Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-22 / 272. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. NOVEMBER 22. • MEGYEI TÜKÖR­7 Krisztina és Laci a gyerekeik születésnapi zsúrján a, A bejegyzett élettársi kapcso­latról szóló törvényjavaslatot kormány e héten nyújtotta be az országgyűlésnek. Ez 2009-től számos területen adna a há­zastársakat megillető jogokat az élettársak számára. Hazánkban csaknem 280 ezer ilyen kap­csolatot tartanak nyilván. Virág Krisztina, kisteleki óvónő két éve költözött össze élettársá­val, Lacival. Munkájuk mellett még egy mezőgazdasági vállalko­zást is vezetnek. - Szerintem kedvező hatása lesz annak, hogy az élettársi kap­csolatban élők különböző jogo­kat kaphatnak - mondta Kriszti­na, aki szerint a jövőben banki hitelt kell felvenniük a közös építkezéshez és esetleg a vállal­kozásukhoz is. A kisteleki óvónő településéről hallott is egy esetet, amikor két idősebb ember össze­költözött. Amikor a férfi meg­halt, a gyerekei ki akarták sem­mizni élettársát, holott a két idős együtt „rakta össze a házat". Sze­rencsére meg tudtak egyezni, és az idős nő nem került az utcára. Új jogok A kormány a héten nyújtotta be a parlamentnek a bejegyzett élet­társi kapcsolatról szóló törvényja­vaslatot. A mostani jogszabályok ugyanis például nem tekintik au­tomatikus örökösnek az élettár­sakat, és bankhitelhez is nehe­zebben juthatnak. Özvegyi nyug­díj tíz év együttélés után jár, azon­ban ennek bizonyítása sokszor nem igazán zökkenőmentes. Az élettársaknak most is biztosított kevés jog egyike, hogy a hatósá­gok előtt megtagadhatják a vallo­mástételt a másik ügyében. Ha a Tisztelt Ház megszavaz­za, akkor az élettársi kapcsolat­ban élőkre ezután a házassággal csaknem azonos jogok vonatkoz­nak, például a szociális juttatá­sok terén. Különbség lesz, hogy az élettár­sak nem fogadhatnak örökbe gye­reket, és csak 18 év felettiek hoz­hatnak létre élettársi viszonyt. Ezenkívül a nők nem használhat­ják a „né", formulát és az élettár­si kapcsolat megszüntetéséhez nincs szükség válóperre. Az ilyen kapcsolatok regisztrá­cióját az önkormányzatok anya­könyvi hivatalai végeznék. Meg­kérdeztük a szegedi, hódmezővá­sárhelyi és makói hivatalt, azon­ban az anyakönywezetők nem kívántak nyilatkozni. Azt mond­ták: fogalmuk sincs, hogy mind­ez mennyi pluszmunkát fog je­lenteni számukra. A számok mögött - Harminc évvel ezelőtt or­szágszerte mintegy 6000 élettár­si kapcsolat volt, jelenleg 270-280 ezer ilyen párt tartanak számon - közölte lapunkkal Kissné Nóvák Eva. A családszo­ciológus szerint a magyarok több mint 12 százaléka ilyen kapcso­latban él. A szakértő szerint élettársi kapcso­latot általában olyanok hoznak lét­re, akik valamilyen kedvezmény­től nem akartak elesni. Megfigyel­ték, hogy bányavidékeken a meg­halt bányászok özvegyei, bár ösz­szeköltöztekxúj partnereikkel, az Harminc évvel ezelőtt országszerte mintegy 6000 élettársi kapcsolat volt, jelenleg 270-280 ezer ilyen párt tartanak számon. Kissné Nóvák Éva özvegyi nyugdíj miatt nem kötöt­tek újra házasságot, mert így elve­szett volna a kedvezmény. - A fiatal emberek körében is egyre általánosabb, hogy nem ugranak bele rögtön a házasság­ba, hanem előbb élettársi kap­BOLDOG PÁROK wm A megkérdezett magyar férfiak 80 százaléka vélekedik úgy, hogy a házasságban élők a boldogabbak, mint az egyedülállók vagy élettársi viszonyban élők. A magyar nők mintegy háromnegyede gondolja ugyanígy. Hiába kereste felesége hamvait Két éve kezdte el felszámolni a régen lejárt urnafülkéket a szegedi Belvárosi temető üzemeltetője. A hozzátartozókat egyenként nem értesítik. Ezért fordul elő újra és újra, hogy a családtagok hiába keresik a földi maradványokat. A svédekhez, észtekhez képest inkább házasságpártiak vagyunk Anyakönyvvezető elé állhatnak az élettársak? Eltűntek a feleségem hamvai a Belvárosi temető urnafalából, hiába kerestem - kaptuk a hírt Hüttner Lászlótól. A nyugdíjas férfi nincs egyedül. Az utóbbi években megszaporodtak a ha­sonló bejelentések. Annak elle­nére, hogy a városi köztemetőket kezelő Szegedi Testamentum Te­metkezési Kft. az önkormányzat által elfogadott előírások szerint jár el. Hódi Lajos ügyvezető igaz­gatótól megtudtuk, az urnahe­lyek tíz évre bérelhetők, megkö­zelítőleg harminc-negyven ezer forintért. A régiek lejárati idejét azonban egészen 2005-ig nem vették komolyan, nem követte senki. Mivel a köztemetőknek a bevé­teleikből kell gazdálkodniuk, két éve a szegedi sírkert elkezdte ren­dezni a sorait. Először a legrégeb­bi, gondozatlan és lejárt kolom­báriumok szerződéseit nézték át. Kiderült: nagyjából kétezer urna­fülkének nem hosszabbították meg a szerződését. A jogszabá­lyok közzétételt írnak elő, ezért lapunkban és egy országos napi­lapban is három közleményt je­lentetett meg Testamentum két évé októberben, tavaly pedig két­szer, januárban és áprilisban. Még akkor ősszel tájékoztató táblákat is kitettek a temető be­járatainál és az urnafalaknál. Le­vélküldéssel, noha ez nem köte­lező, eleinte próbálkoztak, de többségében eredménytelenül. A hozzátartozók nem reagáltak vagy a „címzett ismeretlen" lé­vén visszajöttek az értesítők. Az­óta évente megközelítőleg két-háromszáz urnafülkét üríte­nek ki. Újabban figyelmeztető címkét is kiragasztanak, bár en­nek nyomán is sok a panasz: a cetliket letépik vagy kínosnak ér­zik a hozzátartozók. A mostani, viszonylag nyugal­mas téli időszakban végzik el az exhumálások zömét a Bajai úti kegyeleti hely munkatársai. Szi­gorú etikai kódex szerint bontják ki az urnafülkéket, az urnákat pedig a sírkert hátsó részében bontják fel. A hamvak egy - nem látogatható - csonttárolóba, úgy nevezett osszáriumba kerülnek. A régi fém és az újabb műanyag urnákat összepréselik, a cserép és fajansz külső urnákat összetö­rik, elszállítják. Kriptát jóval kevesebbet számol­nak fel, elsősorban azért, mert ezek sokkal hosszabb időre - hat­van-száz évre - bérelt helyek. Fő­ként akkor is a család kérésének tesznek eleget azzal, hogy a cson­tokat átviszik az osszáriumba. D.T. „HAZAVITTEM VOLNA" - Csaknem húsz éve halt meg a feleségem. Koszorút vittem ki hoz­zá október végén, de már csak az üres urnafülkét találtam. Az irodá­ban azt mondták, nyolc éve lejárt a bérlet, januárban exhumálták ­mondta Hüttner László. Táblát és közleményt nem látott, levelet nem kapott. Ha tudott volna a ki­ürítésről, azt mondta, hazavitte volna a felesége hamvait, mert nincs pénze újra eltemetni. Mások is egyre többen viszik haza ham­vasztás után a földi maradványo­kat. Még akkor is, ha az urnahely bérlésére részletfizetési lehetőség is van, sőt fél fülkét is lehet kérni. Figyelmeztető címke az urnafülkén Fotó: Frank Yvette Fotó: internet csolatban próbálják ki az együttélést - magyarázza a szo­ciológus, aki szerint a harmadik csoportba tartoznak azok, akik már egyszer „megégették a szá­jukat". Tapasztalat, hogy egy rossz házasság után sokan nem akarnak újra örök hűséget es­küdni, „összebútoroznak", de fenntartják a jogot arra, hogy bármikor különváljanak mondja Kissné Nóvák Éva, aki szerint azt saccolni sem lehet, hogy hány egynemű pár lehet országszerte. Nincs „zabigyerek" A Csongrád megyei statisztikák szerint a gyerekek csaknem egyne­gyede házasságon kívül születik. Ez azt jelenti, hogy minden negye­dik gyerek vagy élettársi kapcsolat­ban vagy pedig egyedülálló anya mellett nő föl - állítja a családszo­ciológus. Kissné Nóvák Éva szerint az idők változását mutatja, hogy a mai fiatalok már nem is ismerik a „zabigyerek", a „fattyú" vagy a „vadházasság" fogalmát. A szakember tapasztalata sze­rint a magyarok egyébként in­kább házasságpártiak, szemben a svédekkel vagy az észtekkel, ahol a párkapcsolatok fele élet­társi viszony. KUNSTÁR CSABA Egyre népszerűbb a vacsora, pedig ilyenkor jobban rakódnak a kilók A magyarok egyharmada rendszertelenül eszik A magyar felnőtt lakosság 31 százaléka rendszertelenül táplálkozik, és egyre fontosabb szerepet tölt be életünkben a meleg vacsora. Szegedieket kérdez­tünk étkezési szokásaikról. „Reggelizz úgy, mint egy király! Ebédelj, mint egy polgár! Vacsorázz úgy, mint egy koldus!" Az ismert népi bölcsesség elle­nére az emberek többsége reggel elrohan otthonról, de egy falatot sem eszik. So­kaknak ebédelni sincs lehetősége, va­csora időben viszont „kifosztják" a hű­tőt. - Előfordult, hogy este hétkor ettem először. Az esetek többségében négy-öt óránál korábban nincs időm ebédelni, mivel az előadások gyakran pont a déli időszakra esnek. Nem én vagyok az egyetlen, aki rendszertelenül táplálko­zik, ez jellemző az egyetemistákra ­érvelt a szegedi jogi karon társadalom­biztosítást hallgató Paksi Tamás, aki soha nem reggelizik, mert általában korán elindul otthonról. Kistelekről jár be Szegedre. Néha „bekap" egy-egy szendvicset. Amikor tegnap délben, a Kárász utcán megszólítottuk, éppen órára rohant, és egy gyorsétteremben vásárolt sajtburgert evett. Tamás el­árulta: dohányzik, ezért nem érzi any­nyira, ha éhes. Este, otthon, a tévé előtt, jólesik az édesanyja által készí­tett hazai koszt. -Egyedül nem szeretek enni, a férjem­mel pedig csak ritkán sikerül összehozni a közös ebédet, ezért egy héten két­szer-háromszor is előfordul, hogy kiha­gyom. Reggel péksüteménnyel és teával kezdem a napot. A nyugodtan elfogyasz­tott, tartalmas reggeli sokáig kitart. Egy nap három kávét iszom, és emellett ren­geteg vizet, így bizonyos mértékig elnyo­mom az éhségérzetet - avatott be prakti­káiba a szegedi Zákányi Katalin. A vál­lalkozó szerint a rohanó hétköznapok sem okoznának egészségünknek akkora kárt, ha - a mediterrán országokhoz ha­sonlóan - lennének salátabárok. O ugyanis nem hajlandó egészségtelen gyorskaját venni, akkor inkább koplal egy kicsit és este a saját főztjéből vacso­ráznak, kellemes családi körben. Náluk nem számít, ha hizlal az étel, csak egészséges legyen. Tegnap például para­dicsomos mozzarella sajtot vacsoráztak, ruccolás olasz salátával és fűszeres vajas bagettal. Egyre többen a meleg vacsorát tart­ják a nap legfontosabb étkezésének ­derül ki a GfK piackutató intézet fel­méréséből. A 2007-es jelentés szerint a magyar felnőttek 31 százaléka rend­szertelenül táplálkozik és egyre többen vannak, akik naponta négyszer esz­nek. A legfontosabb étkezések közül még mindig az ebéd az, amit az embe­rek nem szívesen hagynak ki, viszont a vacsora szerepe megnőtt. Míg 2005-ben a megkérdezettek 72 száza­léka az ebédet, és 28 százaléka a vacso­rát tartotta fő étkezésnek, addig 2007-ben az arány 64 és 36 százalékra változott. KANCSÁR TÍMEA A VACSORA HIZLAL0BB Azt, hogy az esti étkezés hizlalóbb, a muszlinok ramadán böjtjével kapcsola­tos tapasztalatok is bizonyítják. Ök böjt idején napkeltétől napnyugtáig nem ehetnek, utána azonban bepótolhatják a kihagyott étkezéseket. Ebben az időszak­ban a hívők átlagosan három kilógram-, mot híznak - egy internetes felmérés szerint. Gyorskaja a szegedi Kárász utcán Fotó: Segesvári Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom