Délmagyarország, 2007. december (97. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-24 / 299. szám

Hétfő, 2007. december 24. Csendes éj IV. Karácsonykor született: Kass János nyolcvanéves A POLIHISZTOR OÁZISAI Kass János grafikus, szobrász, bélyegtervező 80 éves FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Kass, a polihisztor. Röviden így öszszegzik a kritikusok a karácsonykor 80. születésnapját ünneplő Kossuthés kétszeres Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész eddigi munkásságát. Mire kíváncsi? - kérdezi a látogatót. Aztán elég egyetlen kérdőjeles kifejezés, egy félig elmondott mondat, s már formálódik a szavakból álló rajz, a karcolat. A szinte fáradhatatlan Kass Jánossal, Szeged díszpolgárával betegágyánál beszélgettünk. ÚiSZÁSZI ILONA - Nem először kényszeríti ágyba tüdőgyulladás... - Akkor Budapesten, az orosz támadás idején a jeges földön feküdtünk. Átfagytunk teljesen... Most tömegben szedtem össze valami vírust - talán a kecskeméti Kodály-ünnepségen vagy a vonaton Budapesttől Szegedig. - A szülőhely nem mindig kegyes karácsonykor erre is gondolhatunk? - Nem vagyok rosszkedvű vagy pesszimista, de nem várok semmit Szegedtől sem. Az egyik kibukik, vagy meghal - a másik továbblép. A hála nem létezik. Például Varga Mátyás hagyatékával is méltatlanul bánik Szeged, pedig nagyon sokat kapott tőle. Vagy nézze: Hont Ferenc és Buday György „hálából" egyetlen kisméretű, közös táblát kapott. - Mi az, amiért mégis lehet szeretni ezt a várost? - Nincs más magyarázat: itt születtem. - December 26-án, karácsonykor, a születés ünnepén... - A karácsony nem igazán szeretetreméltó ünnep. Ilyenkor kifosztják az üzleteket - erről szól manapság az adventi készülődés. De élettörténetemben sem túl örömteliek ezek a napok. Például a nyolcvan évvel ezelőtti karácsonyon legalább mínusz húsz-huszonöt fokos hideg volt, ezért anyámat nem vihették be a klinikára, otthon szült - a Kass Szálló sarokszobájában láttam meg a napvilágot... E szobában később évekig galambok tanyáztak, vastagon lerakódott a guanó. A szoba ablaka most egy szinte üres parkolóházra néz. De elhanyagolt az egész környék: néptelen a Dózsa György utca, üres a közeli képtár, a Stefánia iskihalt. Pusztul a Kass Szálló, minden megy pocsékba... De ott az emlékeimben egy másik karácsony, mikor az anyám beteg lett, aztán 1944 karácsonya, mikor bejöttek az oroszok... - Mégis csupa derű karácsonyi metszete, a Háromkirályok. - Jókedvemben rajzoltam -.angol kollégáknak küldtem karácsonyi üdvözlőlapnak. - Mert kellenek az ünnepek? - Nem kellenek. Minek ünnepelni? Tudja, mi minden benne foglaltatik nyolcvan évben?! Higgyen nekem: az élet egyáltalán nem szép! Nem paradicsomi séta, hanem kemény és kegyetlen sivatagi vándorlás - mint Mózes népének útja -, aztán néha-néha akad egy-egy oázis. A többi kínlódás és gyötrelem. - Az oázist mi jelenti önnek? - A barátok. Hosszú a barátok névsora Pesten is, Szegeden is. Megemlítem itt például Benyik Györgyöt, a kiváló teológust; Földvári Erikát a Mozaik Kiadótól, akivel tankönyveket csinálok; Sonkodi Sándor professzort, aki most befektetett erre a klinikai ágyra, és a gondomat viseli. - A család is oázis? - Nem. A család: közelharc. Nem azért mondom, mert elváltam vagy harminc éve, hanem azért, mert tudom: másoknál is állandó napi gondot és feszültséget jelent a család. Még a 18 éves unokámnak is nehéz, bár mint a legtöbb kamaszgyerek - nem nagyon nyilatkozik. Belül él, keresi a helyét. - Folytatja nagyapja útját? - Fantasztikusan rajzol az unokám! Azokból akár animációs filmet is lehetne csinálni! - Mikor '80-ban elkészítették John Halassal az első európai animációs filmet, emigrálhatott volna. Miért maradt itthon? - Miért mentem volna el? Ez az én hazám... Az életem nagy részében az állam ugyan mindent megtett annak érdekében, hogy ne utazhassunk külföldre. De azért '56 után kijutottam a brüsszeli világkiállításra, aztán máshova, Németországba is. Tapasztaltam: egyet nem lehet pótolni, a gyönyörű magyar nyelvet! Mert nem tudom magam sehol úgy kifejezni, mint a hazámban. - A képzőművészet nem általános, mindig és mindenhol érthető kifejezési mód? - Fontos a biznisz része is a képzőművészeti munkának. Átverik az embert, ha nem képes elmondani és érvényesíteni, amit akar. Még itthon is. Itt a legutóbbi példa: a szegedi múzeumnak ajándékozott bronzfejre rá szerettem volna maratni Móra Kincskereső kisködmönjének egy részletét, de nem lehetett megvalósítani, mint sok más tervemet se. - Milyen terveket dédelget? - Pályafutásom legnehezebb, de legI NÉVJEGY. Kass János 1927. december 26-án született Szegeden. A képzőművészeti főiskola grafika szakán 1951-ben szerzett diplomát. 1967-től 1981-ig a budapesti iparművészeti főiskola grafikai tanszékén tanított. Önálló kiállításokat rendezett Budapesten, Torinóban, Sydneyben, Párizsban, tondonban. Állandó kiállítóhelye 1985-től a szegedi Kass Galéria. ELISMERÉSEK. Grafikus, szobrász, bélyegtervező munkássága elismeréseként Kass János Munkácsy Mihály-díjas (1954,1964), a brüsszeli világkiállítás ezüstérmese (1958), a lipcsei könyvművészeti kiállítás Világ legszebb könyve-díjasa (1966,1977), érdemes művész (1977), kiváló művész (1986), Kossuth-díjas (1999), a Frankfurti Könyvművészet Díj tulajdonosa (1999); Szeged város díszpolgára (1994); Hazám Díj (2003); a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MA0E) nagydíja (2007). szebb feladata, hogy négy, kisiskolásoknak szóló tankönyvet illusztrálok a szegedi Mozaik Kiadó fölkérésére. Lassabban haladok, mint gondoltam. De itt nem lehet kapkodni, mellébeszélni. - Vers- és meseillusztrációi mellett bélyegei is díjazottak. Az orvostudomány úttörői sorozatból miért maradt ki Szeged Nobel-díjas tudósa, Szent-Györgyi Albert? w Ii János vitéz, bélyegen - Az orvostörténeti intézet kutató könyvtárosától, Antall Józseftől három sorozatra való listát kaptam nevesebbnél nevesebb tudósok nevével. A figyelmemet William Harvey, a szívtudós kötötte le. Részben azért, mert akkortájt kaptam szívritmusszabályzót. Mikor a nagy magyar orvosok következtek volna, közbeszólt a rendszerváltás, nem készült el a sorozat. Holott Szent-Györgyi rendkívül fontos személyiség számomra, mert rá úgy is emlékszem, mint egy kedves emberre, aki motorcsónakozott a Tiszán, biciklivel járt, de akit elüldöztek ebből az országból. Személyiségében benne foglaltatik gyerekkorom letűnt világa. - Életművéből ízelítőt adnak a bélyegeit, fotóit, könyvillusztrációit bemutató, a nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett kiállítások... - A budapesti Bélyegmúzeumban képzőművész lányommal, Eszterrel közös kiállítást kaptunk. Egész életemben fotóztam, s e képek közül a másik fővárosi tárlatra Kincses Károly, a kecskeméti fotógyűjtemény vezetője választott ki hatvanat - közte: Latinovits, Nagy László, Kondor Béla, Juhász Feri, Déry Tibor, Huszárik Zoli. A szegedi. Kass Galériában bélyegterveim egész keresztmetszete látható. A Somogyi-könyvtárból ide kerülő könyvillusztrációs anyag is szép lesz, mert nemcsak bibliofil munkáimat, hanem azokat a kis „selejteket" is látni lehet majd, amelyeket az olyan „négyforintos könyvekhez" készítettem, mint például a Piszkos Fred, a kapitány - Rejtőtől, vagy a Móricz-sorozat, amivel ötven éve a karrieremet kezdtem. De e négy kiállítás így is csak töredék. Ezért várom kíváncsian a munkásságomat elemző könyveket - például a kiváló szombathelyi könyvtáros, Gál József Kass-bibliográfiája második kötetét vagy a szegedi egyetemhez kötődő Varga Emőkéét, a Mozaik Kiadó albumát, melynek címe beszédes: Szintézis. A mester legfrissebb munkáiból: illusztrációk Nagy László verseihez Részlet az Ember tragédiája sorozatból. Konstantinápolyi szín