Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-05 / 283. szám

Szerda, 2007. december 5. Kapcsolatok 13 TÖBB MINT HÁROMMILLIÓS BÍRSÁGOT RÓTTAK KI AZ ÁLLATORVOSOK Éhező lovak, szutykos kutyák a német tanyán SULYOK ERZSÉBET Hozomány Nem azt, nem akkor és nem úgy tanulják a mieink, mint a finnek. Hét éve már, hogy volt a Nagy Döbbenet. Először 2000-ben derült ki viszonylag széles hazai néptömegek előtt, hogy a gyerekeink - minden ellenkező híresztelés dacára - szinte analfabéták. Nem egyszerűen az, hogy nem tudnak olvasni, bár ebben a „tudományban" is leszerepeltek; hanem az derült ki, hogy a temérdek ismeretet, amit az iskolában kínkeservesen, nagy erőbedobással, rengeteg idő elhasználásával, lemondások árán megtanultak, azt nem tudják használni - soha a jó életben! Korábban kitűnően szerepeltek gyermekeink a különféle nemzetközi megmérettetéseken: úgy tudtuk, matekból magasan kiválnak a mezőnyből fényes homlokú kis tehetségeink és nagyon jók a természettudományokban is. Mi a fene történt? - kérdeztük tanácstalanul hét éve. Azóta már tudÉÉ • Nem azt, nem juk, hogy az OECD-országok által # # akkor és nem kezdeményezett, 2000 óta három évenként megismételt vizsgálat (az angol elnevezés betűszava a számunkra azóta is riasztóan csengő PISA) nem azt méri, mint az addigiak. Nem azt, hogy mennyire tudja a tantervben előírt fizikát a gyerek. Hanem azt, hogy a fizika - és egyéb - tudásával meg tudja-e oldani az életben bármikor előadódó problémákat. A magyar gyerekek természetesen nem butábbak, mint mondjuk a finnek, akik rendre a topon végeznek ezeken a méréseken. Akkor? Nem azt, nem akkor és nem úgy tanulják a mieink, mint a finnek, alighanem a magyar iskola kevéssé alkalmazkodott a megváltozott világhoz. Nem azért, mert a tanítók-tanárok alkalmatlanok lennének a változásra-változtatásra. Hanem azért, mert ezt senki sem követelte meg tőlük. Finnországban - mondja egy szegedi szakértő, Csapó Benő egyetemi tanár - a hatvanas években volt a sokk, olyasféle, mint nálunk 2000-ben. Ott azonnal és komolyan hozzáláttak a változtatáshoz és így is egy emberöltőbe telt, amíg eredmény mutatkozott. Mi hét éve csak sokkoljuk - egymást. Eredmény? Az iskolában töltött évek szinte „észrevétlenül" múlnak el a gyerekek fölött, nagyjából azt tudják alkalmazni a nagybötűs Életükben, amit otthonról, a családból hoztak. Szakszóval ezt úgy mondják: társadalmilag érvényes tudás. Amelyiküknek nincs ilyen „hozománya", azon nem segít az iskola. És ez sokkolóbb, mint a legrosszabb felmérési eredmény. BEFELLEGZETT A REKLÁMSZEMÉTNEK Vesztegetésért két évet kapott w „ M mmoámmaóí Hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt a Szegedi Ítélőtábla tegnap jogerősen két év börtönre, három év közügyektől eltiltásra és öt év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte a szegedi Jani Zoltánt. A korábban ittas vezetésért többször elítélt férfi 2006. október 16-án egy szegedi italboltban fogyasztott alkoholt, majd ittasan volán mögé ült. Az ivótól néhány száz méterre állították meg a rendőrök, és alkoholszondát fújattak meg vele, ami elszíneződött. A vádlott az esetről nem volt hajlandó aláírni a jegyzőkönyvet. Helyette egy köteg pénzt vett ki zsebéből, és olyan kijelentést tett, hogy próbálják meg az ügyet másként elintézni. A rendőrök ekkor közölték vele, hogy vérvételre előállítják. A vádlott menekülni próbált, majd az őt feltartóztató rendőrt megrúgta és megkarmolta. A vérvétel közepes fokú alkoholos befolyásoltságot mutatott ki. Milliókba kerülhet a plakátolás Szegeden KUTYA ÉLET JUTOTT AZ EBEKENEK IS A NÉMET PÁR TANYÁJÁN - HA BE VANNAK ZÁRVA, AZÉRT, HA KISZABADULNAK, AZÉRT rületi föállatorvos. Állataik láthatóan nincsenek jó kondícióban, eddig azonban nem szankcionáltunk. A hatósági állatorvos helyszíni szemlét rendelt el, ahol rendőrrel, mezőőrrel és a falu jegyzőjével együtt méri fel a helyzetet. További fotók a témáról az interneten: delmagyar.hu Bekeményít a szegedi önkormányzat, bírságol és kártérítési pert indít az illegálisan plakátolók-hirdetők ellen. Nem lehet ezentúl kifogás, hogy nincs hová ragasztani, mert új plakáthengereket raktak ki. P0MBA1 TÜNDE Szigorítja plakátolási rendeletét a szegedi képviselő-testület a jövő heti közgyűlésén a Szegedi Városkép Kft. kezdeményezésére. Az önkormányzat közterületi reklámokért felelős cége a város forgalmas pontjain hatmillió forintért harminckét új plakáthengert helyezett ki. Ezután nem bújhatnak ki az illegális hirdetők a felelősségre vonás alól azzal, hogy nincs hová ragasztani: szabálysértési feljelentést tesz a Városkép a jegyzőnél a rajtakapott plakátragasztók és a hirdetők ellen is. Szabálysértésért ugyan legfeljebb 50 ezer forintos bírságot lehet kiszabni, de a Városkép most már továbbmegy. Szövetkezve a kandeláberek reklámfelületeit kiadó Dél-Kandeláber Kft.-vei polgári pereket is indítanak: háromszáz illegális reklámplakátért akár hárommillió forintot is követelhetnek. - A plakáthengerre csak mi ragaszS VISSZAESŐ NYELVISKOLA. A takarítás, valamint az illegális plakátolás miatt elmaradt haszon évente több mint tízmillió forint kárt jelentett eddig az önkormányzatnak. Egy nyelviskola számít a legrenitensebbnek: négyszer jelentették fel, négyszer megbírságolták, másnap megint plakátolt - fényes nappal. tunk és mi veszünk le. A bérlete olcsó, mert ide akarjuk csábítani a közterületi reklámokat a falakról, villanyoszlopokról, KRESZ-táblákról. Szükség esetén bővítjük is a plakáthelyek számát - mondta Szélpál Gábor a Városkép ügyvezetője. (Utánaszámoltunk: hárommillióból az új hengereket akár hét évre kibérelhetnénk.) Ezzel egy időben várostakarításba is kezdett a Városkép és a Dél-Kandeláber. Kétszázezer forintba kerül, hogy a Tisza Lajos körúton belül minden egyes jelzőtábláról és kandeláberről levakartassák a reklámszemetet. Eltüntetik a kétszáz, még a rendszerváltás előttről kint maradt régi hengert is. • PLAKÁTTAL A FÉNYES HENGEREK FELÉ Fotó: Frank Yvette TATÁR NÁNDOR DÖBBENTEN FIGYELI A GAZDÁTLANUL HAGYOTT ÁLLATOK SZENVEDÉSÉT A NÉMET TULAJDONOSOK TANYÁJA KÖRNYÉKÉN Fotók: Karnok Csaba Állatvédők és állatorvosok is vizsgálódnak egy német pár ügyében, akik tanyájukon rossz körülmények között tartják állataikat. A Csengeléhez közeli tanyán a lovak napokig étlen-szomjan magukra maradnak, a kutyák pedig kóborolnak és megfojtják a szomszédos baromfikat. KUNSTÁR CSABA Híöbb mint 3 milliós bírság Idén 70 állatvédelmi és állat-egészségügyi bírságot róttunk ki - nyilatkozta lapunknak Farle Csaba a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóság vezetőhelyettese. A bírságok érteke több mint hárommillió forint. Farle Csaba elmondta, hogy rendszeresen ellenőrzik az állattartó telepeket, vágóhidakat, az állatszállító járműveket, sőt még a kísérleti állatok körülményeit is. már, de sájfitft közigazgatásilag nem hozzánk tartozik - nyilatkozta Sánta Ferenc. Csengele polgármestere szerint, ha rajtuk múlna, már rég megtettek volna mindent, hogy fölszámolják az áldatlan állapotot, ami azon a tanyán van. Közigazgatásilag a tanya Pálmonostorához tartozik. Az ottani polgármesteri hivatalnál bejelentkezett a német pár, Hans és Sandra. Több éve telepedtek le, tavaly elköltöztek, de idén tavasszal visszatértek. - Már négy éve rendszeresen ellenőrzést végzünk a német pár tanyáján - mondta el Fekete Miklós teQ A0 BEJELENTÉS. - Csongrád megyében nagyon sok állattartó nem a jó gazda gondosságával bánik saját állataival - mondta Dömötör Júlia, a Konrád Lorenz Állatvédő Egyesület elnöke. Idén A0 állatvédelmi bejelentés érkezett hozzájuk. A legtöbb esetben a gazdák étlen-szomjan magukra hagyják háziállataikat. Ritkábban, de előfordul állatkínzás is. A törvény szerint csak az minősül kínzásnak, ha az állat maradandó károsodást szenved, vagy ha éhen pusztul. Csongrád és Bács-Kiskun megye határán, a Csengeléhez közeli tanyavilágban botránkozás tárgya, ahogyan egy német pár a saját állataival bánik. - Többször tettem bejelentést a hatóságoknak, de semmi változás nem történt - mesélte Tatár Nándor. A tanyasi gazdálkodó elmondása szerint a német pár lovait nem egyszer úgy hozták vissza a szomszéd falu határából. Elszabadultak, mert napokig nem kaptak se enni, se inni. - Éjjel nappal, télen és nyáron ugyanígy vannak kikötve - mutat a háta mögé a gazda. - Az egyik télen még volt egy pónilovuk is. Az állat szőrén ott sorakoztak a jégcsapok. Az ilyenektől el kellene venni az állatot - mondta Tatár Nándor. Egy másik szomszéd is csatlakozott a beszélgetéshez. Öt még a kutyafalka is bosszantja. Szerinte 15-20 eb biztosan lehet a tanyán. - A rossz, lyukas kerítésen ki-bejárnak a kutyák. Az egyik idős tanyasinál 6-8 tyúkot fojtottak le. Az öreg néni már nem is meri kiengedni a baromfit, egész nap az ólban vannak - mondta. A lovak láthatóan napok óta egy helyen vannak kipányvázva - egy gazos mező közepén. Szembetűnő a rossz állapotuk. A tanyán senkit nem találtunk. Az épület és az udvar körül ürülékszag. A bejárati ajtó előtt egy félig elégetett szeméthalom. Füttyel és hangos köszönéssel is jeleztük érkezésünket, de senki nem nyitott ajtót. Csak a kutyák csaholtak és vonyítottak - láncra kötve, szabadon rohangálva vagy szük ketrecben nyomorogva. - Szóban több bejelentést is kaptunk