Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-29 / 252. szám

\ COM ZÁLOGHITEL ] FOLYOSITAS ÉKSZEREKRE Akár Több mint 230 éves szakmai 2.500 Ft/gr tapasztalat Európai Uniós szabványnak meglelelti bi/.tons.iqi rendszer 6720 Szeged Dugonics tér 11., Tel.: 62/479-070 Tisza Lajos krt. .49., Tel.: 62/420-811 BA\ BIZOM.WYI KI Rl'SKCDŐHÁ/. ÉS ZÁLOGHITEL ZKT. www.angolteszt.delmagyar.hu © Díszpolgári címet kapott a vásárhelyi közgyűléstől lanovics István kántor, aki hatvan éve teljesít szolgálatot. Édesapja nyomdokain haladt, a háború után mégis választania kellett a kántori állás és a konzervatórium között. Talán nincs is olyan vásárhelyi, aki ne hallott volna Janovics Istvánról, vagy ne hallotta volna már a hangját, függetlenül attól, hogy templomba járó ember-e vagy sem. Hiszen hatvan éve dolgozik kántorként, így számtalan misén, istentiszteleten, szertartáson működött már közre. Ráadásul annak idején nagy futballszurkolóként a legtöbb hazai meccsen részt vett, s buzdítása kihallatszott a szurkolói kórusból. Kántori munkásságát a vásárhelyi közgyűlés 1994-ben már Pro Urbe-kitüntetéssel jutalmazta. Október 23-án pedig díszpolgári címet adományozott a város lanovics Istvánnak, aki akkor került a kántori munka közelébe, amikor 1940-ben behívták katonának egyik elődjét, a később operaénckesi pályára lépett Tóth Lajost. - Koncz Ernő tanító és a később szintén operaénekesi pályát befutó Ilosfalvy Róbert is énekelt a templomban. Édesapám a Szent István-templomban volt kántor, így gyermekkoromban megismerkedtem e munka szépségeivel - mondta lanovics István. A háborút őt sem úszta mejj, igaz, nem leventeként, hanem nemzetőrként kellett bevonulnia 1944 októberében. A vásárhelyi leventékkel végül Kistelektől Székesfehérvárig mégis közösen gyalogoltak a front elől, ám ott Lenese Mihály barátjával Budalanovies István a belvárosi templomban Fotó: Tésik Attila pestre szöktek, ahol kántor lett az újpesti plébánián. Az ostrom után az oroszok kétszer is elfogták, s közmunkára vitték. Egy ízben pontonhidat kellett építenie az újpesti híd mellett, máskor pedig Gödre, ahol a Dunából kelILOSFALVY BARATSAGA Janovics István a Szent Antal utcai katolikus elemi Iskolában egy padban ült barátjával, a későbbi híres tenorral, Ilosfalvy Róberttel. Szüleik Is baráti viszonyban álltak egymással. Mindketten a Bethlen gimnáziumba iratkoztak be, ám Janovics elhúzódó betegsége miatt elmaradt a többiektől, emiatt átiratkozott a polgári fiúiskolába. A barátságot még akkor is tartották, amikor Ilosfalvy az 1950-es évek elején a Honvéd Művészegyüttesbe került, majd szólókarrierbe kezdett. Kapcsolatuk akkor szakadt meg, amikor a tenort 1966-ban leszerződtette a kölni opera. lett kihúzniuk egy vashajót. A munka végeztével aztán mindenkit szélnek eresztettek. Vásárhelyen 1947 késő nyarán állt munkába. Szerinte azért szép a kántorkodás, mert együtt szól az emberi hang a hangszerek királynőjével, az orgonával. - A háború után egy esztendeig a szegedi konzervatóriumban tanultam éneket, csakhogy örökös nézeteltérésem volt a munkaadómmal, Cseh András plébánossal. Az volt a baj, hogy az óráim gyakran egybeestek a temetésekkel, így azokat sokszor kénytelen voltam helyettesítőnek átadni. Egy alkalommal pedig, mert lekéstem a vonatot, a pap egymaga végezte a temetési szertartást, amelyen a kántornak jelentős szerepe van, ráadásul akkoriban még latinul kellett tudni az énekeket. Végül válaszút elé állított: tanulok vagy dolgozom. Az utóbbit választottam. Énektudásomat a továbbiakban önképzéssel fejlesztettem - mondta. Amikor pedig nem volt mise, akkor irodai munkát végzett a belvárosi római katolikus plébánián. - Már nyugdíjba vonultam, ezért amolyan társadalmi munkásként működöm közre a szertartásokon - tette hozzá. Amikor arról kérdeztem, mivel tartja karban a hangját, azt mondta, semmivel. Szerencséjére hatvan év alatt csak kétszer rekedt be annyira, hogy nem tudott énekelni. KOROM ANDRÁS KI 5/1 l/S 1)11 Elismertség ^ismertség 2007-ben is! Díjátadó gálaest Délmagyarország Presztízs Díj „ V u \ ^ í <4 ' ,.