Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-06 / 258. szám

6 "MEGYEI TŰKOR" SZERDA, 2007. NOVEMBER 6. Befelé nem tüzelünk! - Idény eleji forma - Elkezdődött a vadászszezon A tetszhalott róka és a nádas cowboyai A Domaszcki Földtulajdonosuk Széchcnyi Zsigmond Vadásztársasága 18 tagját kísértük cl Röszke és Domaszék között. Kiderült, milyen is az idény eleji forma, s hogy miért nem lehet falábbal vadászni. Megtudtuk azt is: nyúlnak lenni nem fenékig tejfel, a palotapincsi pedig nem vadászeb. - Fácánkakasra, mezei nyúlra, dúvadra, vízi vadra megyünk. Kóbor kutyát nem lövünk! Vigyázzunk a hullósöréttel, a meglőtt vad ne hulljon be tanyába sorolja fuszku István vadászmester, civilben egy erdészeti szakközépiskola tanára. Tizenöt napon lőnek Domaszék határában vagyunk: a Domaszéki Földtulajdonosok Széchenyi Zsigmond Vadásztársasága első idei vadászatára jöttünk. 18-an készítik puskájukat, köztük Mráz jános festőművész és a 75 éves Elek Péter. - Mint a gyermek a lézuskát, úgy vártuk ezt a napot! - meséli. Szertartásosan készült a nagy eseményre: előző nap összepakolta ruháit, megtisztította fegyverét. Domsik Mihálytól, a vadásztársaság elnökétól megtudjuk: a szezon január 26-áig tart, 15 vadászati nap lesz addig. A társaság 27 tagja összesen 5200 hektáron vadászik. Van már vadászházuk is: az erdő közepén álló tanyán méltóképpen lehet majd lezárni a cserkészéseket. - Persze akár más célokra is használható jegyzi meg sejtelmesen (uszku István, - ehhez azonban már „maroklőfegyver" használatos... Reggel nyolckor indulunk az erdőbe, egymástól 30 méterre sorakozunk fel, vonalban. Az első 5-600 méteren hajtjuk magunk előtt a vadat, senki sem tüzel. Sebaj, mesél az erdő, előkerülnek a sztorik: jártak itt már falábú olasz vadászok is, úgy kellett kivinni őket egy mély szántásból. Kiderül, a róka valóban ravasz jószág, képes halottnak tettetni magát. Egy vadász fel is tette a iMfa j *- % sr . L -.# * ~ "V- Qjr P ír.- - >«r V - ű >JS> i V A vadnak is jár a tisztesség: a vadászok tisztelegtek az elejtett állatok előtt Fotók: Schmidt Andrea vállára a döglöttnek hitt állatot, ám az váratlanul életjelet adott magáról: beleharapott a férfi fenekébe. Háromszáz méterre megy a sörét Ránk nem leselkednek hasonló veszélyek: U alakban hajtunk - a nyúl ugyanis nem egyenesen előre, hanem oldalra menekül. A baleseteket megelőzendő - a három milliméteres sörét hatótávolsága 300 méter - betartjuk az aranyszabályt: befelé nem tüzelünk! Kifelé annál inkább: eldördülnek az elsó lövések. Az elsó kettő nem talál: „a fa nyert" - szól a helyzetértékelés balról. A jó húszperces első hajtás nem túl eredményes. - Most a nyulak győztek - mondja Juszkű István. - Nálam nem! - emeli fel hátsó lábainál fogva zsákmányát Bodnár László. Néhány perc múlva másoknál is megtörik a jég: Lédi, TOBBMINT KETEZER VADASZ Döbró'ssy Ivántól, a Csongrád Megyei Vadászszövetség elnökétől megtudtuk, 2200-2300 vadászt tartanak nyilván a megyében. Összesen 65 vadásztársaság működik, a legnagyobbak Ópusztaszeren, Székkutason és Földeákon. a német vizsla pedig lihegve hozza szájában az élettelen tapsifülest. - Nyúlnak lenni nem fenékig tejfel - hangzik a tanulság a vadászmestertől. - Szevasz Rózsika, mi űjság? kiabál be az egyik tanyába. - Fogom a kutyákat! - feleli egy nő barátságosan. Máshol gondatlanabbak: palotapincsi csapódik hozzánk egy tanyánál. Csaholva közelít. - Belőled nem lesz vadászeb - töri le az állat kezdeti lelkesedését Juszku István. Nem bakot, fácánt Balogh József közben fácánt lő. - Olasz lőszerem van - osztja Vadászat Röszke határában. A nyulak húzták a rövidebbet meg velünk titkát, fegyverét szorongatva. Apropó, fegyver: ennek ára 50 ezer és ötmillió forint között változik. A vadásztársak között is akad, aki félmilliós puskát szorongat - azonban nem ez számít, hanem a „tuskó" - mutat vállára a vadászmester. Amúgy sem olcsó muri a vadászat, ha komolyan veszi az ember: irhabélésű vadászcsizma akár 84 ezer 900, gyapjúmellény 69 ezer 900 forintért is kapható. Két óra hajtás után reggelizünk: kolbász, szalámi, lila- és zöldhagyma, kenyér kerül a terepjáró pillanatnyilag ebédlőasztalként funkcionáló motorházára. Kell is az energia, ezután elvadult tájon gázolunk: a dudva, a muhar, a gaz olykor valóban befed. Végigmegyünk néhány nádason is: a vadászok tüzelnek, mi a dörgésektől menetrendszerűen csengő fülünkre koncentrálunk. Azt hiszitek, ti vagytok a nádas cowboyai? - kérdi a vadászmester. Domsik Mihály viszont idény eleji formát mutat: mérlege négy lőszer, két elszalasztott nyúl. Nagyon humánus vagy ma - hallik a zrika, együtt érzünk vele, még ha titkon a tapsifüleseknek drukkolunk is. - Luca, hajts fel egy nagytestű, lassú röptű madarat - kéri kutyáját. Két nyulat talál végül - igaz, „tarhonyába való", fiatalabb példányokat. Ha már gasztronómia: a nyúlból pecsenyét, a fácánból levest készít Kádár József, aki állítólag 65 éve vadászik, pedig csak 75 esztendős. A vadászat két óra tájban zárul. Rőzsekupacot gyújtanak a vadászház előtt, az elejtett 28 nyúl, 16 kakas, 2 gerle pedig terítékre kerül, hogy megkapja a vadnak járó végtisztességet. R. TÓTH GÁBOR ; További fotók u témáról: www.fnto.delmagvar.hu 2004-ben szentelték újra a zsinagógát Kamukamera Lórum az illetékesekkel, hogy mire lenne még szüksége a szegedi városrésznek a felújítás során. Egy férfi javasolja, hogy a megszépült utcák és terek védelme érdekében szereljenek fel térfigyelő kamerákat. A szakember azzal hárítja el, hogy nincs rá pénz. A férfi nem hagyja magát: - Mi lenne, ha csak kamukamerákat tennének ki, az is visszatartaná a vandálokat. A város embere felderül: - És azt itt jelentsükbe7 De a férfi hajthatatlan: - Tegyenek ki táblát, hogy bekamerázták a környéket, az is riasztó hatású... Az illetékes nevet: - Gondolja, hogy nem derülne ki a turpisság! Mire a válasz: - Nem, mert maguk azt mondanák, hogy valódiak, mi meg elhinnénk... DOMBAI TÜNDE A vásárhelyi zsinagóga további felújításra vár - Komplikált az állványzat építése A megrepedt mennyezetre költeni kell A vásárhelyi zsinagógát három éve, 2004-ben avatták újra. Azóta a helyi zsidóság ismét birtokba vette, a munkálatok azonban még nem fejeződtek be: a megrepedt mennyezet felújítása elkerülhetetlen. Az önkormányzat és a műemlék-fclügvelőség pályázati úton szeretné előteremteni erre a pénzt. A vásárhelyi zsinagógát - a helyi hitközség igényeinek megfelelve - 1852 és 1857 között Busch Miklós építette, majd 1906 és 1908 között a szegedi Miiller Miksa tervei alapján átépítették, ekkor nyerte el jelenlegi formáját. A zsinagógában, a karzattal együtt, 629 ülőhely található, ezzel a megyében a szegedi után a második legnagyobb, miután a szentesiből könyvtár lett. Vidéken összesen nyolc üzemel eredeti funkciója szerint - kilenc-tízezer hitközségi tag él a fővároson kívül, ahol közel nyolcvanezres a diaszpóra -, a mar említetteken kívül a pécsi, a debreceni, a miskolci, a zalaegerszegi, a keszthelyi és a váci tölti be eredeti szerepét. A hitközségek országos szervezete 1987-ben eladta Hódmezővásárhelynek a templomot, mert a helyi közösség nem tudta fenntartani. 1978-tól az eladás esztendejéig kilenc éven keresztül már nem tartottak benne istentiszteletet. A városi tanács 4 millió forintot fizetett érte, négy év alatt; a vételár tartalmazta a telket, és a Szeremley utcai egykori zsidó iskola épületét is. Ezt követően rendkívül lepusztult állapotba került. A siralmas állapot 2004-ig nem változott, ekkorra érett be Vanderstein János, akkori hitközségi elnök munkája: városi támogatással és pályázaton nyert összegekkel nekiláttak a felújításnak. - Három felújítási ütemet határoztunk meg, az első kettő még abban az évben, KÖLTSÉGEK || A zsinagóga felújítására, a szinte egyedülálló holokausztmúzeum kialakításával együtt megközelítőleg 200 millió forintot fordítottak. A mennyezet rekonstrukciója a három évvel ezelőtti becslések szerint 20 millióba kerülne; jelentősen megdrágítja a munkát, hogy a padok már a helyükön vannak. így az állványzat építése komplikáltabb. Az ezzel kapcsolatos pályázati lehetőségeket figyelik az iiietékesek, de még nem találtak megfelelőt. 2004-ben teljesült, és újraszentelhettük a templomot - emlékezett Vanderstein. - Az első szakaszban a homlokzatot és a belső teret vakolták, megcsinálták az aljzatot és fehérre meszelték a falakat. A második ütemben a falak színes festést kaptak, a keleti oldalon az aranyozást is elvégezték és a padok visszakerültek a helyükre. Még a mennyezet rekonstrukciójával vagyunk adósak, ebben is szorosan együttműködik az önkormányzat és a műemlék-felügyelőség. A tervek elkészültek, de a pénz még nem áll rendelkezésre, úgy tudom, pályázatok útján akarják előteremteni. A mennyezeten repedések, beázás nyomai láthatók, ezt is ki kell javítani. Ha elkészülnek, akkor régi és teljes pompájában ragyoghat a templom, ahogy évtizedek óta nem csodálhatta meg senki. így is sokan kíváncsiak rá, a holokausztmúzeummal együtt. Az épület műemlék, a felügyelőség beleegyezése nélkül egy szöget sem lehet beverni a falba, mégis kapaszkodó kialakítását - az idősebbeknek, nehezebben mozgóknak - és akadálymentesítést terveznek. - Az újjászentelés felemelő érzés, nagyszerű pillanat volt - emlékezett Vanderstein. Az elszármazottak is hazajöttek Vásárhelyre erre az alkalomra. Biztos akkor is elzarándo- heti: „Erősségem és oltalmam az Örökkévakolnának, ha teljesen elkészülne, megújul- ló, benne bízom". na; és a homlokzaton a héber felirat hirdet- IMRE PÉTER Fotó: Tésik Attila