Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-03 / 281. szám

Hétfő, 2007. december 3. A dél sportja 121 Magyar rrj Telekom X Magyar Tudományos Akadémia Nőuralom lesz a világhálón A Medián felmérése szerint hamarosan több nő böngészik majd a neten, mint férfi. A hölgyek inkább a munkahelyükön használják a világhálót, és a női témákat feldolgozó oldalakat nézegetik. Szegedi sportolót és operaénekest kérdeztünk: netezik? HARCSÁR TÍMEA Egyre több nő internetezik, előbbutóbb aktívabb nethasználók lesznek, mint a férfiak - mutatja a Medián felmérése. A magyar internetezők nemek szerinti megoszlása munkanapokon már kiegyenlítődött, néhány éven belül, ha a tendencia nem változik, a gyengébbik nem képviselői gyakoribb vendégek lesznek a hálón, mint a férfiak. A statisztika azt mutatja, hogy a 15 év alatti és a 45-60 éves korosztályban több a nő az internetezők között. A jelenleg legtöbbet böngésző nő 59 százaléka 35 év alatti, és általában munkaidőben a női témákat feldolgozó oldalakat látogatja. Különösen népszerűek a bulvárhíroldalak, a baba-mama, a horoszkóp, a gasztronómiai és az egészséges életmóddal foglalkozó weblapok. Szegedi sportolót és operaénekest kérdeztünk: neteznek-e? - Utoljára kosárlabdacipőt rendeltem a netről. Így egy Jordán húszezer forintba kerül, itthon a boltokban akár a dupláját is ki kellene adnom érte - magyarázta az internetes rendelés előnyeit Török Szilvia, a Szeviép kosárlabdacsapatának játékosa. A 26 éves válogatott sportoló nagyon szeret internetezni, és hasznosnak tartja a technikát, de egyáltalán nem vált a rabjává. Három éve vásárolta a laptopját, amikor elkezdte a főiskolát. Így mindent egyszerűbben tud intézni a sulival kapcsolatban is. Kétnaponta megnézi az iwiwet: felvette-e valaki, vagy kapott-e üzenetet. Esténként gyakran böngészi a divatoldalakat, internetes sportlapok oldalait, és msn-ezik gyesen lévő sporttársával. SÍ CIPŐDIVAT A NETEN. Vajda Júlia szegedi operaénekes is „látogatja" az internetet hetente két-három alkalommal, már régóta van otthon asztali számítógépe. - Kényelmesebbé vált az életem. A színházi információkért, például a próbatábláért, nem kell bemennem a munkahelyemre, de a tévénézési és olvasási szokásaimon egyáltalán nem változtatott, viszont a legfrissebb cipődivatot naprakészen nyomon követhetem az internetes boltok kínálatából osztotta meg velünk a véleményét a világháló hasznáról a művésznő. TÖRÖK SZILVIA GYAKRAN BÖNGÉSZI A DIVATOLDALAKAT Fotó: Schmidt Andrea SZENT-GYÖRGYI ALBERT 70 ÉVE VETTE ÁT A NOBEL-DÍJAT (A.) Egy élet témája: az élő állapot Energiaellátás és környezetvédelem Fotó: Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye S A PIROSPAPRIKA DIADALA. „Főleg a magyar pirospaprikának köszönhető, hogy olyan figyelemre méltó rövid idő - két év - alatt a C-vitamin a titokzatosság homályából az olcsó szintetikus termékek birodalmába került. Ma a C-vitamint alacsony áron, mázsaszám állítjuk elő szintetikusan" írta Szent-Györgyi az Egy biológus gondolatai című művében. MÁSOK MONDTÁK. „Olyan magas színvonalra emelte intézetében a csoportmunkát, amire nem volt példa addig. Olyan baráti, szellemi együttest teremtett maga körül, amelyben nem kellett elhalványulnia az egyes résztvevők egyéniségének a nagy tudósé miatt, és éppen ezért vált magas színvonalúvá a csoport tevékenysége" emlékezett Bagdy Dániel Szent-Györgyire 1986-ban az Élet és Tudományban. Mihály, Huszák István és Guba Ferenc. A Szegeden fölvetett témákon továbbhaladva az emigráció negyven éve alatt - többek között - izomkutatással foglalkozott, és a ráknak, annak a gyilkos kórnak a lényegét és ellenszerét kereste, amely elragadta tőle szeretett második feleségét, Mártát és egyetlen gyermekét, „kis Nellit" is. Akkoriban már „ismeretterjesztő" cikkeket is írt, némelyek címe beszédes: Az élet lényegéről, Az élet jellege, Az anyag élő állapota. Hogyan elégíthető ki a növekvő energiaigény? Miért nem alkalmazzák az alternatív energiaformákat? E kérdésekre is válaszol a Mindentudás Egyeteme Szeged szerdai előadásán Seres László egyetemi tanár (SZTE JGYPK Kémia és Kémiai Informatika Tanszék). MDNiUQÁitSURKTÖl A XXI. században az energiafelhasználás további drámai növekedése várható, indokolt az utóbbiakra fokozott figyelmet fordítani. A növekvő energiaigény kielégítésének jelenleg legolcsóbb módja a fosszilis tüzelőanyagok használatának fokozása. Minden, "az energiaellátással kapcsolatos középtávú prognózis ezzel számol. A fosszilis tüzelőanyagok használatát korlátozó megállapodások előnyös hatását (fejM1NDENTUDAS EGYETEME S Z E G F; D lett országok) messze túlkompenzálja a fejlődő országok