Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-20 / 296. szám

Csütörtök, 2007. december 20. Aktuális 15 JOVORE NEGY NAGY KIÁLLÍTÁS LESZ SZEGEDEN Vasarely, Rippl-Rónai, Kisfaludi Stróbl és a Biblia A DÓM TÉRI VÁSÁRBAN TUDTUNK ALKUDNI, A SZÉCHENYI TÉREN NEM Nem piac ez, csókolom! fekete pont Eredményes év után jövőre újabb nagy durranásokat ígér a Móra-múzeum és a megyei intézményhálózat. Szegedre érkeznek Vasarely, Rippl-Rónai, Kisfa­ludi Stróbl munkái, ősszel nemzetközi Biblia-kiállítást rendeznek. Százévesen is havat lapátol inasnak álltam, mindig más suszteráj­ban készítettem a cipőket, bakancso­kat - mondta. Nem sokáig maradt a kaptafánál, mert kis idő múlva a városi könyvtár­ba került, ahol az ő dolga volt a kiköl­csönzött könyvek kiadása. Ezt követő­en már leveleket kézbesített: előbb a belvárosban, majd a tanyavilágban. Nyugdíjba 1965-ben ment a majoli­kagyárból. Azonban most sem pihen. Idén nyáron kis háza udvarán még ö metszette meg a szőlőt, kapálta a gyo­mot. Télen pedig ő lapátolta el a portá­ja előtti járdaszakaszról a havat. Feri bácsinak három fia és egy lá­nya van. Egyik fia az országos hírű festőművész, Hézső Ferenc. Az ünne­peltnek eddig öt unokája és tíz déd­unokája született. A tegnap a négy éve készített szilvapálinkával is koc­cintottak. A házigazda elárulta, hogy reggelente úgy indul a nap, hogy fes­tőművész fiával együtt lehúznak egy-egy kupicával a kisüstiből. AZ ETETŐT 1600 FORINT HELYETT 1200-ÉRT SIKERÜLT MEGVENNI A KLÁRAFALVI ZSÓTÉR JÁNOSNÉTÓL A DÓM TÉREN Fotó: Schmidt Andrea Ezerhatszáz helyett ezerkétszázért veheti a fa madáretetőt a Dóm téri vásárban, aki nem fél alkudni. A Széchenyi téren nem adtak kedvez­ményt, pedig egy liter forralt bort is megittunk volna. GONDA ZSUZSANNA Nem piac ez, csókolom! - mondták a Széchenyi téren. Persze, hogy lehet al­kudni, hiszen ez egy vásár! - válaszol­ták a Dóm téren. Mindkét helyen azt kérdeztük az árusoktól: engednének-e az árból. A Dóm téri vásárban ennyire egy­szerű dolgunk volt: - Mennyi ez a fenyőfa? - Háromezer-ötszáz. - Adja háromezerért. -Jó. Mégsem vettük meg - nem azért jöt­tünk. Ennek ellenére kaptunk néhány gallyacskát a korábban vásárolt ma­dáretetőnkbe dísznek. Az etetőt kü­lönben 1600 helyett 1200-ért sikerült megvenni a klárafalvi Zsótér Jánosné­tól. Ö azt mondta, általában 10 száza­lékot enged, de csak annak, aki kéri. Legtöbbször a férfiak kérik, a nők nem annyira alkudoznak. Hogy miért, azt nem tudja, ő maga ugyanis szokott alkudni. Szerinte azok, akik rászánják magukat az egyezkedésre, biztosan vásárolni fognak, ezért ritkán mond nemet. - Ha azt válaszolom, hogy nem adom olcsóbban, mert nekem ennyi meg ennyi volt a bérleti díj, akkor el­megy a vevő kedve - fogalmazott. Cseh Hari szerint inkább a nők szoktak alkudozni, nem a férfiak ­persze ő illatszereket, kézzel készített szappanokat árul, lehet, hogy nála eleve több a női vásárló. Ö is enged, • g| Két kispap alkudozott # # egy szappanra. Olcsóbban adtam nekik és isteni áldást kaptam. Cseh Hari de csak bizonyos darabszám felett. Ki­vételezni azért szokott: - Két kispap alkudozott egy szap­panra. Olcsóbban adtam nekik és iste­ni áldást kaptam. Azóta jobban megy a bolt. Visszajöttek, elmeséltem, hogy megnőtt a forgalom és újabb áldásban részesítettek - mondott példát az elő­nyös üzletre Hari (a neve egyébként azt jelenti, hogy Isten szolgája). Miután a Dóm téren minden meg­S EGYÉNI SZOCIÁLIS PROBLÉMA. Azért a Dóm téren sem minden úgy történt, ahogy mi akartuk. A fenyőfaárustól próbáltuk megtud­ni a nevét, de nem akarta elárul­ni. Minket Schmidt Andreának és Gonda Zsuzsannának hívnak ­mutatkoztunk be fortélyosan, mire még fortélyosabban így válaszolt: egyéni szociális probléma. kérdezett árus biztosított róla, hogy alkudni egyáltalán nem pofátlanság, a Széchenyi téren az egyik standnál a képünkbe vágták a fent már idézett mondatot: „nem piac ez, csókolom!" Nem vette el a kedvünket az elutasítás és a zoknisnál rögtön azt kérdeztük, mennyit kell venni, hogy kedvez­ményt kapjunk. - Nem adhatom olcsóbban, mert al­kalmazott vagyok. De jöjjenek más­kor is - hangzott a válasz. Nem kaptuk olcsóbban a forralt bort sem, pedig ki­látásba helyeztük, hogy egy litert ve­szünk. Egyáltalán nem hatotta meg az eladót. További fotók a témáról az interneten: deimagyai Kanászként, béresként, cipészként, kézbesítőként, könyvtárosként és majolikagyári égetőként is dolgozott a 100. születésnapját ünneplő Hézső Ferenc (képünkön). Idős kora ellenére a vásárhelyi férfi még maga lapátolta el a havat a háza előtt, nyáron pedig kapált és szőlőt metszett az udvaron. KORMOS TAMÁS Hatalmas tortát vágtak fel tegnap dél­után Vásárhelyen idősebb Hézső Fe­renc tiszteletére. Az 1907. december 19-én született bácsit századik szüle­tésnapján nemcsak a családja, hanem a város nevében Kószó Péter alpolgár­mester is felköszöntötte. Feri bácsi sohase kerülte a munkát. Mivel édesanyja korán elhunyt, neki is segítenie kellett "hat kisebb testvé­rének ellátásában. Ötévesen béres­nek, majd kanásznak állt. A mező­gazdaságban 19 éves koráig dolgo­zott. - Szakmát akartam, ezért cipész­DOMBAI TÜNDE Eredményesnek értékelte a megyei múzeumok idei évét Zombori István, a júniusban kinevezett új igazgató a tegnapi sajtótájékoztatón. Nagy láto­gatottságot ért el a csongrádi, szente­si, makói és a szegedi közgyűjtemény is, annak ellenére, hogy a Tisza-parti kultúrpalota a 220 millió forintos, lá­togatóbarát felújítás után csak június­ban nyithatott ki. Magyar Anna, a fenntartó megyei közgyűlés elnöke el­mondta: a kiállítóhelyeket majdnem százezren látogatták meg idén. A Mó­ra-múzeumba 32 ezer, a Fekete Ház­ban 23 ezer 500 jegyet váltottak. Egyedül a Rejtett szépségek című sze­gedi tárlatra tízezer néző volt kíván­csi. A megyei múzeumok közel félmil­liárdos összköltségvetéséhez a megyei önkormányzat 180 millió forinttal já­rult hozzá. Ezzel biztosították a pályá­zatokhoz szükséges tíz-tizenöt száza­lékos önrész kifizetését. Jövőre negyven kiállítást rendeznek a négy kiállítóhelyen. Februárban a száz éve született magyar szármázású világhírű festő, Victor Vasarely alkotá­saiból - a pécsi, a Szépművészeti Mú­zeum és magángyűjtők közreműködé­sével. A tárlatot Pierre Vasarely, a mű­vész Franciaországban élő unokája nyitja meg. A Nemzeti Galériával és a kaposvári múzeummal együttműköd­ve hozzák Szegedre Rippl-Rónai József festményeit. A szobrász Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotásai pedig szin­tén a Nemzeti Galéria és a zalaeger­szegi múzeum kooperációjával kerül­nek ide. A Biblia évének tiszteletére szeptemberben nemzetközi kiállítás lesz látható, ám nem szentírások áll­nak a középpontjában, hanem a bib­liai tárgyú képzőművészeti alkotások. A műkincsket a püspökség, a Szép­művészeti Múzeum, a kassai múzeum és az esztergomi keresztény múzeum kölcsönzi. A Fekete Ház jövőre Tisza Lajosra, Szeged egyik árvíz utáni újjáépitőjére emlékezik, ősszel pedig temetkezés­történeti tárlatot rendez. Makón fiatal hazai festők mutatkoznak be, 46 mil­lió forint pályázati pénzből pedig új állandó kiállítást hoznak létre a város történetéről. Szentesen Himnusz-, majd baba- és mackókiállítás lesz, Csongrádon a balkezesek tárgyait és a velük kapcsolatos hiedelmeket mutat­ják be. A múzeumra kutatómunka is vár. A legnagyobb megbízásnak az M43-as útépítés nyomvonalán folytatott régé­szeti leletmentés ígérkezik - tudtuk meg Zákar Péter közgyűlési alelnök­től. | 00MBAI TÜNDE Ébresztő A könyvbemutató egyik meghitt pillanatában diszkrét horkolásra figyeltem föl a hátam mögötti második sorból. Elbóbiskolt egy asszony. Egészen addig, amíg beszéltek, nem tűnt fel senkinek a hortyogása. Amikor azonban az előadó el­hallgatott, egyszeriben mindenki felkapta rá a fejét. A kínos helyzetet a házi­gazda oldotta: - Katonakoromban a parancsnokom, látva, hogy egy társamat elnyomta a buzgóság, így suttogott: aki ezt most hallja, maradjon ülve. Majd el­kurjantotta magát: Ébresztő, föl! Számos poén csak egyszer ül, de ez nem azok közé tartozik. Igaz, nem mertem hátrafordulni. A FOGMOSÓ • A kozmetikus iskola rossz tanulói gyakorolni szerettek volna, de nem találtak olyat, aki az arcát adta volna a dologhoz. Tóth Valéria alkotása vi­szont nem tiltakozott, ezért a diákok őt festették ki. Sajnos rosszul sikerült. De az is lehet, hogy Az ifjúság kútja című szobrot direkt alakították át. A mű címe így: A fogmosó. A tetteseknek tőlünk fekete pont jár. Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom