Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-30 / 279. szám

61 Megyei tükör Péntek, 2007. november 30. Fotó: Segesvári Csaba KERESETTEK A DIVATOS KUTYAÖLTÖZÉKEK Szőrös dzsekit próbált a 11 hónapos Zafírra Szegeden is „divatozhatnak" az ebek, az esőkabáttól a kutyáknak gyártott ékszerekig minden megtalálható a boltokban. A gazdik két okból öltöztetik lakásban tartott kedvenceiket: 1. nehogy megfázzanak; 2. legyenek a kutyák is divatosak. KAMCSÁ1 TÍMEA „Szeretnék extrém ruhákat adni a kutyáimra, de nálunk még konzervatívok az emberek, lehet, hogy megszólnának. Szerintem amíg nem aggatunk rájuk olyan holmikat, amik zavarják őket, addig nincs probléma" - érvelt Kató Judit, aki éppen Málna és Zsinór névre keresztelt westie kutyáinak keresett téli öltözéket egy szegedi üzletben. A fiatal lány elmondta, Londonban például nem számit különcnek, ha egy nő felöltöztetett ebet cipel a kezében. Málnának eddig orkánja volt, de most, hogy elmúlt egyéves, valami csajosabbat keresnek. Több mint százféle ruhából válogathatott. Láttunk az üzletben kutyákra gyártott esőkabátot, mintás pizsamát, farmer kertészruhát, alkalmi barna kismellényt és japán kimonóra hasonlító öltözéket is. A legmeglepőbb talán a Győzike egyik kedvenc mintáját utánzó, zebracsíkos termoruha volt. De kiderült, ha a vevő úgy kívánja, akár frakkot is készítenek az ebeknek. Judit kutyáit körberajongták az eladók, keresték a megfelelő méretet. Nagy Krisztina kutyája is ruhapróbát tartott. Zafír, a tizenegy hónapos bolognese fajtájú kedvenc is jól tűrte a vásárlás megpróbáltatásait. Gazdija már vett neki több ruhát is, de most télire keresnek valami vízlepergető alkalmatosságot. Egy sötétkék, szőrös kapucnis dzseki különösen jól állt fehér bundájához. „Általában gyerekruhákat vettem neki, mert az olcsóbb, és Makón élek, ott nincs olyan üzlet, ahol ilyen darabok közül választhatnék" - magyarázta Krisztina. Elmondta, Zafírnak általában egyszerű ruhákat keres, de vett már neki rózsaszín alapon cicákkal díszített babaruhát is. Az apró ebnek kis csatja is van, amivel gazdája gyakran feltűzi a szőrét, hogy ne kelljen levágni a szemébe lógó tincseket. „Naponta vásárolnak kutyaruhát a gazdik. Az idén a rózsaszín a divatos. Többször előfordult már, hogy nagyobb méretű kutyákra választottak öltözéket, de inkább az ölebek tulajdonosai érdeklődnek, főként fiatal • • Általában 7 7 gyerekruhákat vettem neki, mert az olcsóbb, és Makón élek, ott nincs olyan üzlet, ahol ilyen darabok közül választhatnék. Nagy Krisztina nők. Az idősebb hölgyek, urak sokszor félve jönnek, mert tartanak tőle, hogy kinevetik felruházott kedvencüket. Nekik próbálunk szolid darabokat választani" - mondta Sinkó Attiláné, a szegedi üzlet vezetője. H^ekete bársony strasszal A Kálvária sugárúti kereskedésben 1800-10 ezer forintért láttunk kutyaruhákat. Az irhából készült vagy kézzel kötött darabok a drágábbak. Négy darab kutyazokni 1000-2000 forintért kapható. Ha alkalmi, fekete bársonyhámot választunk, amely strasszkövekkel van kirakva, 13 ezer forintot kell fizetnünk, de nyakba rakható kendőket 200-600 forintért is vásárolhatunk. Ezek az összegek még csekélyek az interneten megtalálható márkákhoz képest. A Louis Vuitton-, Dior- és Gucci-öltözékek akár több százezer forintba is kerülhetnek. MÁLNA ÉS ZSINÓR DIVATOZIK Naponta húsz betegnek fordít a szegedi tolmács Több száz külföldi beteg érkezik évente ellátásra a szegedi klinikákra, akikkel gyakran saját anyanyelvükön kell beszélni. Van, amikor ezt megoldják az orvosok, nővérek, de van, aki tolmácsot hív. Az egészségügyi fordító munkája nagyon sűrű és fárasztó, gyakran a pszichológus feladatát is el kell látnia. TOMBÁCZ RÓBERT Egyre több külföldi, különösen sok román beteg keresi fel a jó hírű ellátás miatt a szegedi klinikákat, a magyar szakemberek és a határokon túli páciensek közti nyelvi távolságot viszont valahogyan le kell győzni. Az orvosnak meg kell értenie, mi a beteg panasza, a páciensnek pedig tudnia kell, hogyan és meddig kezelik, mikorra gyógyulhat meg. Vannak klinikák, ahol ezt megoldják a külföldről érkező munkatársak, vagy a több nyelven beszélő orvosok - sok beteg viszont tolmácsot kér. Egyikük, Tóth Mária negyven évig dolgozott az egészségügyben - például a szegedi bőrklinika intézetvezető főnővéreként is -, és mivel Aradról kölútján" elterjedt, most már interneten is kínálja szolgáltatásait. Mindig tele van a határidőnaplója: naponta 12-20 beteget vállal el. Ha időpontütközés van a vizsgálatok, kezelések között, várnak rá a betegek, és az orvosok is megértően kezelik a helyzetet. Előfordul, hogy balesetet szenvedett román beteget visznek a traumatológiai klinikára - ilyenkor mindenki más vár, neki ugyanis a sürgős ellátásra szoruló beteg mellett a helye. Leginkább az idegsebészeti, női, szemészeti, belgyógyászati klinikáról kérik a segítségét, de szinte az összes klinikán megfordul minden héten. Azt mondja, szombaton, vasárnap és ünnepnap is dolgozik, hiszen a sürgős ellátást igénylő betegek nem várhatnak. HúsKínaiul kázzel-lábbal - Általában a külföldiekkel jön tolmács is, de angolul is sok beteg beszél. Mivel román nemzetiségű a legtöbb külföldi betegünk, velük két Temesvárról érkezett szakorvos és több Romániából származó ápolónőnk is tud beszélni - mondta el Pál Attila, a szegedi női klinika vezetője. Hozzátette: legtöbb gondjuk a kínai nőkkel van, akik semmilyen más nyelven nem beszélnek. Velük kázzel-lábbal, mutogatással próbálnak szót érteni. Barzó Pál, a szegedi idegsebészeti klinika vezetője azt mondta: az elmúlt öt évben annyi román betegük volt, hogy már alapfokon beszéli keleti szomszédaink nyelvét. Egyébként kollégái és a páciensek többsége is beszél angolul vagy németül. A professzor orosz nyelvtudására viszont nemigen van szükség. töztek szüleik szülővárosába, Szegedre, tökéletesen beszél románul. Kórházi tolmácsolással kilenc éve foglalkozik. Mint mondja, azért, mert a hosszú évtizedekig tartó egészségügyi munkától nyugdíjasként is képtelen elszakadni - és nem is tudna otthon ülni. Hogy mennyire elfoglalt, az mutatja, mi is csak többszöri megszakítással tudtunk vele beszélni. Első „kuncsaftja" egykori kolléganője volt, akinél méhnyakrákot diagnosztizáltak, és öt kérte fel a női klinikán fordítani. Egyedül ő tíz újabb román beteget küldött később hozzá, neve „szájhagyomány vétkor például egy mentővel szállított beteget kísért Aradra. A tolmácsolás díja változó, egy konzultáció - vizsgálat vagy kezelés során - például hét és fél ezer forint. Marika elmondta: bár nagyon élvezi, rendkívül kimerítő ez a munka - és nem csak szellemileg. A betegségekkel küzdő emberek vigasztalása, támogatása, adott esetben a kezelésre való rábeszélése, a rossz hírek közlése lelkileg is megviseli. Gyakran szinte pszichológusként is dolgoznia kell, a segítségnyújtás azonban mindig örömmel tölti el. CSÖKKENHET A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÓRÁK SZÁMA „Nem leszünk öszvérhajcsárok" • KÉMIAÓRA, FIZIKAÓRA: CSÖKKENHET A KÍSÉRLETEZŐKEDV Fotó: Miskolczi Róbert Ezrek tiltakoznak írásban az ellen a tervezet ellen, amely csökkentené az iskolákban a kémia-, a biológia- és a fizikaórák számát. Az oktatási tárca honlapján néhány nappal ezelőtt jelent meg a jogszabálytervezet. KlfltSTÁR CSABA __ Az oktatási minisztérium javaslata szerint a 11. osztályban az eddigi 2,5 óra helyett két óra fizika lenne. A kémia esetében a 7-8-9. évfolyamon 2 óra helyett 1,5 órát javasolnak. Az ajánlás szerint a 10. évfolyamon a biológia heti óraszáma kettőről egyre csökkenne. A javaslat erőteljes vitát robbantott ki szakmai körökben. Egy - nem természettudományos tárgyakat tanító - középiskolai tanár lapunknak úgy fogalmazott: egyetért azzal, ha a például a humán szakos gimnáziumi osztályoknál csökkentik a természettudományos órák számát. - Kitűnő tanuló voltam, de ma már semmire nem emlékszem, mert a mindennapi életben egyáltalán nem veszem hasznát ezeknek az információknak. A kémiát Aszalai Sándor és Bali Gábor sem sajnálná. Mindketten a Ságvári Endre gimnázium végzős tanulói. - Tavaly fejeztük be a kémiatanulást, de mintha a szél fújta volna ki a fejünkből - mondták nevetve. Szerintük azonban a matematika és a fizika nagyon fontos. - Meggondolatlan az oktatási tárca javaslata - vélekedik Tóth Károly, a Ságvári Endre gimnázium fizikatanára. Bízik benne, hogy a józan ész fog felülkerekedni, jelenleg a középiskolások heti két órában három évig tanulnak fizikát. Így is csak vágtázva végzünk a tananyaggal. Ha csökkentenék az óraszámot, akkor szinte lehetetlen lenne felkészülni a középszintű érettségire. Ráadásul a kísérletezéseket kellene az órai munkából kihagyni, és csak a száraz tananyag biflázása maradna - mondta. S LEVÉL A MINISZTERNEK. A természettudományos analfabétizmus ön- és közveszélyes - állítja Szabó Gábor professzor. A Szegedi Egyetem Optikai és Kvantumelektronikai tanszékének tanára szerint jó példa erre a lőrinci polgármester esete, aki a mértékegységet összekeverve állította: egy horgásztóban 519-szer nagyobb az arzénszint a megengedettnél. A Magyar Innovációs Szövetség elnökeként a professzor azt hangsúlyozta, hogy a külföldi kutatásfejlesztő központokat nem az olcsó munkaerő vonzza, hanem a kreatív tehetségek és a jól képzett kutatók. Hazánkkal ellentétben az Egyesült Államok és számos uniós tagállam inkább erősíti a természettudományos képzést, mert nem akarnak „kétkezi munkások és öszvérhajcsárok lenni a saját országukban" - idéz egy amerikai tanulmányból. Szabó Gábor szerint nemcsak emelni kellene az óraszámot, hanem javítani az oktatás minőségén. Éppen ezért levélben fordul az oktatási miniszterhez.