Délmagyarország, 2007. november (97. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-09 / 261. szám

PÉNTEK, 2007. NOVEMBER 9. •KAPCSOLATOK7 Olyan szintű nemzetközi, hárfaversenyt rendeznek jövő hétfőtől szombatig Szegeden, amilyen Kelet-Közép-Európában eddig még nem volt. MUNKATÁRSUNKTÓL Az első szegedi nemzetközi versenyt három kategóriában írták ki: 13 év alattiak, 13-18 évesek, valamint 19-28 éves hárfások jelentkezését várták. A nemzetközi viadalt a francia Camac hárfagyártó cég támogatja azzal, hogy húsz hangszert hoz Szegedre, valamint a pénzdíjakat is biztosítja. A verseny színhelye a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri aulája, művészeti vezetője Natalia Gorbunova, a Szegedi Szimfonikus Zenekar hárfaművésze. A versenyzők a világ minden tájáról érkeznek majd, az Egyesült Államokból, Olaszországból, Belgiumból, Franciaországból, Németországból, Szlovákiából, Hollandiából, Litvániából és Oroszországból. A zsűri is nemzetközi lesz: neves orosz, spanyol, svájci, walesi és magyar hárfaművészekkel, muzsikusokkal. A programot különféle esti programokkal - népek estje, francia jazz hárfaest, a Fool Moonnal Szegedről - igyekeznek még színesebbé tenni. A záró koncertet a TIK-ben rendezik meg november 17-én, szombaton este 7 órai kezdéssel a győztesek részvételével. További információk, részletes program a verseny honlapján: www.harpcompetition.eu. A mai szegedi közgyűlésen dől el, ki igazgatja december l-jétől öt éven át a Somogyi-könyvtárt. Pályázott az eddigi vezető, mellette pedig versenybe szállt egy új jelölt, aki jelenleg állásnélküli. Mindkettejüknek ugyanazokat a kérdéseket tettük fel. Ma kiderül, hogy az eddigi igazgató, Szőkefalvi-Nagy Erzsébet mandátumát hosszabbítja-e meg a közgyűlés, vagy az új, kevésbé ismert jelölt, Palánkainé Sebők Zsuzsannának szavaz-e bizalmat a testület - öt évre. Úgy tudjuk, a városi intézménynek új igazgatója lesz, ám az esélyeket a két jelölt nem latolgatta. Kérdéseink közül az eddigi igazgató a magánjellegűeket, versenytársa pedig az elképzeléseit firtatókat hárította el. Szőkefalvi-Nagy Erzsébet szegedi születésű, a szegedi egyetem magyar-német szakos diplomája után az ELTE-n szerzett könyvtáros végzettséget, majd könyvtártörténész-könyvmuzeológusi diplomát. Huszonnégy éve dolgozik a Somogyi-könyvtárban, a gyűjteményi osztály vezetőjeként. Az intézmény élére 2002-ben választották meg, ám emellett is ellátta korábbi munkakörét. Azért pályázott, mert úgy gondolja, az elkezdett folyamatot érdemes továbbvinni, és erre újabb ötletekkel gazdagítva - alkalmasnak tartja magát. Kérdésünkre elmondta, ha mégsem ő kapja a megbízatást, folytatja hivatását. Megtisztelő feladata a közeli jövőben: felkérték egy könyvtárról szóló kiállítás 2010-es megrendezéséré. Családjáról annyit árult el, hogy a napokban ünneplik legkisebb unokája egyéves születésnapját. Ha a könyvek és a könyvtár mellett valamennyi szabad ideje marad, természetfotózással, zenehallgatással és - magától értetődően - a családjával kapcsolódik ki. Palánkainé Sebők Zsuzsanna 1956-ban született, ugyancsak Szegeden. Főiskolai diplomát szerzett könyvtár-földrajz szakon. A Somogyi-könyvtárban tizenkilenc évesen kezdett, a fiókhálózatban dolgozott: a Csillag téri, az alsóvárosi, majd a tarjáni könyvtárban. A rendszerváltás idején a központi épület gyerekkönyvtárában folytatta a munkát; könyvtáros, majd vezető lett. Három éve elcsábította a pedagógiai intézet, hogy fejlesztő munkatársaként, könyvek írásán keresztül, az olvasásértés módszertanával foglalkozzon. Idén júliusban azonban megszűnt az intézet és vele az állása. Néhány hét múlva jelent meg a pályázati kiírás, amelyre szakmai tapasztalatokkal és kreatív ötletekkel felvértezve jelentkezett. Családjáról megtudtuk: férje mérnök, aki versenytáncos múltjával szerzett nevet, két felnőtt lánya van. Népi táncosként és gyerekelőadásokon színészként lépett fel korábban, ebből „levezetésként" a néptáncos vonalat igyekszik felfrissíteni. D.T. Hétvége: újra jazznapok Szegeden A szombaton kezdődő szegedi fesztiválon fellép a groove-jazz „feltalálója", a james Taylor Quartet, és a funk-jazz apostolaként emlegetett Maceo Parker is. A szegedi származású tenorszaxofonos, Tűzkő Csaba együttesének fellépésével kezdődnek szombaton a Szegedi Jazz Napok a Belvárosi moziban. A nyitónapon játszik a külföldi sztárduó, a Bruford és Borstlap is. A brit Bili Bruford a progresszív rock emblematikus alakja, dobolt például a Ringben és Genesisben. A holland Michiel Borstlap - zongorista és zeneszerző - 1992-ben az European Jazz Contest nyerteseként vált ismertté. Nevéhez fűződik az JEGYEK. BÉRLETEK II A koncertbelépő 4 ezer forint, a jam session belépő nyolcszáz forintba kerül. A matiné ingyenes. Bérletet 6 ezer 500, VIP-bérletet 12 ezer forintért válthatnak. Jegyek kaphatók: a Belvárosi moziban, a Csermák Hangszerüzletben, a JATE-klubban, a Tourinform-irodában, a SZITI Ifjúsági Irodában, a filharmónia képviseletén. első arab opera, az Avicenna zenéje. 2002 óta zenélnek együtt. Az est legnagyobb durranása várhatóan a groove-jazz „feltalálója", a James Taylor Quartet játéka lesz. Az eredeti Hammond orgonán muzsikáló James Taylor szerzeményeit játssza többek között a U2 és Tom Jones is. Éjféltől jam session a Port Royalban, többek között ifjabb Szakcsi Lakatos Bélával, Balázs Elemérrel, és Lakatos Pecek Krisztiánnal. Vasárnap 11 órától Szemző Tibor Az élet vendége című, Körösi Csorna Sándorról szóló filmjét vetítik a Belvárosi moziban. A vasárnap este Maceo Parkeré. A funk-jazz apostolaként emlegetett amerikai szaxofonos fellépett már James Brownnal és Prince-szd, fújta a Red Hot Chili Peppers és De La Soul szaxofon kórusában is. A világ egyik legjobb koncert-zenésze évente több mint 250 alkalommal áll színpadra. Ma zárt ülésen dönt a szegedi közgyűlés Verseny a Somogyi-könyvtár igazgatói székéért Nemzetközi Kontraszty László hazatér MUNKATÁRSUNKTÓL Emléklriállítás nyílt (mely a jövő évben február 3-áig látható] a kalandos sorsú szegedi festő, Kontraszty László munkáiból a Móra-múzeum második emeletén. 1906-ban Szegeden született, olasz nagyapja aranyműves céget alapított a városban, melyet apja Szeged fontos üzletévé fejlesztett. Kontraszty László kisgyermekkorában itt rajzolt, kalandozott a hajlékony vonalak között. A Jósika utcai polgári villából apja hirtelen halála után Budapestre került, de nem eresztett gyökeret a fővárosban. Kalandra vágyott, ezért kínaiul tanult, majd elmélyülten tanulmányozta a japán festészetet. Később Erdélyben ötvözte a fametszést a tusrajzzal. Csíkországból választott magának feleséget. Késői munkáiban erdélyi és távoL-kelcti stúdiumainak hatása egyaránt fellelhető, miközben különösen érzékeny, finom vonalú-tónusú úgynevezett kalligráfiákat alkotott. Ezek nem betűk, nem is írások vagy szövegtöredékek, hanem a természet lényeinek, öszszefüggéseinek selyemfényű, könnyed rajzolatai. A Hazatérés című tárlat olajfestményei és grafikái ezt a markánsan egyéni művészetet tárják a látogatók elé, bemutatva az 1994-ben lezárult gazdag alkotói pálya ívét. hárfaverseny a TIK-ben Szőkefalvi-Nagy Erzsébet huszonnégy éve vezető, öt éve igazgató Palánkainé Sebők Zsuzsanna fiók- és gyerekkönyvtárat vezetett a könyvtárban Fotó: Gyenes Kálmán Szegeden Fotó: Miskolczi Róbert Veronai és szegedi összefogással adták ki újra a kódexritkaságot Dante leszármazottja is eljött Itáliából Kódexkuriózumot mutattak be tegnap a szegedi egyetemen. Dante Alighieri Isteni színjátékának egyik legrégebbi kiadását jelentették meg a veronai és a szegedi egyetem kutatói. A Szegedi és a Veronai Tudományegyetem együttműködésének eredményeként a két bölcsészkar hatévi kutatómunka után megjelentette Dante Alighieri Isteni színjátékának 1350-ben készült hasonmás kiadását. Miért nem jeleskedett Budapest, ahová a hazánkban található legrégibb illusztrált kódex 1877-ben került? Mert Szegeden volt meg az elhatározás és a szakmai háttér - fogalmazott Pál József, a szegedi olasz tanszék vezetője. És miért Verona és nem Firenze, ahol Dante született? Mert Firenze megtagadta a költőt, sőt még halála után kétszáz évig érvényben maradt a halálos ítélet, amivel őt és fiait sújtották. Verona szeretettel fogadta, ott otthon érezte magát. Huszonegyedik fokú leszármazottja, Pieralvise di Serego Alighieri most is Veronában él, szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkozik. A Codex Italicus 1. valószínűleg Nagy Lajos király idején került először Magyarországra, ahonnan a törökök Konstantinápolyba vitték. Onnan jutott vissza százharminc éve, 34 másik ősnyomtatvánnyal együtt. Új kiadása két kötetből áll: az egyik a kódex maga, az eredetivel mindenben pontosan megegyező másolat, a másik egy tanulmánykötet, amely Dante magyarországi kapcsolatairól, hatásáról, a kódex történetéről, leírásáról és a hozzá kapcsolódó ismeretekről szól, illetve ebben olvasható a kézirat átírása. A közösen viselt költségekről a tanszékvezető csak annyit árult el, hogy egy párizsi házat lehetne venni az árán. A kódexkuriózum ezerkétszáz példányban készült, és Szegeden, a Oskola utcai könyvesboltban is hozzáférhető, harmincötezer forintba kerül. Tegnap a TIK-ben tartott bemutatón részt vett Eho Mosele, Verona megye elnöke, Alessandro Mazzucco rektor, Pieralvise di Serego Alighieri, Pintér Lajos tiszteletbeli főkonzul, Marosi Ernő, az MTA alelnöke, Szabó Gábor rektor és a szerkesztők: Gian Paolo Marchi és Pál József. D. T. Pál József, a szegedi olasz tanszék vezetője és Pieralvise di Serego Alighieri a bemutatón Fotó: Karnok Csaba