Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-29 / 278. szám
CSÜTÖRTÖK, 2007. NOVEMBER 29. •KÉPES JÁRMŰBÖRZE" 7 A szókimondó doktor Ülök a villamoson, mögém ül valaki. Nem látom, de nevemet mondja. Drága jó atyámfia, ki is vagy te az Istenke teremtményei közül: - tekergetem a fejemet. Az én jegyem végig ki van fizetve, az övé is eltart a Csöndes utcáig, munkaidőnkből tehát kifutja, majd kiforogja a szó. A betegségével kezdi. Tizennyolc évvel ezelőtt hagyta abba a bagót, és csak most lett belőle tüdőrák. A jó mag előbb-utóbb kikel, a rossz meg annál is hamarabb. Két kézzel vetette. Kezdődött a prosztatarákkal, aztán szétszóródott benne. Arca fehér, haja lisztes, de már kevés van belőle. Mondom is neki, ahogy a szokás tartja: a tisztességes ember megőszül, a huncut meg kopaszodik. Te akkor ötyözöd a kettőt 1 Mondja, kétszer is kúrálták már kemoterápiával. Haja is, minden szőre odalett, de visszakéredzkedett egy kevés. Amennyi megmaradt, mind vele van. Most már azt szeretné, ha egyik szála se görbülne. Pesten kezelték, mert annak a szerzetnek, amelyikbe bezupált annak idején, ott van a kezeidéje. Vagy csak volt ? Tavaly tavasszal esett át az utolsón, a tüdején, távoztában be is ment elköszönni a professzortól. Meg is kérdezte: vannak még egyáltalán kilátásai1 Nem kertelt, azt mondta, talán a karácsonyt megéri még. Ez hangzott el tehát tavaly tavasszal. Két karácsony között öntevékenyen megtoldotta a reményt húsvétig. Az is elmúlt szépen, még locsolkodott is, piros tojásokat is gyűjtött, és most már annyira belejött a bizakodásba, hogy a következő karácsonnyal is mer számolni. Itt van már a kertek alatt az is. Mindent tud rólam, a nyavalyáimról is, azért traktált ilyesmivel. Mondom neki, jól kifogtad. Szószátyár lett a doktorod. Nem akart hiú reményeket kelteni benned, azért mondta a legkorábbit. De te konok vagy, mint tokmányban a kaszakö, nem hallgattál rá. Ugrásra készen várta már a megállóját, kicsivel tudtam csak megtoldani: Jövő karácsonykor ugyanitt. És ezt ismételjük legalább hússzor, aztán még százszor. Ilyen az élet. Szószátyárság nélkül. H.D. Magáncég röntgenez Szegeden Kevesebb várakozás A szegedi klinikákon évek óta jelen lévő magáncég végzi decembertől a radiológiai feladatokat a kórházban és a rendelőintézetben is. A cég szegedi vezetője szerint hamarosan csökkenhet az előjegyzési idő. Decembertől új szolgáltató látja el a szegedi l-es és Il-es kórházban, valamint a Tisza Lajos körúti és Vasas Szent Péter utcai rendelőintézetben a képalkotó diagnosztikai feladatokat. Az októberig városi működtetésű intézmények az integrációval a klinikai központ üzemeltetésébe kerültek ~ ez az oka a szolgáltatóváltásnak. Egy 2004-es szolgáltatói szerződésben a szegedi klinikai központ és az Euromedic Diagnostics Szeged Kft. megállapodott: a klinikai ellátásokhoz kapcsolódó röntgen, ultrahang MR, CT, mammográfiai, angiográfiai és az izotópos vizsgálatokat a magáncég végzi. Az integrációval a szerződés tartalma is kiterjedt - tudtuk meg Horváth Istvántól, a cég szegedi orvosigazgatójától. így került az Euromedichez először a régi gyermekkórház, niajd az ifjúsági rendelőintézet, decembertől pedig a kórházak és a rendelőintézetek képalkotó diagnosztikai feladatainak ellátása. - Sem a terület, sem a gépek, műszerek nem képezik a cég tulajdonát, azokat béreljük a klinikai központtól - hangsúlyozta a vezető. Az elhasználódó berendezések pótlásáról viszont már az Euromedic gondoskodik. Horváth István elmondta: legfőbb céljuk a szolgáltatási színvonal emelése. Ennek szellemében a cég arra törekszik, hogy a radiológiai ellátásokban az előjegyzési időket csökkentsék. Eddig ugyanis akár másfél hónapos várakozási idők is előfordultak. A vezető elmondta: a december az átadás-átvételi feladatokkal telik, szándékaik szerint a radiológiai ellátásban nem lesz fennakadás. Januárra központosítják a szegedi mammográfiás szűrővizsgálatokat is: a Vasas Szent Péter utcai Il-es rendelőintézetből a Tisza Lajos körúti l-esbe kerül a szűrés, míg a további elemzést igénylő mintavételt és utóvizsgálatokat a patológiai intézetben végzik. A szolgáltatóváltás miatt pácienseknek nem kell több vizitdíjat fizetniük vagy más költségeket viselniük. Egyszer fizetnek' vizitdíjat, ha egy szakorvosi ellátás után még aznap sikerül bejutni röntgenre vagy ultrahangra. Ha nem tudják ezt ugyanazon a napon elintézni, akkor viszont duplázódik a költség. T. R. Döbbenten kérdezik: még mindig létezik Komócsin Zoltán utca2. Opusztaszeren megállt az idő Átlátnak az emberen Fotó: Segesvári Csaba Ópusztaszer, Komócsin Zoltán utca. A múlt rendszer egy szelete Fotók: Karnok Csaba Ópusztaszer főutcáját Komócsin Zoltánról, Rákosi Mátyás propagandafőnökéről nevezték el a hetvenes évek végén. Az utca a mai napig a Szegedhez ezer szállal kötődő rettegett kommunista politikus nevét viseli. Ez a rendszerváltás után tizenhét évvel senkit sem zavar a kétezer lelket számláló faluban, ahol található Felszabadulás és Tanácsköztársaság utca is. - Most miért csodálkozik, hogy Komócsin Zoltán nevét viseli a főutca? A mi utcánk meg Tanácsköztársaság utca. Egy csomó papírmunkával járna, ha átkeresztelnék. A fenének van erre ideje és pénze. Nekünk mindegy, milyen nevű utcában lakunk, nem kezdeményeztük az átkeresztelését - közölte a Komócsin Zoltán utcán lévő Pálma preszszóban egy középkorú férfi, aki azzal hagyott ott bennünket, miután gyorsan legurította a fröcscsét, hogy mennie kell, mert munkaidőben van. Komócsin, a költőóriás A hatvanöt éves Magony István magányosan üldögélt az ajtónál a presszóban. - fó napot, tudja, ki volt Komócsin Zoltán? - kérdeztük. - Nagyon nagy költő volt Komócsin Zoltán. Aztán úgy jöttek neki a dolgok. Jó gyerek volt - válaszolta az idős férfi. - Milyen dolgokra gondol? - Hát a versekre, szépeket írt. - Azt tudja, hogy kommunista volt? - Volt párttag is, köpönyegforgató, oda állt, ahová a rendszer ment. Szabó András évekkel ezelőtt költözött be Szegedre Ópusztaszerről, a Felszabadulás utcáról. Most azért jött haza, hogy meglátogassa édesanyját. Ő tudta, hogy Komócsin pártvezér volt a hatvanas-hetvenes években, de szerinte ezt sokan nem tudják a faluban. Főleg a fiatalabb generáció• (Q I • illSWBpggGW M ¥ • S "^¡f1 \l Makra József polgármester KOMOCSIN ZOLTÁN ES CSALADJA Az 1923-ban született Komócsin Zoltán Szegeden végezte iskoláit. Apja, idősebb Komócsin Mihály révén egészen fiatalon került kapcsolatba a munkásmozgalommal. 1945-1948 között a Magyar Kommunista Párt Szeged városi-titkára volt. 1949-től országgyűlési képviselő. 1953-tól a Magyar Dolgozók'Pártja agitációs és propagandaosztályát vezette. 1956-ban a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkáraként azok mellé állt, akik leverték a forradalmat. 1957-ben vezető szerepet játszott a Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozásában, 1957-1961 között ő volt a KISZ Központi Bizottságának első titkára. 1957-től 1974-ig az MSZMP Központi Bizottságának volt a tagja. 1961-1965 között és 1974 márciusától haláláig, 1974 májusáig a Népszabadság főszerkesztője volt. Komócsin Zoltán öcscse, Komócsin Mihály a rendszerváltás előtt évtizedeken át fontos posztokon állt Szeged vezetésében és politikai életében, 1974-1985 között az MSZMP megyei pártbizottságának volt az első titkára. nak nem mond semmit a neve. A helyieket védve mondta, szerinte Szegeden sem tudják azt, hogy ki volt Kukovecz Nana, pedig róla is utcát neveztek el. Hálából a gázért János titokzatos és kissé már kapatos volt tegnap délelőtt, amikor Komócsinról kérdeztük. Elmondta, hogy a kommunista politikusról elnevezett utcában lakik, amit szívesen átkeresztelne Liliom utcára, ezért azonban még nem tett semmit. Nem gyűjtött aláírásokat, nem szólt a polgármesternek. Elmondta, amikor Szegeden hivatalos ügyeit intézi, csodálkozva és megdöbbenéssel kérdezik tőle: még mindig létezik Komócsin Zoltán utca? A megyeszékhelyen a Novotel Szálló előtti tér viselte a pártvezér nevét. Itt a rendszerváltáskor leszedték ugyan a táblákat, de az átkeresztelésre éveket kellett várni. A millenniumi ünnepségsorozat keretében, 2000-ben nevezték el a teret Glattfelder Gyula püspökről. - Én elvagyok ezzel az utcanévvel, ez ellen biztosan nem gyűjtök aláírásokat - mondta a preszszóhoz közeli pékségben Szász Józsefné. A nő tudomása szerint azért nevezték el az utcát Komócsin Zoltánról, mert sokáig az. ópusztaszeri szociális otthonban élt a beteg, rokkant lánya. Úgy tudja, hogy a kommunista politikus hálából a faluba vezettette a gázt. Szászné szerint az utcanévváltozással az önkormányzatnak kellene foglalkoznia. A testület semmit sem tehet - Az önkormányzat kezdeményezheti a keresztelőt, de ha a lakók nem akarják, hogy megváltoztassuk az utca nevét, akkor nincs mit tennünk - mondta Makra József. Az 1998 óta hivatalában lévő, függetlenségét hangsúlyozó polgármester úgy tudja, hogy elődje szondázta az embereket az ügyben a kilencvenes évek elején, de nem volt fogadókészség az újrakeresztelésre. Azóta sem merült fel sem a testületben, sem a lakókban, hogy meg kellene változtatni a múltat idéző utcaneveket. Azt elmesélte, hogy az átkosban szívesen jöttek a politikusok Opusztaszerre, ahol óriási tömegrendezvényeket, munkás-paraszt találkozókat tartottak az emlékparkban. Makra József gyerekként még hallotta szónokolni Komócsin Zoltánt, aki valóban azért Vezettette be a gázt a faluba, mert itt ápolták a beteg lányát. A polgármester azzal zárta a beszélgetést, hogy szerinte az emberek boldogsága nem azon múlik, hogy milyen nevű utcákban élnek. sz. c. sz. WWW.REOK.HU 2007. NOV. 2-DIG. 2. XXV. MAGYAR SAJTÓFOTÓ KIÁLLÍTÁS NIM If III A SZÖVEG! NATIONAL GEOGRAPHIC Rendező szervezetek: Magyar Újságírók Országos Szövetsége Magyar Fotóriporterek Tórsasága