Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-11 / 9. szám

Péntek, 2008. januárit. Kultúra 17 KUCSORA MÁRTA KIÁLLÍTÁSA A B GALÉRIÁBAN A vízcseppek szerelmese A szegedi Bartók Béla Műveló'dési Központ B Galériájában tegnap Tóth Attila művészeti író nyitotta meg Ku­csora Márta festó'művész kiállítását. A rokonszenves, tehetséges és sike­res alkotó Szegedről indult, az Egye­sült Államokban is tanult, manapság kétlaki életet folytat. HOLLÓS! ZSOLT Pölös Endre, Barczánfalvi Ferenc, Bo­kor Tibor és Ibos Éva tanítványaként a szegedi Tömörkény grafika szakáról indult Kucsora Márta, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerzett festőművész oklevelet. Diploma után egy alapítványtól Budafokon műter­met, majd egyéves ösztöndíjat kapott New Jerseybe. - Az ottani egyetem kicsi, de rop­pant erős képzőművészeti szakának mesterprogramjában vehettem részt. Folyamatosan jöttek a közeli New Yorkból befutott művészek korrigálni, így mintegy ötven elismert alkotóval ismerkedhettem meg. Amerikában SIKERTÖRTÉNET. Kucsora Márta 2002-ben Hermán Lipót-díjat, 2003-ban Barcsay-díjat kapott, többször is elnyerte az NKA és a MA0E alkotói támogatását. Több mint húsz önálló, és rengeteg cso­portos kiállításon mutatta be munkáit. A Sensaria Képzőművé­szeti Egyesület tagjaként tavaly a Magyar Nemzeti Galériában is ki­állított. Az Élesdi Művésztelep Egyesületnek is tagja: évek óta minden nyáron együtt dolgozik fi­atal művészkollégáival a Partium­ban. Tavaly az Ernst Múzeumban rendezték meg tízéves jubileumi kiállításukat. fotókat a helyszínen, de ezeket csak áttételesen használom fel. Kiállítottam néhány pasztellképet is, ezek plein air munkák, Andalúziában, az ottani Ne­vada-sivatagban készültek. A levegő páratartalmának változásait, az at­KUCS0RA MÁRTA A B GALÉRIÁBAN, „VIZES" FESTMÉNYEI ELŐTT Fotó: Frank Yvette egészen másképp zajlik a tanítás, na­gyon nyitott, interaktívabb, és kollegi­ális a viszony a mesterek és a tanítvá­nyok között. A műtermembe hetente két új vendégprofesszor nézett be, és mondta el a véleményét arról, amit csinálok. Érdekes volt, hogy az ottani képzőművészeti kiállításokon nem tartanak megnyitó beszédet, hanem maga az alkotó mondja el a művészi hitvallását, vagy írja le a programját, és a szaklapokban arra is reflektál a kritika. A tárlatnyitók inkább két-há­romórás partik, ahol a művésszel bár­ki elbeszélgethet - meséli Márta. Szá­mára az volt a legnagyobb tanulság: a befutott, profi művészek nem bohém, borozgató figurák, hanem következe­tésén, keményen dolgozó alkotók. A fiatal festönő mostani szegedi tár­latán a másfél évvel ezelőtt indult „vi­zes korszakából" is látható néhány nagy méretű olajkép. - Először vízesé­seket festettem, majd absztrahálódott a téma, kísérletezni kezdtem, és az iz­gatott, mi mindent lehet kihozni a víz­• • A befutott, profi # W művészek nem bohém, borozgató figurák, hanem következetesen, keményen dolgozó alkotók. Kucsora Márta bői. Nem az a célom, hogy felismerhe­tően megfessem például a plitvicei vízeséseket, hanem magának a víz­nek a mozgása érdekel. Készítettem moszférikus hatásokat igyekeztem megragadni kicsit impresszionisztikus felfogásban - árulja el Márta. Bár Pes­ten egy hatalmas gyárműtermen osz­tozik két művésztársával, amikor jön­nek a mínuszok, és nem tudnak fűte­ni, hazamenekül az újszegedi padlás­műtermébe dolgozni. - Édesanyám, Bombolya Erzsébet mélyépítő mérnök - a Dugonics téri dupla körforgalmat is ö tervezte ­szervezte meg a mostani a kiállításo­mat. A B Galériában hat évvel ezelőtt már volt tárlatom. Szeretnék Szegeden is jelen lenni, hiszen kétlaki életet folytatok. A kitartó munkában hiszek. Egy pályakezdő képzőművésznek mindenhol nehéz az indulás, Ameri­kában sincs kolbászból a kerítés. Jó­kor kell jó helyen lenni, sok múlik a szerencsén. Nálunk még sok művész nem tanulta meg, hogy nem csak a műteremben kell helytállnia, hanem aktivan részt kell vennie a képeinek népszerűsítésében, eladásában. Olyan keményen kell dolgoznia, mint egy menő ügyvédnek, és valóságos brandépítést kell folytatnia. Itthon is vannak már szorgalmas művészek, de a jellemző mentalitás még egészen más, mint Amerikában. Sokan feste­getnek, iszogatnak, kicsit bohém éle­tet élnek, ebből ma már ritkán lesz nagy karrier. Persze nem is ez a célja mindenkinek. Szeretném, ha a festés­ből továbbra is úgy meg tudnék élni, hogy még többet tudjak szabadon fes­teni. Ezt mára sikerült elérnem, ha a jövőben is így lesz, a többi már aján­dék. Pacsika Emília könyve Kazinczy