növekvő emiszsziója. Általánosan elfogadott az alternatív (nem fosszilis) energiaforrások elterjesztésének gondolata. Technikai-műszaki nehézségek, rövid távú gazdaságossági megfontolások miatt ezek alkalmazása csak lassan terjed. Hazánk helyzete az energiafelhasználás tekintetében sajátos: gazdaságunk energiahatékonysága rossz, épületeink hőszigetelése messze elmarad a kívánatostól és lehetségestől. A javasolt hazai forgatókönyvek többsége helyesen látja az alapvető problémákat, és javasol különböző stratégiákat ezek megoldására. Viszont alig fordít figyelmet az előre nem látható, ám lehetséges eseményekre. A Mindentudás Egyeteme - Szeged előadása szerdán 18 órakor kezdődik Szegeden az egyetemi JATIK kongreszszusi termében (Ady tér 10.). Ez - felvételről - pénteken és vasárnap este fél nyolctól látható a Városi Tglevízió Szeged műsorán. A Mindentudás Egyeteme a Magyar Tudományos Akadémia tudományos vezetésével és a Magyar Telekom társadalmi szerepvállalásával jött létre. SZEGEDEN LETT „CSAPATJÁTÉKOSSÁ" SZENT-GYÖRGYI ALBERT - MUNKATÁRSAIVAL AZ EGYETEMI INTÉZET ELŐTT MINDENTUDÁS EGYETEME - SZEGED: SERES LÁSZLÓ az íróasztalánál ült. Mégsem az elméleti spekuláció, hanem a közvetlen tapasztalat, a kísérletezés embere. Ám egyszerre több témával is foglalkozott. Szegedi professzorsága idején három területen jutott jelentős eredményre. A C-vitamin azonosítása mellett a szöveti oxidációk elmélete terén hozott újat, továbbá a bioenergetika alapkérdése, az izom-öszszehúzódás biokémiájáról vallott elképzeléseket változtatta meg 1941 és 1943 közötti kutatásaival a miozin, az aktin, az aktomiozin azonosítása és az ATP szerepének tisztázása révén. Csapatjátékos lett Szegeden a „prof". Addig is bizonyította, képes együttműködni egy-egy tudóssal, de Szegeden tanítványok és munkatársak „hada" dolgozott irányításával, illetve mellette. A kora reggel kezdődő munkát, ebéd után, két óra körül megszakították: a „prof" együtt sportolt csapatával, így testileg és szellemileg felfrissülve tértek vissza laborbeli feladataikhoz. Délután ötkor a teasarokban gyűltek össze: teázás közben az egyetlen tiltott témán, a tudományon kívül sok minden szóba került az irodalomtól kezdve, a politikán át a magánéleti problémákig. Az intézet könyvtárszobájában zeneesteket, szilveszteri mulatságokat tartottak - írja Szabó Tibor és Zallár Andor abban a kötetben, mely a szegedi évek keresztmetszetét adja. Nemzetközileg elismert tudósokká fejlődtek mellette első munkatársai: Banga Ilona, Laki Kálmán, Straub F. Brúnó, Gerendás Orvos és az élet titkát kutató tudós, kitűnő tanár volt. De sportoló és szellemesen társalgó humanista is. Katonai dezertőr, aki kémregénybe illő fordulatokkal politizált. Sőt: sármos férfi, akit olyannyira elvarázsoltak a nők, hogy négyszer nősült életének 93 éve alatt. Ő Szent-Györgyi Albert, az egyetlen magyar, aki szülőföldjén élt és dolgozott, mikor szegedi professzorként elnyerte a Nobel-dijat - 70 évvel ezelőtt. Erre emlékezve és emlékeztetve villantjuk föl sorozatunkban Szent-Györgyi Albert ellentmondásos életének titkait. ÚJSZÁSZI ILONA Az élet titka izgatta Szent-Györgyi Albertet. Egy életen át kutatta az élő anyag állapotát. Erre készítette föl magát a tudós vándorévek alatt. Kutatásai az akkori biokémia alapkérdése, az élő rendszerek energiaforrásául szolgáló oxidációs folyamatok megismerésére irányultak. Mire 35 évesen kinevezték Szegedre professzornak, harmincnál is több tudományos dolgozatot közölt a produktív, termékeny kutató. Szegeden sziporkázott: a hexuronsavról vagy másképpen: aszkorbinsavról 1931-ben itt született cikkében jelentette be, hogy ez a C-vitamin. Nemzetközi ismertségét talán annak is köszönheti, hogy - egyéniségéhez híven - a Szegeden természetes úton, az általa kidolgozott módszerrel, a pirospaprikából előállított kristályos anyagból, az aszkorbinsavból küldött minden olyan tudósnak, aki hasonló témával foglalkozott. Szakmai elismerés, hogy először „csak" jelölték, majd 1937-ben el is nyerte az Orvosi és Élettani Nobel-díjat. Ezt - a közvélekedéssel ellentétben - nem a C-vitamin felfedezéséért kapta, hanem a „biológiai oxidációs folyamatok kutatása terén elért eredményekért", különös tekintettel a fumársav katalízis és a C-vitamin jelentőségének tisztázására". Vagyis a korabeli biokémia alapkérdéseinek tisz• 9| Nem az elméleti # # spekuláció, hanem a közvetlen tapasztalat, a kísérletezés embere. tázásáért. A négy szénatomos dikarboxisavak oxidációs sorának felállítása a későbbi Citrát-ciklus egyik felének felfedezőjévé tette Szent-Györgyit. Ha munkához látott, nagyon dolgozott. Gyakran már hajnali négykor