< 2007. november 15., 19.00 Délmagyarország Sajtóház Szeged, Szabadkai út 20. Program • Gálaműsor Varga Feri & Balássy Betti koncertje a Studio 1 1 Big Band közreműködésével • Díjátadás • Vacsora Az est házigazdája: Hajdú B. István Legyen ott Ön is! Belépőjegy: 7900 Ft A gála teljes bevételét a Délmagyarország Presztízs Díj alapítói a Szegedi Újszülött Életmentő Alapítványnak ajánlják. Jegyrendelés: 62/567-857, illetve a www.presztizs.delmagyar.hu oldalon 390 •MEGYEI TÜKÖR* HÉTFŐ, 2007. OKTÓBER 29. Hatvan éve szolgálja a híveket a vásárhelyi Janovics István Díszpolgár lett a kántor Ördög Ferenc az utolsó szegedi úri szabók egyike Mérték utáni helyett a konfekció hódít Napjainkban a mérték utáni szabóság hanyatlásának, megszűnésének lehetünk tanúi. Egy-egy zakót több mint egy hétig készítettek a mesterek, a kézi munka árát pedig jócskán meg kellett fizetni. Szegeden sem varrat már senki magának, inkább az üzletek konfekcióit választják. A Török utcai ház pincéjében a földre szórt színes gombokból álló ösvény vezet Ördög Ferenc úri szabó varázslatos birodalmába, ahol a virágmotívumokkal díszített fekete Singer varrógépen mostanában már csak magának vagy családtagjainak varr. Amikor negyvenöt évvel ezelőtt elkezdte a szakmát, mesterei még azzal biztatták, öltözködni mindig kell, így munka is mindig lesz. Nem láthatták előre, hogy a kisiparosoknak már csak néhány évük van a konfekciógyártás betöréséig. - A nyolcvanas évektől tönkrementek a gyárak, így az Állami Szabó Vállalat is, ahol a szakmát kezdtem - emlékezik vissza Ördög Ferenc, akiből egy barátja unszolására lett szabóinas, eredetileg ugyanis szakácsnak készült. - Akkoriban még voltak igazi mesteremberek, akiktől meg lehetett tanulni a szakmát. Mára azonban már csak egy-két férfiszabó dolgozgat Szegeden - mondja Ferenc. Ő sem vállal már munkát, hiszen az évek során megromlott az egészségi állapota. Fiatalon órákat görnyedt a lábbal hajtós varrógép felett. Egy zakó elkészítése másfél hetet vett igénybe, de csak akkor lett kész ennyi idő alatt, ha naponta tíz-tizenegy órát dolgoztam vele. Manapság a férfiak már nem varratnak zakót vagy öltönyt, inkább a boltok konfekciói közül válogatnak. Szép szakma a miénk, de egyre kevesebben művelik. Egy-két szegedi iskolából járnak hozzám tanulók: megnézik a gyűjteményemet, és a szabóságról beszélgetünk. Az a tapasztalatom, hogy ők már nem olyan lelkesek és türelmesek. Nem akarnak órákat a varrógép előtt görnyedni, órák hosszat kézzel varrni. Nem mérték utáni szabók, sokkal inkább divattervezők szeretnének lenni. • Ördög Ferenc negyvenöt éve gyűjtöget minden kelléket, amely a szakmájához tartozik: lábbal hajtós varrógépeket, szabóollókat, gyűszűket, cérnát, gombot, régi divatlapokat. Házi múzeuma három szobából áll a belvárosi épület pincéjében. A kincseket bárki megnézheti, megfoghatja, kipróbálhatja, aki előzetesen bejelentkezik a 62/450-129-es telefonszámon. Mivel az úri szabó gyermekei és unokái nem viszik tovább a mesterséget, Ferenc hatvanadik születésnapján a Móra Ferenc Múzeumnak ajándékozta gyűjteményét. BOBKÓ ANNA SZÁZEZER EGY ZAKÓ Amennyiben szabóval szeretnénk zakót varratni, kétszer kellene próbálnunk. Elkészítése másfél hétig tartana. Egy bonyolultabb darabért több mint százezer forintot is fizethetnénk. Ördög Ferenc már csak magának és családtagjainak varr Fotó: Frank Yvette Próbálja ki, milyen eredményt érne el egy angol nyelvvizsgán! A Katedra nyelviskola szeged - IL8 Szeged ^ 1 angol nyelvi szlntfelmérő tesztjei .. a Délmegysrország Onllne-on ^ "" ( O KESZ l P Masterfoods Al,ianz