a választott pálya - pozitív és negatív értelemben egyaránt. Számára is ezért volt hasznos az említett fődíj. Lapunkban három éve számoltunk be két szegedi fiatal egyedülálló sike­réről: egyetemi felvételit és ötös érett­ÖRDÖG NÓRA AZ RTL KLUB EGYIK LEGNÉPSZERŰBB MŰSORVEZETŐJE, SZABÓ GÁBOR AKADÉMIKUS LETT Fotók: Frank Yvette és Schmidt Andrea ségit nyertek spanyolból az országos tanulmányi verseny döntőjében har­madik és hetedik helyezést elért lá­nyok, Radó Tímea, a szegedi Ságvári gimnázium végzőse, illetve a karoli­nás Maróti Szilvia. Ezáltal spanyolból már egyetemi helyet választhattak maguknak, 24 pluszpontot és ötös emelt szintű nyelvi érettségit könyvel­hettek el. Nyelvmánia - Tanáraimtól és a tévéből tanultam a nyelveket. Az első élő spanyollal az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny zsűrijében találkoztam - val­lotta be akkor Maróti Szilvia, aki egyedülálló eredményt elérve három nyelvből is kiválóan szerepelt a döntő­ben: harmadik helyezést szerzett spa­nyolból és olaszból, tizenkilencedik lett angolból. Ma a Szegedi Tudo­mányegyetem spanyol-olasz-portugál szakos hallgatója. Saját bevallása sze­rint „mániája a nyelvtanulás", azóta portugálul, franciául és törökül is megtanult. - Egész életemet meghatározza az a tanulmányi verseny - mondja Radó Tímea, aki harmadéves az ELTE spa­nyol-kommunikáció szakán. Elég nagy kezdőlökést kapott ahhoz, hogy végképp a spanyol nyelvre koncentrál­jon. Két hét múíva pedig Erasmus-ösz­töndíjjal fél évre Spanyolországba köl­tözik. Lapozható divatkiállítás Az idei év végéig mindenki megnéz­heti a Fekete Házban, hogyan öltöz­tek a régi szegediek. A divattörténeti kiállítás anyaga most könyvben is megjelent. MUNKATÁRSUNKTÓL így öltözködött a „szögedi nemzet" - A szabószakma dicsérete címmel ez év végéig mutatja be a Fekete Ház a szege­diek öltözködésének száz évét. A ren­dező Katkóné Bagi Éva textilrestaurá­tor elmondta: a múlt században többet fejlődött a divat, mint előtte ezer éven keresztül. A húszas évekig a szegediek ruházkodása városrészenként is elkü­lönült. Az alsóvárosi földművesek ru­házata inkább a népviseletet tükrözte, a belvárosi polgárok a pesti divatot kö­vették, míg a felsővárosi iparosok a polgári irányzat szerint öltözködtek. Szegedi szabók százai dolgoztak, akik a háború után kisipari szövetke­zetekben és a szabóipari vállalatnál nevelték az utánpótlást. Két évtized kell, hogy letisztuljon, milyen ruhada­rab jellemez egy évtizedet. A trend vi­szont már biztosnak látszik: slampo­sodunk. Az ötvenes évek csőnadrágja­it a kámzsagallér és a rakott fodros szoknya váltotta. A hetvenes években a nadrág csípőre simult, a szoknya mi­nire rövidült. A nyolcvanas évek di­vatja derékig húzta a nadrágot, és ré­paszárat varrt. Hozzá a kilencvenes években lezser pólót vettek a nők, melltartó nélkül. Az új évezredben még slamposabb ruházatú fiatalokat hozott, kibuggyanó testrészekkel. A divatkiállítás képeskönyve már kézbe vehető.. A Móra-múzeum adta ki Dömötör Mihály fotóművész fény­képeivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom