Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-04 / 282. szám

Kedd, 2007. december4. Megyei tükör 17 • • Az egyetem feladata # # hármas: gyűjteni, terjeszteni és gyarapítani az emberi tudást. Szent-Györgyi Albert nyeihez kell igazodnia. Ám jellembeli, erkölcsi, értelmi és testi tulajdonságok nélkül a szaktudás önmagában érték­telen, sőt: ártalmas lehet. A tekintély­elvű német felfogással szemben az an­golszász stílusra alapozta oktatói munkáját, egyenrangú szakemberek kapcsolatának tartotta a tanár-diák viszont. Ezzel új korszakot nyitott a magyar felsőoktatás történetében. A Kolozsvárra visszatért Ferenc Jó­zsef Tudományegyetem kiválása, a szegedi Horthy Miklós Tüdomány­egyetem indulása számos gondot oko­zott Szent-Györgyi Albert rektornak. Székfoglalójában - a hagyományoktól eltérően - nem saját és az átalakuló intézmény kutató és oktató munkájá­ról szólt, hanem az egyetem új szelle­méről és az ifjúságról. Meggyőződése volt Szent-Györgyi­nek, hogy az egyetemnek kell alkal­mat és lehetőséget adni arra, hogy a diák rádöbbenjen: jogai és kötelessé­gei vannak. Szerinte otthont kell te­remteni a diákságnak, ahol önálló tár­sadalmat alkot, ahol az egész egyetem egységgé tömörül, baráti közösséggé, családdá forr össze. Biztos volt benne, Mások mondták „Nem a lexikális tudás, hanem a gondolkodás volt fontos nála - nyilatkozta lapunknak a Szent-Györgyi-tanítvány, Wollemann Mária. - Emlékszem, az első kollokviumon az egyik kérdés az volt, mit csinál, ha savval leönti a ruháját. Ezt a tankönyvből nem lehetett kiolvasni. A helyes válasz az volt, hogy szódabikarbonátos oldattal kell leönteni, nem nátrium-hidroxiddal (marólúggal)." A NEVELŐ EGYETEM. „Az egyetem feladata hármas - jelentette ki Szent-Györgyi Albert rektori szék­foglalójában: legősibb hivatása gyűjteni, terjeszteni és gyarapítani az emberi tudást. Második feladata kis számban nevelni a jövőnek tu­dósokat, akik majdan ezt a hivatást tőlünk átveszik. Újabb eredetű, de nem kevésbé magasztos az egye­temnek harmadik hivatása, nevelni a haza részére polgárokat, akik el vannak látva a szellem fegyveré­vel... A mi egyetemünknek van még egy negyedik különleges hiva­tása is: hogy a nagy magyar Alföld szellemi központja legyen..." hogy Szegeden meghitt, gazdag, ben­sőséges a diákélet. Ebben a művészet­nek és a sportnak is szerepet szánt. Szükségesnek látta a Szegedi Egyete­mi Ifjúsági Egyesület létrehozását, mely a lakóhely, a felekezet és politi­kai nézet alapján szétforgácsolódott diákságot egybefogta. A címkórság ellen is szót emelt. A „Méltóságos Uram" megszólítás he­lyett - javaslatára - az egyetem tanára­it „Professzor Úrnak" szólították Sze­geden. MIKLÓS KEDVENCÉT, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK LEGUTOLSÓ ÉS EGYBEN A VILÁG LEG­HOSSZABB GŐZÖSÉT, A BIG BOYT A WASATCH-HEGYSÉG ÉN ÁTVEZETŐ MEREDEK, MÁS MOZDONYOK SZÁMÁRA IGEN GYÖTRELMES PÁLYÁRA TERVEZTÉK Fotó: Schmidt Andrea A Papagáj Szilik Szolnokra ingáznak Molnár Miklós hároméves korában kapott karácsonyra egy villanyvasút­pályát - mozdonygyűjtő lett belőle. Ma már a Big Boy névre keresztelt amerikai gyártmány mintájára