Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-24 / 299. szám

II. | Csendes éj Hétfő, 2007. december Betlehem városának internetes honlapja 2007 karácsonyán meglátták, elmondták azt az üzenetet, amelyet erről a kisgyermekről kaptak, és mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak nekik. (Lk 2,1-14) Napkeleti bölcsek Az Újszövetség első könyvében, Máté evangéliumában az író a Názáreti jézus születését egy égi jellel, csillaggal kapcsolatba hozva tárja elénk: Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: „Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt." Arannyal, tömjénnel és mirhával kedveskedtek a kisded Jézusnak. A keresztény hagyományok ezt a három „bölcset" Gáspár, Menyhért és Boldizsár néven tartják számon, és akár háromkirályokként is emlegeti őket annak ellenére, hogy Máté evangéliumában kizárólagosan csak „bölcsekként" szerepelnek. Kilétükkel kapcsolatosan számos elképzelés felmerült már az évszázadok folyamán. Vannak olyan feltételezések is, hogy perzsa mágusok voltak, akik az akkori csillagtudományban (abban az időben nem volt az asztronómia és az asztrológia különválasztva) jártasak lévén, ki tudták előre számítani egy messiás születése csillagzatának megjelenési idejét és a helyét, de a csillagjós káldeusok is szóba jönnek. A bölcsekről szóló szöveg teológiai mondanivalója nem más, mint hogy a pogány világ is felismerte a gyermekben az Isten Fiát. Hétéves tévedés A keresztény időszámítás kezdete a Názáreti Jézus születésének Dionysius Exiguus (470-550) jogász, kronológus szerzetes által tévesen kikalkulált időpontjára épül még a mai napig is. Jézus születésének az évét a Róma alapítása utáni 754. évre tette és ezzel megszületett a keresztény időszámítás. A történelmi dátumainkat ehhez a hibásan megállapított kiindulási ponthoz képest Kr. e.-i (ante Christum natum), illetve Kr. u.-i (post Christum natum) keltezésekkel ellátva tartjuk számon. Ma már nyíltan elismerik a keresztény források is, hogy Dionysius Exiguus által megállapított időpont feltehetően 6-8 évvel eltér a ténylegestől. Heródes király i. e. 4-ben halt meg, így eleve nem stimmelhetett Dionysius Exiguus számítása. Johannes Kepler 1604. október 10-én egy új csillagot vélt felfedezni, ami nem más volt, mint a Jupiter és a Szaturnusz együttállása a Halak csillagképben, mely 794 évenként megismétlődik. Számításai alapján hasonló együttállás volt Kr. e. 7-ben is, mégpedig az év folyamán három alkalommal. Kepler szerint ez lehetett a betlehemi csillag. Kepler számítását egy közel 2000 éves ékírásos agyagtábla is megerősíti, melyen ugyanerre az évre ezt a csillagászati eseményt előre jelzi. Nyert a téli napforduló Vallástörténeti érdekesség az is, hogy Jézus születésének ünnepét csak a 4. század második felében tette december 24-25-ére a keresztény egyház, mégpedig azért, mert a régi római naptárban ekkor volt a téli napforduló időpontja. (Ma már a téli napforduló csillagászati és földrajzi eseménye december 21-én következik be.) Régen a téli napfordulót a napistenek születésének időpontjaként tisztelték, sőt e napot három és fél évszázaddal Jézus születése után is megünnepelték. A pogány szokásokat nem nézték jó szemmel az egyház akkori illetékesei, ezért eldöntötték: ez a nap lesz a jövőben Jézus Krisztus születésének ünnepe. Ma már azonban ezek a rideg csillagászati-történelmi adatok nem lényegesek a keresztény hívő emberek számára, sokkal inkább a szent karácsony átélt és bensőséges ünnepe; Jézus minden szavában és müvében megnyilvánuló, egyetemesen elismert morális tisztaság és méltóság. Aminek tiszteletéhez még csak vallásosnak sem kell lenni. S BETLEHEM MA. A kereszténység számára áldott város Jeruzsálemtől mindössze 9 kilométerre fekszik. Lakosságának 80 százaléka keresztény arab. Jézus születési helye fölé Betlehemben templomot emeltek, így az eredeti barlang-istállóba csak a templomból lehet lemenni. Ezen a templomon is, mint a Szent Sír-bazilikán több vallás osztozik: középső része a görögkeletieké, déli szárnya az örményeké, az északi pedig a katolikusoké, illetve a protestánsoké. A templomból lépcső vezet le a barlangba, ahol Jézus született. Ezüstcsillag jelzi a földön a helyet, ahol Mária világra hozta gyermekét. Betlehem hegyek közt található. Karácsony idején itt is hatalmas a várakozás, de a helyi lakosságnak ez leginkább a turizmus miatt fontos. Ilyenkor feldíszítik a boltokat, templomokat, házakat, ás valóban csodálatos a városkép. A Születés Templomában a csillag Jézus születésének a helyét jelzi, ugyanakkor azt, hogy a csillag vezette a három bölcset hozzá, hogy átadhassák ajándékaikat. Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek" A BETLEHEMI CSILLAG NYOMÁBAN Jézus születésével kapcsolatban a legautentikusabb forrásunk az Újtestamentum, ezen belül is Lukács és Máté evangéliuma. A bibliai történetek azonban jócskán hagytak megvitatnivalót az utókorra: milyen csillag vezethette a napkeleti bölcseket Betlehembe, egyáltalán kik lehettek azok a háromkirályok, hol számolták el az időszámítás kezdetét, és miért pont december 2A-25-én tartjuk a karácsonyt? MUNKATÁRSUNKTÓt Lukács evangéliumában a következőket olvashatjuk a Názáreti Jézus megszületéséről: Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius (latin: Quirinius) volt a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy öszszeírják. Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, a Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely. Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. Es az Ür angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban." És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: „Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek." Miután elmentek tőlük az angyalok, a pásztorok igy szóltak egymáshoz: „Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg: hogyan is történt mindaz, amiről üzent nekünk az Úr." Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő kisgyermeket. Amikor SZÉKHELYI JÓZSEF PÁSZTORLEVÉL Vajon mit kérne tőlünk a Jézuska chanuka és karácsony idején? Vajon szóba állana velünk egyáltalán? Kegyes, szép arcán lenne-é mosoly a számunkra, gyermekeinket megsimogatná-e, jószágainkat, kincseinket megáldaná-e, otthonainkba belecsókolná-e a szeretetet, a békét... meggyújtana-e érettünk egy-egy gyertyát, csillagszórót, ünnepi mifenét, és egyáltalán, eljönne-e hozzánk szelíd vacsorára...?! Hivjuk-e igazán őt, a messzi vándort?! De tényleg, hol csilingelhet manapság szegény, angyali forradalmár barátunk és támaszunk összeterelni a nyájat egyetlen roppant asztal köré, a figyelmesség és a szívbéli ajándékok fácskái mellé? Hogy a páros oldali templomba igyekvő átintegessen a páratlan oldali felé is, jó ünnepet és békét kívánva a másik oldalinak éppúgy, mint fordítva, a barátságosság dudáit bömböltetve egymásra autócsodákból - miképp láttam a Yonge-on, Torontóban vagy két évtizeddel ezelőtt... Hideg volt kegyetlenül a város. Kanada hófogságban ünnepelt éppen valamilyen nagyon közös zsidó-keresztényiszlám-unitárius-ádventista-baptista-indián-cigány-buddhistafekete-fehér-sárga-rézbörü-albinó ünnepet az indiánok ősi útján, a világ leghosszabb utcáján, a Yonge Streeten, a mellig érő hóban. Isten, Gondviselő, Úr, Lord, a Legfelsőbb Hatóság elrendelte az évtized minden havát-fagyát, és egyetlen gigant hóembert fagyalt a világból, miközben egyetlen roppant teritett asztalt ácsolt az út mentén, úgy kb. hatezer kilométer hosszan. Az ő számaik szerint talán nem volt ilyen ménkű méret, lévén a mérföld ottan a számszakilag és közigazgatásilag közérthető. Az út az Ontario-tótól bele Kanadába, Vancouverig tovább tart, mint ide Toronto. Odáig is futotta toleranciából és szeretetből, jókívánságból és melegségből, még akkor is, amikor nyolc mile alatt megfagyott a tej a csomagtartóban. Talán az állam melege (gondoltam én) gyűrheti le Isten istentelen fagyát? Lehet itten valamiféle alkotmányos fagyálló, amitől bársonyos még a jég is. Miért is lenne elrugaszkodott vágy az ő copyrightjukat honosítani egy sokkal barátságosabb klímában, itthon, minálunk...? Ez nem olyan képtelenség, futurista idealizmus, mint például fölugrani a Holdra. Hoppá, az már foglalt. Emlékszem... Fennmaradtunk egész éjszaka, és hallgattuk Armstrong úr jelentését, az ő kis lépéséről és a mi nagy ugrásunkról; hát persze, mi vagyunk az emberiség is. Na, látjátok, édes barátaim, csak ennyi az egész. Az egyén nagy élményét, oltári szerencséjét, kiválasztottságát egy parányi nagyvonalúsággal átpasszolni, átárasztani a túlsó oldalra is - és kész. Igy élménygazda lehet az is, aki csak útitársa lehetett a földi létben Mr. Armstrongnak, személyes küldöttünknek a Holdon. Az asztronauták pásztorlevelet küldtek szét a világnak, baloldalnak, jobboldalnak, fentnek - lentnek. Én is a Holdon jártam Mr. A. jóvoltából. Azonképpen itt, a Földön én is ettem karácsonyi kalácsot a te sütöd melegétől, te is leültél az asztalomhoz minálunk, akkor este. És falatoztál cuppogva a soha nem érzett ízek élményével gazdagabban - és ő is kapott még, meg emez is és amaz is. Szegény sántának is vittünk, mindegy, hogy te vagy én, vagy a harmadik. A süket a vaknak mindent elmesélt, a béna, de látó regélt a némának, az ép rohangált, hogy odaérjen mindenkihez - és igy tovább. Az éhség, irigység, szomjúság és szeretetlenség ínségében is van megoldás. A szolidaritás. Az elejtett mamut még kevés. Elosztás is létezik ám. És ha van közöttünk vegetáriánus, hát segítsd őt is! Neki nem jelent semmit a mamutpecsenye. Meg ugye vannak kényszer szülte trükkök is. Valaha talán éppen a kényszer, a szükség segítette világra az ünnepi kalácsot is. Szegény öspapa folyton égett, mert a rengeteg gyerek zajongott az asztal körül, sóváran lesve a sercli vélhetően legfinomabb koncát. Sajnos azonban több volt mindig az éhes száj, mint kalácsonként az a kettő darab sercli. - Ez így nem igazságos - zúgtak a srácok. Miért mindig az elsőszülött és a legkisebb eheti a serclit?! Pfujjolás volt meg irigység, sírás-rívás és szeretetlenség. Hovatovább egyiknek sem volt jó. Szegény őspapa este, mikor jött vészesen az ünnep, a szeretet ünnepe, a hálaadás éje, hogy élünk, eszünk, szeretünk és alhatunk, álmatlanul tett-vett a kicsiny és szegényes konyhában, miközben dagasztotta az ünnepi kalácsot. És ekkor zseni lett belőle. Talán ivott is valami kéjes löttyöt, és dalolva megfonta a masszát. A kemencébe fonva vetette, és lám, amikor kivette a nagyra sütött, szép, ünnepi kalácsot, tágra nyitott szemmel csodálta, remeket alkotott. Szédült örömében meghintette mákkal bódulás és az íze végett. Ott sündörgött aztán az asztalnál a sok gyerek - és mindnek jutott sercli. És a Papa felfedezte az elosztási rendszerek ősét. Nem jutott ugyan több kalács a srácoknak, de mindegyiknek akadt sercli. Ma ezt a trükköt költségvetésnek csúfoljuk. Nem lévén ösapazseni, fizetjük a törvényhozókat. Szolgát tartunk gazdagon, akit miniszter úrnak hívunk, kormányt tartunk fenn, és építjük a piacgazdaságot. Számos beszédet tartunk beszédes számokról, nem riadunk vissza hazugságoktól sem, torz ítéletektől sem, előítéletektől sem, okoskodunk, és bölcsek ritkán vagyunk, pedig nyakunkon az ünnep, a fák, az éhes tekintetek. Fogytán a sercli, a Jézuska mindjárt jön, jöhet fagy, jöhet hó és a jeges ár... Süti-süti-kalácsot a tüz, a tüz, a tűz, a század, az ezred, a nap, az ünnepnap, a karácsony, a Harácsony - a ha - a rács- a Sony - Jézusom.