Gáborról A Belvárosi Kamara Galériában (Sze­ged, Vaszy Viktor tér 3.) szombaton 16 órakor mutatják be Pacsika Emília Kantáta kilenc tételben - fejezetek Ka­zinczy Gábor művészetéről című köte­tét. Vendégek: a képzőművész, a könyv szerzője, Kisimre Ferenc szer­kesztő-lektor, Majzik István, a Bába és Társai Könyvkiadó igazgatója. Házi­gazda: Sándor Edit, a galéria vezetője. IDŐUTAZÁS - VILÁGHÍRŰ FOTÓSOKKAL * A szegedi Reök-palotában vasárnapig látható a (M)érték című kiállítás, amely a múlt század meghatározó magyar fotográfusainak - Brassai, Róbert Capa, Moholy-Nagy László, André Kertész és Martin Munkácsi ­felvételeit mutatja be. A tárlat eddigi látogatóit lenyűgözték a világhírű fotósok képei: a REÖK vendégkönyvében a magyarok mellett elismerő angol, francia, olasz nyelvű bejegyzések is olvashatóak. Valaki ezt írta: „Minden 10 évesnél idősebb gyermek­nek látnia kellene ezt a kiállítást. Hiszen ezek a képek ma már egyaránt a művészet és a történelem részévé váltak." Többen döbbenetesnek, elgondolkodtatónak nevezték a kiállítást, egyfajta időutazásnak, felfedezésnek tekintették. Fotó: Karnok Csaba A Bartókért aggódnak a civilek MÉG NEM TUDNI, MILYEN FUNKCIÓT SZÁNNAK A BARTÓKNAK jóval piaci ár alatt végezhetik áldásos tevékenységüket. Ö 30-40 civil szerve­zet nevében emelt szót. A honlap szerint a Bartókban szá­mos klub és kör biztosít tartalmas programot. Ilyen - például - a kertbarát kör, a madarászklub, a rekreációs klub, a díszítőművész kör, a foltvarrók klub­ja, a Reiki kör, a fotóklub, az S-8-as filmklub, az SF klub, a rejtvényfejtők köre, a meditációsklub vagy a tarokk kártya klub. De itt talált otthonra a Bar­tók Kórustól kezdve a Molnár Dixielan­den át a Flamenco Tánciskoláig több nevesebb közösség is. Bakay képviselő a közgyűlés nyilvá­nossága előtt is javasolta: ha írlegszű­nik a művelődési ház, akkor az alter­natív megoldás kialakítása érdekében hívjanak össze civil egyeztető fóru­mot. A belvárosi művelődési ház funkci­óját Botka László szerint is át kell gon­dolni. A polgármester a képviselőnek adott válaszában kifejtette: eddig há­Fotó: Schmidt Andrea S BÉRLETI DÍJ. A piaci bérleti díjak­ról a BBMK internetes portáljáról megtudhatjuk: a legkisebb, a 35 négyzetméteres, 20 fős Kis klub „óradíja" 3 ezer 500, míg a legna­gyobb, a 176 négyzetméteres és 220 személyt befogadó díszterem óránként 15 ezer forintért bérelhe­tő. rom funkciót látott el a Bartók. Kama­razenei rendezvényeknek és kiállítá­soknak, illetve civil szervezeteknek adott otthont. Ezek közül kettőt elve­szített, mikor átadtak két, felújított belvárosi közművelődési intézményt: a Korzó moziból átalakított zeneházat, valamint a Reök-palotát. Így a Bartók­nak - amely a polgármester szerint „terembérletből él" - egyetlen megma­radt funkciója, hogy néhány civil szer­vezet székhelye. Ezek otthonra talál­hatnának a felújított ifjúsági házban. Nincs hír a januári programokról a szegedi Bartók Bála Műveló'dési Köz­pont honlapján. Holott ezt az infor­mációforrástjelölte meg az igazgató - nyilatkozat helyett amikor a BBMK sorsáról kérdeztük. A civilek aggódnak, nem szeretnék elveszíte­ni ezt a bázisukat. A polgármester szerint funkcióváltásról van szó, a civilek új otthonra találhatnának a felújított ifjúsági házban. ÚJSZÁSZI ILONA Nincs friss információ a szegedi Bar­tók Béla Művelődési Központ idei programjairól, kiállítási terveiről az intézmény bbmk.uw.hu című honlap­ján. Pedig ezt jelölte meg információ­forrásul maga helyett Simoncsics Já­nos igazgató, mikor arról kérdeztük: tud-e már valamit a honlap szerint 17 munkatárssal működő, 1969 óta váro­si művelődési házként, illetve egy ide­je kisebb közművelődési intézmények hálózati központjaként szolgáló intéz­mény sorsáról. A városszerte terjedő szóbeszéd szerint ugyanis az önkor­mányzat más funkciót szán az 1896-ban a Kereskedelmi és Iparka­mara testülete által fölhúzott belvárosi palotának, ha erre áldását adja a feb­ruári közgyűlés. Az igazgató azonban nem kívánt válaszolni egyetlen kérdé­sünkre se. . - Aggódnak a civilek, mert elveszít­hetik otthonukat - jelentette ki Baltay Csaba. A városatya a legutóbbi szegedi közgyűlésen napirend előtti felszóla­lásban is - mint a Nemzeti civil alap­program elnöke - megfogalmazta: a bi­zonytalan sorsú Bartókban - mely több művelődési intézménynek is gesztora ­• • Ha megszűnik # # a művelődési ház, akkor az alternatív megoldás kialakítása érdekében hívjanak össze civil egyeztetőfórumot. Bakay Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom