Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-17 / 268. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2007. NOVEMBER 17. Ismert művészek hangját veszik igénybe a szegedi kereskedelmi rádiók. A Rádió 88-nál a színház művészeivel, a Plusznál országos hangokkal operálnak. Pataki Ferenc színésszel azonban csak a teátrumban számolnak nőként. - Az egyik szegedi elektromos szerelőipari vállalkozás nevének kimondásába többször is belefogtam, s mivel nem egyszer kellett említeni a cégért, rendre becsúszott egy-egy baki. A végén már dőltünk a röhögéstől, és a munkát másnapra halasztottuk - mondja /faiak? Ferenc színművész egyik legkeményebb rádiós munkájáról. A szegcdi kereskedelmi rádiók legtöbbször állomáshangként, de reklámjaikhoz is szívcsen vesznek igénybe színészi segítséget. Pataki Ferenc hat éve kölcsönzi hangját a Rádió 88-nak. - Kezdetben több mindent csináltam, de kezdett sok lenni a hangom az éterben, így mára többnyire a csatornaazonosítók felmondása a feladatom - mondta. Mindez mekkora színészi kihívás? Pataki szerint jó gyakorlat arra, hogy többféle módon is megtanulja kezelni a hangját. - Volt egy reklám, amiben több megszólaló volt, és mindegyiknek én kölcsönöztem a hangom. A kész szövegben azonban nem lehetett felismerni - beszélt egyik emlékezetes alakításáról a mikrofon mögött. Meg arról, hogy női hang utánzására azért nem vállalkozna az éterben, szemben a színpaddal. A kisszínházi Lear királyban ugyanis az uralkodó egyik lányát, Gonerilt formálja meg. Állomáshangként kedves emlékei közé tartozik meg a Koplárovics Béla-dal: a rádió munkatársai a Zalaegerszeg játékosának történelmi, a Manchester United elleni győztes gólját is megénekelték az éterben öt évvel ezelőtt. De nem csak Goneril hangja hallható a rádióban. Márkus Judit, aki nemrég még a Hamlet Opheliájaként domborított a szegedi színházban, szintén állomáshang. - Mivel korábban szépkiejtési versenyeken vettem részt, legtöbbször nem okoz gondot a szöveg elmondása - magyarázta a színésznő. De azt is elmondta, hogy azért van olyan_autómárka, amivel meg kellett küzdenie. - Nekem ez nehezebb, mint a színpadi lét. A kereskedelmi rádiózás lazaságot és vagányságot követel meg az állomás hangjától, holott az életben én ennyire nem vagyok laza - beszélt Judit arról, hogy a mikrofon mögött is meg kell csillantani a színészi képességeket. - Tavasz óta kölcsönzőm a hangomat a rádiónak. Direkt nem beszéltem senkinek róla, mert tudtam, mikor mi kerül adásba. Meglepődtem, hogy az első jelentkezésem után milyen sokan felismerték a hangomat - mondta a színésznő. A Rádió Plusznál országosan ismert, tv-reklámokból és népszerű sorozatokból megkedvelt színészek hangját használják. Megszólalnak például azok, akiktől a tévében „az ötös lottó heti várható nyereménye" és a „mindig veled" mondatokat halljuk. Valamint nemrégiben zajlott le hangkutató játékunk, amiben lányokat és fiúkat is kiválogattunk a rádióhallgatók közül. Ok a közeljövőben szintén hangjukat adják majd a csatornának - mondta Bende Gábor programigazgató. Hogy mi a mikrofon mögötti karrier kezdetének alapfeltétele? - Jó orgánum, izgalmas karakter, és persze valami „plusz" fogalmazta meg a programigazgató. KISS GÁBOR GERGŐ Wellnesscentrumok, szállodák keresik a végzőseinket Rekreáció felsőfokon Idén tizenöt éve, hogy Szegeden rekreációs szakembereket képeznek. Másfél évtizede - akkor még a testnevelés szakkal párosítva - 12 főre hirdették meg az első évfolyamot, de alig tudták feltöltenf a keretet. Manapság a már önálló rekreáció szak 40-50 férőhelyére négy-ötszörös a túljelentkezés. - Háromszáz-négyszáz hallgató végzett Szegeden rekreáció szakon az elmúlt másfél évtized alatt. Egyre piacképesebb a diplománk: szabadidőközpontok, wellnesscentrumok, szállodák keresik a végzőseinket. Sőt manapság már a nagyobb cégek is érdeklődnek a rekreációs szakemberek iránt, szabadidős programjaik szervezéséhez és lebonyolításához, valamint külföldön is sokan vállalnak munkát beszélt a szak piacképességéről a Szegedi Tudományegyetem Sporttudományi Intézetének adjunktusa, Hegedűs lmréné. Az indulásakor, 1992-ben büfészaknak tartott rekreációs képzés ma népszerű a felvételizők körében: negyven-ötven helyre négy-ötszörös a túljelentkezés. Másfél évtizede még alig tudták feltölteni a 12 fős létszámot. - A négy éve önálló szakként is felvehető rekreáció szakon három évig tart az alapképzés. Ezt követi az egyéves felsőfokú szakirányú továbbképzés. Jelenleg személyi edző szakágra lehet jelentkezni, jövő februártól pedig animátor és wellness-instruktor specializáció is indul - árulta el az adjunktus. A hallgatók fitneszklubokban, szabadidőközpontokban, edzőtermekben és a városi sportigazgatóságon töltik szakmai gyakorlatukat, ahová később vissza is hívják őket dolgozni. Jó néhány kiváló sportoló, így a négyszeres duatlon-világbajnok Csomor Erika és a hatszoros kick-box világbajnok, Pesuth Rita is a szegedi rekreáció szakon végzett. - A legtöbben el tudunk helyezkedni a szakmában, hiszen egyre több városban alakítanak ki szabadidős klubokat és rekreációs központokat - mondja az idén diplomázott Szaniszló Eszter. - Ugyanakkor sokan vagyunk, akik külföldön próbálnak szerencsét: magam is hamarosan Dominikára utazom, ahol egy szállodában személyi edzőként alkalmaznak. HORVÁTH LEVENTE ANIMATORI OKLEVELEK •:> Harminc szegedi testnevelés-rekreáció szakos hallgató idén gyakorlati animátor továbbképzésen vehetett részt - a felsőoktatási intézmények és a helyi gazdasági szereplők együttműködése elnevezésű pályázat keretében amelyhez kiemelt ösztöndíj is járt. A projekt minap tartott zárórendezvényén a hallgatók megkapták az animátori oklevelüket. Színészek hangja száll a szegedi éterben Ophelia és Goneril a rádiómikrofon mögött Pataki Ferenc színművész hat éve adja hangját a.Rádió 88-nak Fotó: Miskolczi Róbert A rekráció több a testmozgásnál Fotó: Segesvári Csaba A minőség és az energiatakarékosság miatt szigorítják Szeged profitált a legtöbbet a panelprogramból Szigorúbb feltételekkel írja ki a szakminisztérium jövő év elején a panelrekonstrukciós pályázatot. Erősebben ellenőrzik a közbeszerzéseket és a kivitelezés minőségét. A megyében eddig Szeged profitált a legtöbbet. Továbbra is segít a szegedi lobbi. MUNKATÁRSUNKTÓL A panelrekonstrukciós programban 2001 és 2006 között az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint - országszerte 820 ezer lakás közül mintegy 190 ezer lakói kaptak öszszesen 35 milliárd forint állami támogatást. Ebből Csongrád megyében 381 pályázat nyomán 14 ezer lakás nyert összesen mintegy 3,8 milliárd forint állami támogatást. A megyéből a nyertes pályázatok döntő többségét, 350-et a szegedi önkormányzat nyújtotta be, több mint 13 ezer lakás rekonstrukciójára. Ebhez az állam közel 3,6 milliárd forinttal járult hozzá.. Ezek közül megközelítőleg 5900 lakás felújítása fejeződhetett be, amelynek az az oka, hogy a benyújtott pályázatok közel 80 százaléka 2005-ben, illetve 2006-ban érkezett. - Büszke vagyok rá, hogy erős volt a szegedi lobbi, hiszen a polgármester úrral naponta Szegeden 350 pályázat nyomán több mint 13 ezer lakás nyert 3,6 milliárd forintot. egyeztetünk. Ezután is odafigyelek, hogy a szegedi pályázatok sikerrel szerepeljenek - fogalmazott Újhelyi István, a szaktárca illetékes államtitkára, szegedi országgyűlési képviselő. Utalt csütörtöki cikkünkre, amelyben szegedi cégvezetők a panelfelújítási piacon tapasztalt, a minőség rovására menő. árversenyről beszéltek. Elmondta, a pályázati rendszer felülvizsgálatakor ezeknek a panaszoknak a kiküszöbölésére is törekszenek. A feltételeket tehát átalakítják. Ennek további oka az energiaárak növekedése, a hatékonyabb forrásfelhasználás, valamint az uniós „zöld könyv". (Utóbbi azt jelenti, hogy 2009-től kötelező minden lakáshoz energiafelhasználási bizonylatot adni adásvételkor.) Ezért szigorúbb lesz a pályáztatás, a versenyeztetés és a kivitelezés ellenőrzése, valamint a minisztérium egyeztet a távhőszolgáltatás versenyképességének javításáról is. Ezért a véglegesített feltételekkel várhatóan csak jövő év elején írnak ki új pályázatot. A jövő évi költségvetésben 10 milliárd forintot terveznek a panelpályázatok állami támogatására. Panelmilliárdok Néhány évvel ezelőtt biztos azt mondtam volna: kérem, tízmilliárd forint óriási összeg. Ma már köszönhetően a pénzt lassan, de biztosan elértéktelenítő inflációnak, s látván, hogy egy-egy magánvagyon egyik évről a másikra ennek többszörösével is megnőhet-, már korántsem vagyok annyira biztos abban, hogy tízmilliárd olyan őszszeg, aminek előteremtése gigantikus gondot okozhat, mondjuk egy ország számára. Mint nemrégibéti megjelent írásunkból kiderült: nem is az. A magyar állam például az elmúlt évek egyik legsikeresebb projektjére, a panelrekonstrukciós programra ennyi pénzt jövőre elő is tud kotorni az államkincstár rejtett zugaiból. Ennyit, de egy fillérrel sem többet. Mivel a szegedi önkormányzat is lehetőségeinek határához érkezett (ami nem csoda, mert járva az országot, megállapíthattam egyszerű szemlélődőként is, hogy Szeged azon városok közé tartozott, amelyek a legtöbbet és a legnagyobb eredményességgel áldoztak a betonházak megszépítésére), úgy tűnik, megtorpan a panelcsinosítás. Ez pedig Magyarországon sokakban olyan érzést kelt: na, ez is befulladt, keresztet vethetünk rá. Kesergés helyett inkább kezdjünk el számolni! Az államilag panelre szánt panelvilágunkban, ott, ahol ilyen házakban milliók élnek, nem éppen jószántukból. mégis mekkora áldozat is a rekonstrukcióra elkülönített tízmilliárd ?Például 5 kilométerautópálya ára. Például egynegyednyi völgyhíd a Balaton mellé. Például a pesti metró megépítésére szánt összeg talán egynegyvened része. A kormányzati negyedre féke tett összeggel pedig, ha megengedik, most össze sem vetném, mert még azzal vádolnának: egy csak és kizárólag költségkímélő szándékkal tervezett beruházást támadok. No, de hagyjuk is! Maradjunk csak a mi kis szürke, felújításra váró paneljainknál, amelyek úgy nyelik a hőt, mint éhes kacsa a nokedht-, vagy amelyeknél energiapazarlóbb építési módot még nem talált föl az emberiség. A rekonstrukciójuk tehát korántsem csak házak szépítéséről szól, hanem energiatakarékosságról egy olyan világban, ahol éppen attól rettegünk leginkább: az energia hiánya lesz a XXI. században is túlélésre pályázó emberiség legnagyobb gondja. Vagyis mindent meg kellene tennünk azért, hogy ezeket az ezerszer szidott panelokat végre hőszigetelt gatyába rázzuk, átalakítsuk fűtési rendszereiket, színekkel takarjuk szürkeségükét, hogy élhetőbbé, gazdaságosabbá tegyük saját világunkat. Ha valamin - vélem én, s gyanítom, vagyunk még egy páran -, hát éppen ezen a programon nem lehetne spórolnia az országnak. Mivel az ezerszer megszorongatott önkormányzatoktól aligha várhatjuk el, hogy még többet áldozzanak, a lakosság bukszája is éppen elég lapos, csak egyszereplős lehet ez a Ki vállaljon nagyobb áldozatot 1 című társasjáték. Igen, kérem, az állam tekintse át, jó fiókba pakolt-e minden költségvetési milliárdot, vagy akad olyan pénz, ami jobb helyen lenne azon a polcon, amire azt írták ki: panelprogram. Ha pedig még abból a gigantikus pénzből, amit uniós támogatásként szólítunk, s amitől tejjel-vajjal fürösztő Kánaánt reméltünk nem is oly régen, nem tejet, s vajat vennénk, hanem paneleket beborító szigetelőanyagot, hát tegyük meg. Csak a panelprogram ne torpanjon meg! Addig semmiképp, amíg házaknak tízezrei lehelik a meleget az utcára, s emberek százezreinek torkából szakad fel a káromkodás, ha megkapják a fűtésszámlát. BÁTYI ZOLTÁN