ké­szült modell az egyik kedvence. A vi­lág leghosszabb mozdonyának mini mása is 195 ezer forintba kerül. KANCSÁR TÍMEA - Szinte minden kisfiúnak gyerekkori álma, hogy legyen villanyvasútja. Ne­kem ez hároméves koromban megada­tott, az édesapám saját kezűleg készített egyet karácsonyra. Azóta nincs olyan nap, hogy ne foglalkoznék a vonatok­kal. Emlékszem, nyolc-tíz éves korom­ban gyakran kijártam a szüleimmel kü­lönböző régiségvásárokba. A csalá­domban mindenki szereti a különleges dolgokat - idézi fel emlékeit Molnár Miklós, aki mozdonyokat gyűjt és ad el. Otthonában - erre a célra kialakított hobbiszobájában - körülbelül ötven „MESEMOZDONY NÉMETORSZÁG." A német vonatgyűjtőknél szokás, hogy alkalomszerűen gyerekek raj­zainak mintájára dekorálják a mozdonyokat. Molnár Miklósnál láttunk egy ilyen mintadarabot, mely a Kinderlok nevet kapta. A kocsi oldalára festett képeken min­denféle nemzet gyermekei fogtak egy földgömböt, ezzel is jelképezve a vasút összetartó erejét. mozdonyt tart vitrinekben. Saját boltjá­ban pedig száznál is több a vonat. Mik­lós elmondta: elsősorban a gőzmoz­donyokért rajong, de azért van néhány villanyos jármű is a gyűjteményében. - Minél csúnyábbnak tart egy hét­köznapi ember egy makettet, nekem annál jobban tetszik. Az eredetit, a ré­git értékeli a gyűjtő. A Krokodil vil­lanymozdony az egyik kedvencem. Zöld színéről és kissé ellapított hullá­mos formájáról kapta a nevét - ma­gyarázta a mozdonyok között élő férfi. Elmondta, minden valódi vonatnak van beceneve. A Dorozsmánál tolatás­ra használt mozdonynak Bobó, a V43-as típusok egyik fajtája pedig a Papagáj Szili, amely elsősorban a fő­város környéki elővárosi vonatokat, szolnoki ingavonatokat húzza, de egy példánya mostanában a szegedi gyor­sok élén is rendszeresen feltűnik. Miklós boltjában csak azokat a mini hasonmásokat árulja, melyek működ­nek. Természetesen majdnem mind­egyikből otthon is van egy példány. A Big Boy névre keresztelt amerikai gyárt­mányú gőzmozdony például szintén a kedvenc darabja. A negyven méter hosszú járműcsoda máig a világ leg­hosszabb lokomotívja. A modell válto­zatának ára érzékelteti különlegességét: 195 ezer forint. A mai, legmodernebb, számítógép vezérelt, áramvonalas mo­torvonat mása 16 ezer 900 forintba ke­rül. Találtunk azért olcsóbb modellt is a boltban: hat-hét ezer forintért már szép mozdonyt lehet vásárolni. A HETVEGERE MINDENHOL FELIZZANAK A FENYFUZEREK Jön az égőcsereszezon Nemcsak a nagyvárosok, hanem a kisebbek is igyekeznek fényfüzérek­kel és karácsonyi égőkkel ünnepi hangulatot teremteni utcáikon. MUNKATÁRSUNKTÓL Szeged belvárosa már péntek este óta ünnepi díszvilágításban úszik: a Ká­rász utcán, a Belvárosi hídon, a Dugo­nics téren és a Somogyi utcában vilá­gítanak a gyöngyfüzérek, hópihe ala­kú csillagok. A város a közvilágításért havonta 470 millió forintot fizet az áramszolgáltatónak: a január 7-éig tar­tó fényáradat az önkormányzat város­üzemeltetési irodája szerint nem eme­li meg jelentősen a költségeket. Nemcsak a nagyvárosban, a kiseb­bekben is érezhetik az ott élők a kará­csony közeledtét. Sándorfalván példá­ul a hét végén szerelték fel az új fény­dekoráció felét a Szabadság téren, amellyel a terület közepén álló nyolc­méteres karácsonyfát világítják majd meg. Az égők másik része tegnap ke­rült a helyére: teljes világításban hol­naptól pompázik a terület. Kakas Béla polgármester elmondta: itt eddig el­avult fénytechnikával rendelkeztek. Az ünnepi égőkre félmillió forintot költöttek, számításaik szerint ezek ke­vesebbet fogyasztanak majd, mint a régiek. Kisteleken is évente félmillióba ke­rül az ünnepi világítás: nem az áramszámla, az elhasználódott égők cseréje ennyi. A rendezvényház és a város központjának feldíszítése a na­pokban lesz teljes. Mórahalmon e hét végétől gyönyörködhetnek a ka­rácsony fényeiben a lakók. Többek között a középületeket, a Millenniu­mi sétányt és a parkot díszítik fel ün­nepi égőkkel. SZENT-GYÖRGYI ALBERT 70 ÉVE VETTE ÁT A NOBEL-DÍJAT (5.) Katedrán a tudós tanár Orvos és az élet titkát kutató tudós, kitűnő tanár volt. De sportoló és szellemesen társalgó humanista is. Katonai dezertőr, aki kémregénybe illő fordulatokkal politizált. Sőt: sár­mos férfi, akit olyannyira elvarázsol­tak a nők, hogy négyszer nősült éle­tének 93 éve alatt. 0 Szent-Györgyi Albert, az egyetlen magyar, aki szü­lőföldjén élt és dolgozott, mikor szegedi professzorként elnyerte a Nobel-dijat - 70 éwel ezelőtt. Erre emlékezve és emlékeztetve villant­juk föl sorozatunkban Szent-Györgyi Albert ellentmondásos életének tit­kait. UJSZÁSZ1 ILONA Katedrára először Groningenben, ta­nársegédként állhatott. Ám Szegeden vált igazi oktatóvá és egyetemi vezető­vé Szent-Györgyi Albert. Egészen különleges tanárnak számí­tott: előadásainak egy életre szóló ha­tása volt, szellemi teljesítménye szinte rajongást váltott ki hallgatóságából. Eredeti gondolkodást követelt vizsgá­zóitól. Diákjaival kialakított fesztelen és családias kapcsolatáról számos anekdota született. Például hetente moziba ment a fiatalokkal, máskor föltűnően elegáns Buickjával kirán­dulni vitte őket, sőt: lakásába, baráti beszélgetésre hívta diákjait. Az ilyen és ehhez hasonló „közvetlenség" meg­botránkoztatta Szent-Györgyi profesz­szortársait. írásban és szóban többször is kifej­tette az oktatás feladatáról vallott né­zeteit - különösen dékánsága (1934-1935), majd rektorsága (1940-1941) idején. A tanulmányi fe­gyelem megszilárdítása érdekében (a diákok által kivett „önkényes szün­napok" ellen) dékánként több, szigorú hirdetményt is közzétett. Ugyanakkor a tanszabadság híveként bírálta a kö­zépiskolát. Alapelve szerint az iskola célja nem elvont pedagógiai eszmék szolgálata, hanem hasznos, boldog, egészséges honpolgárok nevelése. Szerinte nagy tömeg felesleges és üres tudás ballasztjával kerülnek a fiatalok az egyetemre. Szent-Györgyi hangsú­lyozta: az egyetemen figyelembe kell venni, hogy nemcsak tudománnyal és agyakkal, de fiatal emberekkel is dol­ga van az oktatónak. Az orvosképzés reformjával is fog­lalkozott, mondván: a nyilvános tö­megtanításnak a gyakorló orvos igé­it! A BONYOLULT PROBLÉMÁK SZENT-GYÖRGYI ALBERT PROFESSZOR ELŐADÁSÁBAN EGYSZERŰNEK TŰNTEK Fotó: Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom