Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-31 / 254. szám

SZERDA, 2007. OKTÓBER 31. •CSÜTÖRTÖKI TV-MŰSOR" 5 Népszerűek a szívvel, kereszttel díszített mécsesek A fázós lelkekért égnek a gyertyák A hagyomány szerint mindenszentek és halottak napján gyertyát, mécsest gyújtunk. Temetőbe, virágüzletbe és piacra látogattunk, megnéztük a kínálatot. - Zöld és piros mécsest sosem veszünk, direkt sárgát és fehéret vá­lasztunk - magyarázta Kókai Józsefné, aki nem csak halottak napján, egész évben mécsest gyújt a temetőben és gyertyát éget az otthoná­ban. A Dugonics temetőben a sírok közt sétálgatva a hagyományos mécsesek mellett felfedeztünk néhány egyedi darabot is. Egy rézből készült angyalka szorított egy szívet, melynek üvegezett belsejében égett a gyertya. A Mars téri piacra is ellátogattunk, ahol a legnagyobb mécsesvá­lasztékkal találkoztunk. - Egy szál gyertyának is ugyanannyi értéke van kegyeleti szempont­ból, mint egy agyondíszített mécsesnek. Éppen emiatt nem is a leg­drágábbak közül válogatok - magyarázta Farkas Mihályné, aki csak egyszerű, sárga mécsest vásárolt. A tizenkét darab kisméretű kellé­kért 1800 forintot fizetett. - A fodrászomtól hallottam, hogy itt jó áron lehet 48 órán át égő, öntött gyertyás üvegmécsest kapni. Halottak napjára elutazom, meg­nyugtat, hogy akkor is ég majd. Mindig csak barnát veszek, szerintem ez jelképezi leginkább az őszt és az elmúlást - mondta Erzsébet, aki azt is elárulta, gyermekkorában, mivel evangélikus családból szárma­zik, gyertyákkal és őszirózsával rakták körbe a sírt, nem volt „divat" a mécses. - Hat évvel ezelőtt, amikor először árultam itt, csak teamécsest és háztartási gyertyát vásároltak az emberek. Azóta terjedtek el a külön­böző színben kapha­tó, szívvel, kereszttel és virágokkal díszí­tett mécsesek - ma­gyarázta Tóth Mik­lós, Mars téri árus. Nem messzire tő­le, a díszgyertyasza­küzletben találtunk szentképpel ékesí­tett hófehér, nagy­méretű gyertyákat 500 forintért. Tea­mécsest a virágbolt­ban húsz forintért láttunk, ennek illa­tos változatát ötven forintért árulják. A piacon is hasonlóak az árak. A műanyag és üveg kegyeleti mécsesekhez ennél jóval drágábban: hatvantól ezerkettő­száz forintig jutha­tunk. Nagy a választék Fotó: Frank Yvette K. T. I. MIÉRT GYÚJTUNK GYERTYÁT? A halottak napi gyertyagyújtáshoz több népi hiedelem is kötődik: a gyertyagyúj­tás célja, hogy a véletlenül kiszabadult fázós lelkek a fényénél melegedhesse­nek. újra visszataláljanak a sírjukba, és ne kísértsenek, ne háborgassák az ott­hon élőket. A sírokat Ilyenkor megtisztítják, majd koszorúkkal, virágokkal és mé­csesekkel díszítik az elhunytak hozzátartozói. A hagyomány szerint azért kell széppé tenni a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak ott, ahova eltemet­ték őket. A néphit ugyanis úgy tartja: mindenszentek és halottak napján hazalá­togatnak az elhunyt hozzátartozók, ezért kenyeret, sót, vizet és egytálételt készí­tenek az asztalra. Azok, akik ezekben a napokban nem tudnak kilátogatni a te­metőbe. otthon gyújtanak annyi szál gyertyát, ahány halottja van a családnak. A Dugonics temető melletti utca karéjában az óvoda és a távfűtéshez szükséges ka­zánház után magán- és társasházak sora: a szegedi Tfemető utcában özvegyek és kis­gyerekes családok is élnek. Akik itt laknak, nem félnek: a halált az élet részének te­kintik, a temetőt pedig sírkertnek látják. - Ezekkel a szomszédokkal nincs baj - mutat a szegedi Temető utca túlsó oldalán sorakozó sírhantokra Kristóf Pál. A kedélyes özvegy­ember az utcán, kis háza előtt söpröget. ­Nincs más dolgom. Ráérek: a feleségem már kiköltözött a temetőbe... Akkor halt meg, amikor én a kórházban feküdtem az agyvér­zésem miatti nagy műtét után... Almáska­marásról jöttünk Szegedre 1972 decemberé­ben. A munka hozott ide, aztán itt ragad­tunk, hogy a gyerekek jó iskolába járhassa­nak... Akkoriban csendes volt a környék. De amióta megépítették az utat, túl nagy errefe­lé az átmenő forgalom - panaszkodik, mi­közben tekintete meg-megpihen a Dugonics temetőbe érkezőkön. Krizantém a kertben „Virág eladó" - hirdeti a kerítésre akasztott tábla. A sarki ház előkertjében, a banánfák és a szőlőlugas melletti ágyásokban rózsaszínű, bordó, sárga és fehér krizantém virít. - A kert miatt költöztünk ide a közeli Sza­mos utcából. De most már, hogy beteg va­gyok, ez a munka is nagy teher - néz bizal­matlanul az idegenre a rácsos kaput ki se nyitva Balogh Gáborné. „Jó napot!" - fogadja szomszédasszonya köszöntését. - Ismerik egymást a környékbeliek: sok öreg él errefelé - enyhül az idős asszony tekintete. - Aki be­csönget, mert üres kézzel jött a temetőbe, an­nak adok egy csokorra való virágot. Ilyenkor beszélgetünk egy kicsit: például a banánfá­imról, aminek a csodájára járnak. Falfirkások csúfították el a rikító sárgára meszelt házat. Az öreg falak mellett társas­házak sorakoznak. Megzavart betörő - A két kezemmel építettem: 1989-ben kezdtem, egy év múlva már be is költöztem ­néz büszkén a két család otthonául szolgáló házra Kerekes István. - Sosem zavart, hogy Temető utca a lakcímem. Az ablakból a sí­rokra látunk. De én nem félek, az autót is az utcán hagyom, nem bántja senki. Inkább va­lamiféle parknak tekintem a sírkertet: ha a közeli boltba megyek, akkor úgy rövidítem az utat, hogy átvágok a temetőn. Betörők próbálták feszegetni a bejárati aj­tót - éjszakai akciójuk nem járt sikerrel. De a Kerekes-féle házat főszereplővé előléptető hírre összeszaladnak az utcabeliek. Meg­egyeznek: ritka az ilyen eset, bár a környék talán nem a legbizalomgerjesztőbb. - Az itteni kazánházban dolgoztam éveken át: mindennapos volt a környéken a lopás. Gyakran hajléktalanokba botlott az ember ­int egykori munkahelye felé Tóth Zoltán. A nyugdíjas férfi Felsővároson lakik, autóval jött a családjával, hogy meglátogassák a Du­gonics téri temetőben pihenő szeretteiket. A Temető utcai óvodába járó gyerekekkel nem beszélgethettünk arról, miért látoga­tunk mindenszentek ünnepén a sírkertekbe. A város óvodapedagógusainak vezetői ugyan­is megtiltották, hogy szóba elegyedjünk a ki­csikkel. Ezt Pozsár Éva, a szegedi óvodák igazgatóságának általános helyettese azzal indokolta, hogy az elmúlás, az öregedés „nem szép" téma, nem is szerepel az ovik pe­dagógiai programjában. A gyermekintéz­mény címe - Temető utca 10. - eleve „ron­da", ezért nem is innen, hanem a városrész nevéből eredeztetik a magukét: gedói óvoda. A felnőttek előítéleteivel és félelmetes szabá­lyaival persze mit sem törődnek a kicsik: az ovi udvarán sepregetik az őszi levelet, csokor­ba szedik, mintha koszorút fonnának. Tán a felnőttek beszédének foszlányait fölkapva mondja egyik a másiknak: „Megyünk gyer­tyát gyújtani a nagyinak. A temetőben olyan fényesség lesz, mint a szülinapomon..." Dorka és a tudás - Örökölte a gyerekem a telket, ezért ide épít­keztünk - veti oda a magyarázatot a Temető ut­cáról kíváncsiskodónak Éva asszony. Bálint Je­nőné az unokájával sétálni indul, aztán bevásá­rolnak a Retek utcai ABC-ben. A nagyi kezét fo­gó Dorka elárulja: szereti a temető melletti ját­szótéri forgót. De az odáig vezető utat is. Példá­ul azért, mert a járdalapokon ugrabugrálva ta­nult meg számolni - százig! Magunkban meg­jegyezzük: a Temető utcában gyűjtött tudás Dorkának a „nagybetűs élethez" kell. ÚJSZÁSZI ILONA Az egyik oldalon óvoda, a másikon a holtak birodalma Szegeden Elet a Temető utcában Bálint Jenőné és unokája, Dorka lakni és sétálni is szeret a Tfemető utcában Fotó: Frank Yvette Egyirányú forgalom a Belvárosi temetőben, kegyeleti megemlékezés és sírszentelés az Alsóvárosiban Halottak napjára virágba borulnak Szeged sírkertjei Hosszított nyitva tartással, ese­tenként kegyeleti megemléke­zéssel és sírszentelési lehető­séggel várják az emlékezőket Szeged temetői mindenszentek ünnepén és halottak napján. Száz-százezer látogatóra számít november l-jén és 2-án Szeged köztemetőjében, a Belvárosi sír­kertben Hódi Lajos. A város leg­nagyobb sírkertjét üzemeltető Testamentum Kft. vezetőjétől megtudtuk: nyilvántartásuk sze­rint 200 ezernél is több személy nyughelye a most 30 ezer körüli sírt és urnahelyet rejtő temető. A mindenszentek idei ünnepén és a halottak napján érkező látoga­tók a Fonógyári úti kapun hajt­hatnak be kocsival, majd a Bajai úti kapun távozhatnak, vagyis ­a tumultus elkerülése érdekében - egyirányú lesz a forgalom. Per­sze a temető melletti parkoló rendelkezésre áll. A rend fenn­tartásában - a kft. dolgozóin kí­vül - húsz városőr is segít. A város díszpolgárainak sírhe­lyein az önkormányzat már elhe­lyeztette az emlékezés virágait. Ugyanakkor ma 9 órakor a Bel­városi temető I. és II. emlékmű- • vénél katonai tiszteletadás mel­TEMETŐK SZEGEDEN DUGONICS TEMETŐ .ISi Bapi IPARVÁROS BELVÁROSI TEMETŐ kálvária sgt. SVÍÖBAVÁROS ÉSZAKI .? R6zsau' VÁROS I TARJÁN \ 1 ÖREGTEMETŐ % TÁPÉ ÚJSZEGED ALSÓVÁROSI TEMETŐ \ f>­ALSÓVÁROS ÚJSZEGEDI TEMETŐ V ÚJSZÖREG Forrás: DM-gyüjtés lett a város és a honvédség képvi­selői tartanak ünnepséget. A felekezeti temetők közül az 1786-ban létesített Alsóvárosiban 30-32 ezer sírhelyről gondoskodik a római katolikus egyház - hallot­tuk Bajusz Attilától. A temető gondnoka elárulta: november TEMETŐI REND Meghosszabbított nyitva tartással várják a látogatókat a temetők novem­ber l-jén és 2-án. Szeged köztemetői közül a Belvárosi: 7-20 óra között, a kiskundorozsmai: 8-19 óra között, a tápéi: 8-17 óra között, míg a gyálaréti temető a szokásos módon, vagyis állandóan nyitva tart. A felekezeti temetők közül a Belvárosi temető területén működő református 7-19 óra között tart nyitva az ünnep idején, míg az izraelita november l-jén 8-18, azt követően 8-16 óra között nyitva van, szombaton viszont zárva; a római katolikus egyház gondozásában működő temetők közül az alsó­városi és a Dugonics 8-tól 20 óráig, az újszegedi 6-20 óra között látogat­ható. DM-grafika l-jén 14 órakor a kápolnában ke­gyeleti megemlékezésen gondol­hatnak az elhunytakra a hozzátar­tozók, majd - igény szerint - sír­szentelést tartanak. A háromezer­nél is több nyughelyet számláló újszegedi sírkertben csütörtökön 14 órától kezdődik a sírszentelés. Halottaink nyughelyének láto­gatását ki nem mondott szokások szabályozzák. így például a sír­hantokon és síremlékeken elvég­zett munka után a szemetet, hul­ladékot, virág- és cserjemaradvá­nyokat nem illik a szomszédos sír­ra dobni, hanem az arra szolgáló konténerbe kell elhelyezni - emlé­keztetett Hódi Lajos. Az is íratlan szabály, hogy miután az öntözőt megtöltöttük vízzel, a csapot ne hagyjuk nyitva. Az itteni etikett ré­sze, hogy ne dohányozzunk a sír­kertben, már csak azért sem, mert a száraz avaron eldobott cigaretta­vég könnyen tüzet okozhat. Ugyanilyen ok miatt: az égő gyer­tyát ne hagyjuk felügyelet nélkül, hanem távozásunkkor oltsuk el! Ú. I. 'friLg További fotók a témáról: vrww. foto.ddmagyar.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom