Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-29 / 278. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. NOVEMBER 29. •KÉPES JÁRMŰBÖRZE" 7 A szókimondó doktor Ülök a villamoson, mögém ül valaki. Nem látom, de nevemet mondja. Drága jó atyámfia, ki is vagy te az Istenke teremtményei közül: - te­kergetem a fejemet. Az én jegyem végig ki van fizetve, az övé is eltart a Csöndes utcáig, munkaidőnkből tehát kifutja, majd kiforogja a szó. A betegségével kezdi. Tizennyolc évvel ezelőtt hagyta abba a ba­gót, és csak most lett belőle tüdőrák. A jó mag előbb-utóbb kikel, a rossz meg annál is hamarabb. Két kézzel vetette. Kezdődött a prosztatarákkal, aztán szétszóródott benne. Arca fehér, haja lisz­tes, de már kevés van belőle. Mondom is neki, ahogy a szokás tart­ja: a tisztességes ember megőszül, a huncut meg kopaszodik. Te akkor ötyözöd a kettőt 1 Mondja, kétszer is kúrálták már kemoterápiával. Haja is, minden szőre odalett, de visszakéredzkedett egy kevés. Amennyi megmaradt, mind vele van. Most már azt szeretné, ha egyik szála se görbülne. Pesten kezelték, mert annak a szerzetnek, amelyikbe bezupált annak idején, ott van a kezeidéje. Vagy csak volt ? Tavaly tavasszal esett át az utolsón, a tüdején, távoztában be is ment elköszönni a professzortól. Meg is kérdezte: vannak még egyáltalán kilátásai1 Nem kertelt, azt mondta, talán a karácsonyt megéri még. Ez hang­zott el tehát tavaly tavasszal. Két karácsony között öntevékenyen megtoldotta a reményt húsvétig. Az is elmúlt szépen, még locsol­kodott is, piros tojásokat is gyűjtött, és most már annyira belejött a bizakodásba, hogy a következő karácsonnyal is mer számolni. Itt van már a kertek alatt az is. Mindent tud rólam, a nyavalyáimról is, azért traktált ilyesmivel. Mondom neki, jól kifogtad. Szószátyár lett a doktorod. Nem akart hiú reményeket kelteni benned, azért mondta a legkorábbit. De te konok vagy, mint tokmányban a kaszakö, nem hallgattál rá. Ugrásra készen várta már a megállóját, kicsivel tudtam csak megtoldani: Jövő karácsonykor ugyanitt. És ezt ismételjük legalább hússzor, aztán még százszor. Ilyen az élet. Szószátyárság nélkül. H.D. Magáncég röntgenez Szegeden Kevesebb várakozás A szegedi klinikákon évek óta jelen lévő magáncég végzi de­cembertől a radiológiai felada­tokat a kórházban és a ren­delőintézetben is. A cég szegedi vezetője szerint hamarosan csökkenhet az előjegyzési idő. Decembertől új szolgáltató látja el a szegedi l-es és Il-es kórház­ban, valamint a Tisza Lajos körúti és Vasas Szent Péter utcai rende­lőintézetben a képalkotó diag­nosztikai feladatokat. Az októbe­rig városi működtetésű intézmé­nyek az integrációval a klinikai központ üzemeltetésébe kerültek ~ ez az oka a szolgáltatóváltásnak. Egy 2004-es szolgáltatói szerző­désben a szegedi klinikai központ és az Euromedic Diagnostics Sze­ged Kft. megállapodott: a klinikai ellátásokhoz kapcsolódó röntgen, ultrahang MR, CT, mammográ­fiai, angiográfiai és az izotópos vizsgálatokat a magáncég végzi. Az integrációval a szerződés tartalma is kiterjedt - tudtuk meg Horváth Istvántól, a cég szegedi orvosigaz­gatójától. így került az Euromedic­hez először a régi gyermekkórház, niajd az ifjúsági rendelőintézet, de­cembertől pedig a kórházak és a rendelőintézetek képalkotó diag­nosztikai feladatainak ellátása. - Sem a terület, sem a gépek, műszerek nem képezik a cég tu­lajdonát, azokat béreljük a klini­kai központtól - hangsúlyozta a vezető. Az elhasználódó beren­dezések pótlásáról viszont már az Euromedic gondoskodik. Hor­váth István elmondta: legfőbb céljuk a szolgáltatási színvonal emelése. Ennek szellemében a cég arra törekszik, hogy a radio­lógiai ellátásokban az előjegyzési időket csökkentsék. Eddig ugyanis akár másfél hónapos vá­rakozási idők is előfordultak. A vezető elmondta: a december az átadás-átvételi feladatokkal telik, szándékaik szerint a radio­lógiai ellátásban nem lesz fenn­akadás. Januárra központosítják a szegedi mammográfiás szűrő­vizsgálatokat is: a Vasas Szent Péter utcai Il-es rendelőintézet­ből a Tisza Lajos körúti l-esbe ke­rül a szűrés, míg a további elem­zést igénylő mintavételt és utó­vizsgálatokat a patológiai inté­zetben végzik. A szolgáltatóváltás miatt páci­enseknek nem kell több vizitdí­jat fizetniük vagy más költsége­ket viselniük. Egyszer fizetnek' vizitdíjat, ha egy szakorvosi ellá­tás után még aznap sikerül bejut­ni röntgenre vagy ultrahangra. Ha nem tudják ezt ugyanazon a napon elintézni, akkor viszont duplázódik a költség. T. R. Döbbenten kérdezik: még mindig létezik Komócsin Zoltán utca2. Opusztaszeren megállt az idő Átlátnak az emberen Fotó: Segesvári Csaba Ópusztaszer, Komócsin Zoltán utca. A múlt rendszer egy szelete Fotók: Karnok Csaba Ópusztaszer főutcáját Komó­csin Zoltánról, Rákosi Mátyás propagandafőnökéről nevezték el a hetvenes évek végén. Az ut­ca a mai napig a Szegedhez ezer szállal kötődő rettegett kom­munista politikus nevét viseli. Ez a rendszerváltás után tizen­hét évvel senkit sem zavar a kétezer lelket számláló faluban, ahol található Felszabadulás és Tanácsköztársaság utca is. - Most miért csodálkozik, hogy Komócsin Zoltán nevét viseli a főutca? A mi utcánk meg Ta­nácsköztársaság utca. Egy csomó papírmunkával járna, ha átke­resztelnék. A fenének van erre ideje és pénze. Nekünk mindegy, milyen nevű utcában lakunk, nem kezdeményeztük az átke­resztelését - közölte a Komócsin Zoltán utcán lévő Pálma presz­szóban egy középkorú férfi, aki azzal hagyott ott bennünket, mi­után gyorsan legurította a fröcs­csét, hogy mennie kell, mert munkaidőben van. Komócsin, a költőóriás A hatvanöt éves Magony Ist­ván magányosan üldögélt az aj­tónál a presszóban. - fó napot, tudja, ki volt Komó­csin Zoltán? - kérdeztük. - Nagyon nagy költő volt Ko­mócsin Zoltán. Aztán úgy jöttek neki a dolgok. Jó gyerek volt - vá­laszolta az idős férfi. - Milyen dolgokra gondol? - Hát a versekre, szépeket írt. - Azt tudja, hogy kommunista volt? - Volt párttag is, köpönyegfor­gató, oda állt, ahová a rendszer ment. Szabó András évekkel ezelőtt költözött be Szegedre Ópuszta­szerről, a Felszabadulás utcáról. Most azért jött haza, hogy meglá­togassa édesanyját. Ő tudta, hogy Komócsin pártvezér volt a hatva­nas-hetvenes években, de szerin­te ezt sokan nem tudják a falu­ban. Főleg a fiatalabb generáció­• (Q I • illSWBpggGW M ¥ • S "^¡f1 \l Makra József polgármester KOMOCSIN ZOLTÁN ES CSALADJA Az 1923-ban született Komócsin Zoltán Szegeden végezte iskoláit. Apja, idősebb Komócsin Mihály révén egészen fiatalon került kapcsolatba a munkásmozgalommal. 1945-1948 között a Magyar Kommunista Párt Sze­ged városi-titkára volt. 1949-től országgyűlési képviselő. 1953-tól a Ma­gyar Dolgozók'Pártja agitációs és propagandaosztályát vezette. 1956-ban a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkáraként azok mellé állt, akik leverték a forradalmat. 1957-ben vezető szerepet játszott a Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozásában, 1957-1961 között ő volt a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára. 1957-től 1974-ig az MSZMP Központi Bi­zottságának volt a tagja. 1961-1965 között és 1974 márciusától haláláig, 1974 májusáig a Népszabadság főszerkesztője volt. Komócsin Zoltán öcs­cse, Komócsin Mihály a rendszerváltás előtt évtizedeken át fontos poszto­kon állt Szeged vezetésében és politikai életében, 1974-1985 között az MSZMP megyei pártbizottságának volt az első titkára. nak nem mond semmit a neve. A helyieket védve mondta, szerinte Szegeden sem tudják azt, hogy ki volt Kukovecz Nana, pedig róla is utcát neveztek el. Hálából a gázért János titokzatos és kissé már kapatos volt tegnap délelőtt, amikor Komócsinról kérdeztük. Elmondta, hogy a kommunista politikusról elnevezett utcában lakik, amit szívesen átkeresztel­ne Liliom utcára, ezért azonban még nem tett semmit. Nem gyűjtött aláírásokat, nem szólt a polgármesternek. Elmondta, amikor Szegeden hivatalos ügye­it intézi, csodálkozva és megdöb­benéssel kérdezik tőle: még min­dig létezik Komócsin Zoltán ut­ca? A megyeszékhelyen a Novotel Szálló előtti tér viselte a pártve­zér nevét. Itt a rendszerváltáskor leszedték ugyan a táblákat, de az átkeresztelésre éveket kellett vár­ni. A millenniumi ünnepségso­rozat keretében, 2000-ben ne­vezték el a teret Glattfelder Gyu­la püspökről. - Én elvagyok ezzel az utcanév­vel, ez ellen biztosan nem gyűj­tök aláírásokat - mondta a presz­szóhoz közeli pékségben Szász Józsefné. A nő tudomása szerint azért nevezték el az utcát Komó­csin Zoltánról, mert sokáig az. ópusztaszeri szociális otthonban élt a beteg, rokkant lánya. Úgy tudja, hogy a kommunista politi­kus hálából a faluba vezettette a gázt. Szászné szerint az utcanév­változással az önkormányzatnak kellene foglalkoznia. A testület semmit sem tehet - Az önkormányzat kezdemé­nyezheti a keresztelőt, de ha a la­kók nem akarják, hogy megvál­toztassuk az utca nevét, akkor nincs mit tennünk - mondta Makra József. Az 1998 óta hiva­talában lévő, függetlenségét hangsúlyozó polgármester úgy tudja, hogy elődje szondázta az embereket az ügyben a kilencve­nes évek elején, de nem volt fo­gadókészség az újrakeresztelésre. Azóta sem merült fel sem a tes­tületben, sem a lakókban, hogy meg kellene változtatni a múltat idéző utcaneveket. Azt elmesél­te, hogy az átkosban szívesen jöt­tek a politikusok Opusztaszerre, ahol óriási tömegrendezvénye­ket, munkás-paraszt találkozó­kat tartottak az emlékparkban. Makra József gyerekként még hallotta szónokolni Komócsin Zoltánt, aki valóban azért Vezet­tette be a gázt a faluba, mert itt ápolták a beteg lányát. A polgár­mester azzal zárta a beszélgetést, hogy szerinte az emberek boldog­sága nem azon múlik, hogy mi­lyen nevű utcákban élnek. sz. c. sz. WWW.REOK.HU 2007. NOV. 2-DIG. 2. XXV. MAGYAR SAJTÓFOTÓ KIÁLLÍTÁS NIM If III A SZÖVEG! NATIONAL GEOGRAPHIC Rendező szervezetek: Magyar Újságírók Országos Szövetsége Magyar Fotóriporterek Tórsasága

Next

/
Oldalképek
Tartalom