Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-05 / 283. szám

6 | Megyei tükör Szerda, 2007. december 5. SZENT-GYÖRGYI ALBERT 70 ÉVE VETTE ÁT A NOBEL-DÍJAT (6.) A sport a test és a lélek nevelésének eszköze Orvos és az élet titkát kutató tudós, kitűnő' tanár volt. De sportoló és szelleme­sen társalgó humanista is. Katonai dezertőr, aki kémregénybe illő fordulatok­kal politizált. Sőt: sármos férfi, akit olyannyira elvarázsoltak a nők, hogy négyszer nősült életének 93 éve alatt. Ő Szent-Györgyi Albert, az egyetlen ma­gyar, aki szülőföldjén élt és dolgozott, mikor szegedi professzorként elnyerte a Nobel-dijat - évvel ezelőtt. Erre emlékezve és emlékeztetve villantjuk föl so­rozatunkban Szent-Györgyi Albert ellentmondásos életének titkait. a mérkőzés az életért való nemes küz­delem szimbóluma. Itt a játék alatt ta­nítja meg a sport az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztes­ségre és mindenekelőtt a fair play, a nemes küzdelem szabályaira." Szervezőkészségét a sportban is bi­zonyította. Rektorsága idején szerez­te meg a katonaságtól az egyetemnek a Szukováthy (később Ady) téri pá­lyát (melynek helyén ma a JATIK mo­dern épülete áll). Az új, egységes sze­gedi egyetemen létesült Szegedi Egyetemi Atlétikai Club (SZEAC) ta­nárelnöke, a Városi Sakk Kör vezető­je, a Szegedi Csónakázó Egylet vá­lasztmányi tagja lett. Az akkor extrém sportnak számító újdonságokat is kipróbálta. Motorbi­ciklijét, vagy az Amerikából hozatott Buickját a jelképének tartották. Meg­tanulta a vitorlázórepülést is, ami előfeltétele volt annak, hogy 1941. augusztus 2-ától október 6-áig pilóta­kiképzésben részesüljön Algyőn, majd 1942 őszén már utas nélküli sportrepülőgépet is vezethetett. Stra­ub F. Brúnót idézve életrajzírója, Ralpf W. Moss szerint a repülés iz­galmát kereste, de továbbra is paci­fista maradt. Ugyanakkor az is el­képzelhető, hogy ezzel az akcióval már hazánk háborús kiugrási kísér­letében játszott James Bond-i szere­pére készült. nes szegedi munkahelye, a Kálvária téri, mai Déri szakközépiskola épüle­tének udvarán röplabda-, tenisz- és fo­cipályát alakított ki. Feleségével, illet­ve tanítványai közül például Straub F. Brúnóval rendszeresen teniszezett az újszegedi ligetben, a Kitartás Egyetemi Atlétikai Club pályáján. Szegeden hó­dolhatott a vízi sportoknak is: a belvá­rosi lakásához közeli Szőnyi Fürdő és Csónakház rendszeres vendégeként kajakozott és csónakázott; állandó evezős partnere: Emmerling Rezső bankigazgató volt. Nyaranta bérelt vi­torlással versenyzett a Balatonon, té­len síelni járt családjával, de a termé­szetjárást, a kirándulást, a sátras kem­pingezést is szerette. Ma ez nem szokatlan, mint ahogy akkoriban a sport az angol-amerikai egyetemeken már a mindennapi élet része volt. Európában viszont nem szerepelt a tanrendben. Biciklizni ter­mészetes volt Cambridge-ben, de ud­variatlanságnak számított a szegedi professzorokhoz igy látogatóba men­ni. Márpedig Szent-Györgyi kerékpá­ron érkezett vizitelni tanártársaihoz. Az iskolai ifjúság testnevelése cím­mel előadást tartott a Szegeden rende­zett országos testnevelési kongresszu­son 1930 novemberében. „Egy sport­csapat a társadalom kicsinyített képe, S EMBERT FARAGNI. „A sport első­sorban szellemi fogalom. A sport nem a szellem útján nyomja el a testet, hanem a test útján nyitja meg a lelket..., a sport nemcsak a testnevelésnek, de a lélek nevelé­sének is leghatásosabb eszköze. Minden iskolának, a legalacso­nyabbtól a legmagasabbik első és szent hivatása és kötelessége a lélek nevelése, hogy fiaiból embert fa­ragjon" - magyarázta Szent-Györ­gyi Albert. MÁSOK MONDTÁK. „Reggelire mindig szalonnát evett, érdekes módon nem zöldpaprikával, ha­nem őszibarackkal. Ebédet a Hun­gária Szállóból hoztak, vacsorázni a Körösi csárdába mentek át" - idéz­te Szent-Györgyi úszóházon rögzí­tett étkezési szokásait Varró Oszkár sporttörténeti kutató. A TENISZEZÉS SZENT-GYÖRGYI ALBERT EGYIK KEDVENC SPORTJA VOLT - GYAKRAN JÁTSZOTT AZ ÚJSZEGEDI LIGETBEN Fotó: Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye ÜJSZÁSZI ILONA Öröm forrásának és nevelési eszköz­nek tartotta a sportot Szent-Györgyi Albert. Gyerekkorának nyarait apja „kastélynak" nevezett vidéki házában, a Buják melletti Kis-kéren töltötte. A hatalmas kertben teniszpálya is volt. A környéken sokat vadászott és lovagolt. Diákkorában versenyszerűen futott, gyorskorcsolyázott. Az egészséges •j • A sport az életért való # # nemes küzdelem szimbóluma Szent-Györgyi Albert életmód nevében középiskolásként an­tialkoholista csoportot szervezett.­Szent-Györgyi Albert társaságában kötelező volt sportolni. Első, ideigle­Jar Önnek a jobb! Az Egészségügyi Minisztérium meghatározta, hogy mostantól mi­lyen étkezési ellátást kötelező' nyúj­tani a kórházi betegeknek: Kétféle választható menü ebédre. y Naponta legalább egy alkalom­mal friss gyümölcs vagy zöld­ség. Napközbeni kisétkeztetés (müzli­szelet. túrókrém. joghurt stb ). Igény szerinti folyadékfogyasz­tás ásványvíz, tea. gyümölcslé formájában. Minden beteg tápláltsági álla­potának felmérése dietetikus szakértővel. A gyógyulás egyik feltétele a meg­felelő táplálkozás. A vizitdíjnak és a kórházi napidíjnak köszönhetően idén novembertől kétszeresére tud­juk emelni azt az összeget, amit a kórházak a napi étkeztetésre fordí­tanak. A vizitdíj és a kórházi napidíj azt je­lenti: mindenkinek jár a jobb ellátás. Amennyiben úgy érzi. hogy a kórházi étkeztetés nem felel meg a felsorolt követelményeknek, kérjük, forduljon az Egészségbiztosítási Felügyelethez (0612372222), amely minden ilyen esetben vizsgálatot indít. További in­formáció: WWWfrRAPIA?no 7 HU MMha EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM ^^ ÚjMAGYARORSZÁG egészs«2007

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom