Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-03 / 256. szám

T Tizenhárom évesen szerezte első dalát, harcolt az 1848-49-es szabadságharcban, majd a leverés után országszerte számos hangversenyen énekelte műveit, gitárkísérettel. Nyizsnyay Gusztáv később Vásárhelyen telepedett le, városi dalárdát alapított, bírósági tisztviselőként is dolgozott: 125 évvel ezelőtt hunyt el. Vásárhelyen a legelső énekkarok a 19. században alakultak, a hangszeres zeneoktatás a középfokú iskolákban és az óvónőképzőben bontakozott ki. A városban számos kiváló zenész élt és dolgozott, köztük a népszerű cigányprímás, Czutor Béla is, de Vásárhely zenetörténetének egyik legkiemelkedőbb személye a most 125 éve elhunyt Nyizsnyay Gusztáv, aki korának közkedvelt dalköltője volt. A „magyar trubadúrként" emlegetett művész 1829. október 17-én, Egerben látta meg a napvilágot. Szép hangja és zenei tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Neveltetéséről az akkori egri érsek gondoskodott. Tanulmányait szülővárosában és Kassán végezte, majd néhány évig nemesi családoknál nevelősköELHÚZTAK A NOTAJAT A zeneszerző kedvelte a meghitt társaságot, rendszerint ilyenkor, rögtönözve alkotta meg új dalait. Tréfás kedvű ember hírében állt, gyakran ugratták egymást Matók Béla költővel. Egyszer az algyői uradalmi tiszt mindkettőjüket bálba invitálta. Matók már kora délután megérkezett a faluba, hogy megtanítsa a cigányzenekarnak barátja „Jaj? de szomorúan szól a furulyám" címet viselő dalát. Ezután kimentek köszönteni Nyizsnyayt a komphoz. Mikor a férfi partra lépett, rögvest rákezdett szerzeményére a banda. A művész ekkor éktelen haragra gerjedt, ugyanis mély érzésű, igazán megható művét a legtüzesebb táncütemben húzták. Végül mérgében bottal kergette szét az ámuló zenészeket. A viccet kieszelő ezalatt egy bokor mögé rejtőzve kuncogott sikerén. dött. A szabadságharcban honvéd hidászként vett részt. A bukás után bejárta az egész országot, 1852 és 1862 között száznál is több gitárhangversenyt adott saját építésű hangszerével, melyet „hangorának" nevezett. Legtöbbször egyedül lépett színpadra, de gyakran csatlakozott hozzá Reményi Ede hegedűművész és Hollósy Kornélia operaénekesnő. Ekkortájt sokan Tinódi Lantos Sebestyénhez hasonlították, hiszen az elnyomás éveiben - neves elődje nyomdokain járva - zenéjével ápolta a nemzeti szellemet, lelkesített, és egyben gyönyörködtetett HAZAFIAS NEGYES Nyizsnyay Gusztáv az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után egy francia négyest komponált, mely a Rákóczi-indulóval kezdődött. A közönség ennek hallatán lelkes ujjongásban tört ki. Mielőtt kézbeléphettek volna a koncertet felügyelő rendőrök, a dallam megváltozott. Az induló „hangjai" többször visszatértek még a mű során, de a hatalom végül nem avatkozott közbe. is. Ezekben az években ismerkedett meg későbbi feleségével Schéncr Irénnel, aki Póka Sándor vásárhelyi ügyvéd özvegye volt. Menyegzőjüket 1856. május 25-én tartották, szerelmükből két lány és egy fiú született. Öt évig Nagykőrösön laktak, ezalatt Nyizsnyay megalapította az ottani dalárdát. Ezt követően haláláig Vásárhelyen élt, ahol előbb a megyénél, majd később a helyi járásbíróságnál hivatalnokoskodott. Nyizsnyay Gusztáv tizenkilenc taggal 1865-ben megszervezte sl. hódmezővásárhelyi dalárdát is, melynek első karnagya lett. Az énekkar - kisebb kihagyásokkal, és újraszervezésekkel -, az 1940-es évek végéig működött, számos díjat nyerve közben. Nyizsnyay a dalok mellett csárdásokat és hosszabb zeneművQket is írt, melyeket budapesti és vidéki zenekarok gyakran tűztek repertoárjukra. Egy alkalommal egyházi zeneírókent mutatkozott be, amikor is komponált egy teljes szent misét, melyet a dalárda is előadott. A zene mellett írással is próbálkozott. A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület lapjában jelentek meg érdekes, elfogulatlanul csipkelődő munkái. Nyizsnyay Gusztáv hosszas betegség után 53 éves korában, 1882. január 7-én halt meg. Testét a vásárhelyi Arany temetőben helyezték végső nyugalomra, utolsó útjára több százan kisérték el. Tizennyolc évvel később közadakozásból emlékművet emeltek neki. A Pásztor János által készített bronz mellszobrot a Népkert Szőnyi utcai bejáratánál, az azóta lebontott Nyári Színkör előtt állították fel. Az alkotást 1978-ban áthelyezték a Zrínyi és a dalszerzőről elkeresztelt utca sarkára, ott látható ma is. SZŰCS CSABA CSONKA EMLEKMU Pásztor János szobrásznak több alkotása is látható Vásárhelyen. Nyizsnyayról készített munkája azonban csonka, ugyanis a körülbelül háromméteres mészkő talapzatról hiányzik az azt díszítő bronz lant. A költészet jelképét tolvajok vitték magukkal, de később szerencsére előkerült. Kalandja után nem helyezték vissza eredeti helyére. Jelenleg a Tornyai János Múzeum raktárában érzik. SZOMBAT, 2007. NOVEMBER 3. "MEGYEI TÜKÖR" Nyizsnyay Gusztáv az 1848-49-es forradalom leverése után gitárral járta az országot - Vásárhelyen dalárdát szervezett A19. század Tinódija volt, az első protest-énekes A vezetési stílus nem másodlagos nemi jelleg Tolvajokkal bővült a legkeresettebb megyei bűnözők tophstája Bíróságok és rendőrségek keresik a bujkálókat A legkeresettebb Csongrád megyei bűnözők tablójára, a Top 10-re ezúttal hárman kerültek fel, és természetesen ugyanannyian le. MUNKATÁRSUNKTÓL Az elmúlt hetekben újabb, régóta keresett bűnözőket fogott el a rendőrség, közülük hárman is szerepeltek a lapunkban legutóbb közölt Top 10-ben, azaz a legkeresettebb bűnözők tablóján. A hódmezővásárhelyi és a makói rendőrök továbbra is keresik Bordás Imrét. A 27 éves vásárhelyi férfit csalással, lopással és sikkasztással gyanúsítják. Kakuszi Ferencet már jóval több mint egy éve próbálják kézre keríteni, de eddig minden próbálkozás kudarcot vallott. Összesen hat körözést adtak ki a 40 esztendős férfi ellen, aki többek között Kisteleken autót, Szegeden pénzt és mobiltelefonokat lopott. Kovács Zoltánt a Szegedi Rendőrkapitányság körözi, lopással gyanúsítják. A 25 éves szegedi férfi idén június 29-én Szegeden egy kft. telephelyéről készpénzt és gépkocsit lopott. A kár meghaladja a nyolcmilbó forintot. A Csongrádi Rendőrkapitányság és a Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság is lopás miatt adott ki elfogatóparancsot Lakatos József ellen, a 30 éves férfit a bíróság csalásért körözteti. A Szegedi Rendőrkapitányság lopással gyanúsítja Lenkefi Tamást. A 30 éves békéscsabai férfit a bíróság is körözi, mivel nem kezdte meg a jogerősen kiszabott közérdekű munkát. Martonosi Attilát három rendőrkapitányság körözi. A 36 esztendős férfi többek között azzal gyanúsítható, hogy 2005 áprilisában Szegeden társával megvert egy férfit, áldozatukat bezárták saját lakásába, ahonnan nem engedték ki. A szegedi rendőrök próbálnak Rekettyés Sándor nyomára jutni. A 32 éves szegedi férfit lopással gyanúsítják. Szűcs Tibort a bíróság keresteti, a 30 éves hódmezővásárhelyi férfi ellen azért adtak ki körözést, mert kétszer is elítélték, de egyszer sem vonult be a börtönbe. Tóth Andor 40 éves kiskőrösi lakost a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság körözi jelentős értékre elkövetett csalás megalapozott gyanúja miatt. A Szegedi Rendőrkapitányság csalás és hitelsértés miatt keresi Tóth lózsefet. A 44 éves férfit a bíróság is körözi, mivel „elfelejtett" bevonulni a börtönbe korábbi büntetését letölteni. (Az összeállítás a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság adatai alapján készült. | EMEUEK FEL A TELEFONT! Már tizenkettedszer közöljük a legkeresettebb Csongrád megyei bűnözök toplistáját. A 107-et és a Telefontanú 80/555-111 ingyenes számát eddig is sokan tárcsázták lapunk olvasói közül. Segítségükkel már lebukott például régóta körözött fegyveres bankrabló, csaló és drogkereskedö. Nyizsnyay a gitárjával. Gyakran muzsikált együtt Beer Józseffel Archív fotó Ványai Éva Piroska nevű autójával. Nem félnek a „farkasoktól", a férfi sofőröktől Fotó: Karnok Csaba A férfiak gyakran negatív jelzőkkel illetik a volánnál ülő nőket, szerintük nem tudnak vezetni. Egy németországi kutatás azonban kimutatta, hogy bár mindkét nemnek megvannak az erősségei és a gyengeségei, a huszonöt év feletti nők kevesebb baleset okozói. Ismert szegedi színészt, politikust és autóvezető-oktatót kérdeztünk: mi a véleményük a női sofőrökről. „Jenő megy, előtte egy hülye nő" gyakran hallani ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulásokat, melyekkel a férfiak illetik a női sofőröket. Pedig egy felmérés a nőket igazolhatja: a gyengébbik nem képviselői jobban vezetnek, mint a férfiak - állította egy németországi egyetem kutatócsoportja, miután két éven keresztül vizsgálatokat végeztek az északkelet-németországi Mecklenburg-Pomerániában. A közzétett tanulmány szerint a 25 év feletti korosztályt tekintve, a férfiak több mint hárofnszor annyi balesetet okoztak, mint a nők. A kutatás szerint a férfiak specialitása: „fára mászni" az autóval. Kimutatták, hogy az ilyen - gyakran halálos - balesetekben csak minden huszadik alkalommal ült nő a volánnál. A férfiak vezetési magatartására jellemző, hogy gyakran elmulasztják az elsőbbségadást, és száguldoznak. A nőknek havi vérzésük idején erősebb a veszélyérzetük, ilyenkor még óvatosabbak, mint egyébként. - Évezredeken keresztül más szerepeket játszott a két nem, mások az erősségeik. A férfiak bizonyos helyzetekben sokkal jobban tudnak koncentrálni és tájékozódni, míg a nők több mindenre képesek egyszerre figyelni, és sokkal körültekintőbbek. Ezek a tulajdonságok vezetés közben is megnyilvánulnak - magyarázta Mihály Mária, egy szegedi autósiskola oktatója. Azt is elmondta: a nők esetében vezetés közben sokszor előjön az anyai ösztön, gyakran óvatosabbak, mint az erősebb nem képviselői, akiknél a bátorság sokszor már inkább vakmerőség. A nőkre például jellemző, hogy lassabban hajtanak ki egy kereszteződésből. Nehezebben mérik fel a távolságokat, ez a parkolásnál okozhat nehézségeket, illetve sokszor nehezebben becsülik fel a közeledő autó gyorsaságát. A szakember azonban hangsúlyozta: nem tenne különbséget a két nem között, hiszen minden megtanulható, és mindkét nem képviselői között akad ügyesebb és kevésbé jó sofőr. A nők tapasztalatlanságát gyakran az is okozhatja, hogy ha a családban egy autó van, akkor azt általában a férfiak szeretik vezetni. - Törekszem arra, hogy annyival menjek, amennyivel lehet, és ne annyival, amennyivel az autó bírna. Az ok nagyon egyszerű: sajnálom a pénzt a büntetésre. Ugyan a nők között is vannak, akik szeretnek gyorsan hajtani, ők mégsem virtuskodnak úgy a sebességgel, mint sok férfi. A vezetési stílus nem másodlagos nemi jelleg - érvelt Ványai Eva, MDF-es önkormányzati képviselő, aki már huszonkét éve folyamatosan vezet, és nagyon vigyáz Piroska névre keresztelt Ibizájára, mindennapi munkájához ugyanis nélkülözhetetlen. Fekete Gizi Jászai-díjas színművész hat éve ül a volán mellett nap mint nap. Már húsz évesen megszerezte a jogosítványát, de hosszú évekig nem vezetett. - Autóval sosem sietek, lehet, hogy néha túl óvatos is vagyok, de én így érzem magam biztonságban. Parkolni nem szeretek, mert a két autó közé beállás nem az erősségem. Előfordult már, hogy rám dudáltak, mutogattak a férfiak. Szerintem ők sokkal erőszakosabban vezetnek, mint mi, nők - értékelte az ellenkező nem vezetési stílusát a művésznő, aki szerint a nők nem ügyetlenebbek, csak elővigyázatosabbak, a férfiak közül sokan azonban előítélettel kezelik a gyengébbik nem ezen tulajdonságát. KANCSÁR TÍMEA A TAXISOFŐR - Tisztelem és becsülöm a női sofőröket. Sokan azt hiszik, vezetni könnyű, pedig nem az. De a női vezetők gyakran szétszórtabbak. Tapasztalataim szerint elfelejtenek este lámpát kapcsolni, előfordul, hogy nem használják az irányjelzőt, és kanyarodásnál, ha belátható az útszakasz, túl sokáig néznek szét, bizonytalanok, sebességet váltsanak, vagy sem. Óvatosabbak, így nem mindig tartják a követési távolságot, és a forgalom által megkövetelt tempót mesélte tapasztalatait Hódi László taxisofőr, aki hangsúlyozta, megállapításai természetesen nem minden volánnál ülő nőre igazak. Bordás Imre, Kakuszi Ferenc, Kovács Zoltán, Lakatos József, Lenkefi Tamás, Martonosi Attila, Rekettyés Sándor, Szűcs Tibor, Tóth Andor és Tóth József