Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-19 / 245. szám

PÉNTEK, 2007. OKTÓBER 19. •KULTÚRA* 7 Zsótér Sándor a Nemzet Színésze címszereplésével állította színpadra a Shakespeare-tragédiát Király Levente ajándéka a Lear király A magyar színházi élet egyik legeredetibb látásmódú rende­zője, Zsótér Sándor már a ki­lencvenes években szerette vol­na színpadra vinni Király Le­vente címszereplésével a Lear királyt. Alma a ma esti kisszín­házi bemutatóval válhat valóra. Az örökérvényű Shakespeare­tragédiát meghökkentően mo­dern felfogásban láthatja a sze­gedi közönség. Újra egymásra talált a nagy pá­ros: Király Levente, a Nemzet Színésze, a város díszpolgára és az egyik legmerészebb, legerede­tibb színházi rendező, Zsótér Sándor. A kilencvenes évek vé­gén izgalmas előadások sorát hozták létre Szegeden: ma is so­kan emlegetik Az ügynök halá­lát, a Falstaffot vagy épp a Galile­it. Azóta mindketten megkapták a legnagyobb szakmai elismerést jelentő Kossuth-díjat, és megkü­lönböztetett figyelem kíséri újabb közös munkájuk, a Lear király ma esti kisszínházi bemu­tatóját. Az örökérvényű Shakes­peare-tragédiát már évekkel ez­előtt szerették volna megcsinál­ni, hiszen a címszerep minden nagy színész pályafutásának megkoronázása lehet. - Nagy munka van mögöt­tünk, fantasztikus dolog Lear szerepét eljátszani, főleg olyan különlegesen, ahogyan Zsótér Sanyi rendezi. Egészségi állapo­tom miatt nehéz volt a próbaidő­szak, de már jól vagyok, és jól­esik a játék is. Rengeteg szöveget kellett megtanulnom Vörösmar­ty klasszikus fordításában, ami nagyon szép, csak bonyolultabb, mint a mai próza. Vigyázni kel­lett, nehogy elszavalja az ember, és persze figyelni arra is: meg kell Apa és „lányai" a Shakespeare-tragédiában: Harsányi Attila (Regan), Király Levente (Lear) és Pataki Ferenc (Goneril) Fotó: Frank Yvette történniük azoknak a belső fo­lyamatoknak, amelyek Learben lezajlanak. Roppant nehéz fel­adat, de nagy élvezet - mondja Király Levente. A szegedi nézők talán kicsit el­szoktak már attól, hogy Zsótér Sándor nem középiskolai szin­ten mondja fel a történetet, így a produkció befogadása a drámá­val csak most ismerkedők szá­mára nagyobb kihívást jelenthet. - Zsótéros előadás lett. Aki ré­gen szerette a rendezéseit, ezt is megérti majd. Mozgalmassá tud­ta tenni a statikus darabot. Érde­kes, erősen modernizált felfogás­ban kapja a tragédiát a néző, ugyanakkor a belső világok érin­tetlenül megmaradtak. A színpa­don látható furcsaságok biztosan sok embert meghökkentenek majd, de aki nem zárkózik el az izgalmas, elgondolkodtató meg­oldásoktól, az élvezheti. Érdekes megfigyelni, hogyan lehet ma el­játszani modern és egyéni felfo­gásban egy régi tragédiát. Sok minden történik a darabban, ami a mai életünkben is megesik. Furcsán cserélődnek a nemek a produkcióban, aminek megérté­séhez jó támpontot ad az elő­adáshoz készült sillabusz, amit ajánlott elolvasni az előadás előtt - ajánlja Szeged színészkirálya, aki szerint a Lear király örökér­vényű darab, mert az öregség problematikája, valamint az em­ber és a hatalom bizarr, furcsa kapcsolata is örök téma. - Az emberek típusokra oszt­hatók aszerint is: hogyan élnek vagy élnek vissza a hatalommal, hogyan tudják használni és mire - véli Király Levente. - Szerepál­mom sohasem volt, mert, ha nem kapom meg, nem tudom el­játszani, akkor feleslegesen forr­na bennem. Nem vagyok kijárós típus, ezért is csoda, hogy Zsótér Sanyi rendezésében Willy Lo­man, Falstaff és Galilei után most Leart is eljátszhatom. Utá­na egy picit majd pihenni szeret­nék, mert ez a 71 év kicsit meg­próbált. Azt mondják, az az idő, amit színpadon tölt az ember, duplán számít. Az évek súlyát nem érzem, de kopik a test, ami a feladatokat végrehajtja. Abba­hagyni nem szeretném, a pihe­nés után folytatom. HOLLÓSI ZSOLT FELCSERÉLT NEMEK - Lear tulajdonképpen egy csalá­di bt. főnéke, és azt hiszi, hogy a jogon kívül még jár neki valami. Holott egy tákolt birodalom le­mondott királyának nem jár sem­mi. A forgészínpadon játszódó fordulatos történetben Lear sok emberrel összetalálkozik, akikkel azelőtt nem találkozott. Meghá­borodik, de furcsa mód ebben a világban ez épp az ellenkezőjét jelenti: ahogy megbolondul, meg­őrül, megszenvedj a vele történ­teket, egyszerre világosan, tisz­tán és derűsen kezd el látni. Pont fordítva működik minden, mint ahogyan kellene. Több szereplő­vel is spirituális megtisztulás tör­ténik: ráismernek önmagukra és a környezetökre, derűsen és mu­latságosan meg tudják beszélni ezt a kárhozatos világot. Egyfelől nagyon vidám, mulatságos da­rabnak látom a Lear királyt ­mondja Zsétér Sándor, aki Pataki Ferencre és Harsányi Attilára osztotta Lear idősebb leányainak szerepét. - Egyszerű oka van en­nek: tapasztalataim szerint a szí­nésznők elszánt, gonosz démo­nokat játszanak a két nővér sze­repében. A színésznők - tisztelet a kivételnek - gyakran nem tud­nak mértéket. Azt szeretnék be­mutatni, hogy ők nem ilyen gono­szak, igazából rendes háziasz­szonyok, de ezek a figurák ször­nyű, elvetemült emberek. Az a hi­potézisem, hogy egy férfi színész a női alamusziságot, rafináltsá­got, simulékonyságot, odaadást, praktikumot - mivel rálátása van -jobban meg tudja mutatni. : További fotók 8 témáról: www.foto.delmagjar.hu AZ OPERAHÁZ ALTERNATÍVÁJA Székhelyi József zeneigazgatót azért nem nevez ki, mert nem szeretné, ha az a vád érné: erre van pénz, előadásokra viszont hovatovább nincs. Véleménye szerint a rendelkezésre álló szakem­ber-állománnyal is képesek megnyugta­tóan megoldani a feladatokat. - A sze­gedi színházban az opera nem marginá­lis kérdés,' a tagozat megszüntetése, le­építése szóba sem került. Sőt a jövőben igazi alternatívája kíván lenni a Magyar Állami Operaháznak - hangsúlyozza a főigazgató. Vasárnap este rockoratórium, lapunk támogatásával A Magyar mise szól majd Szegeden, a dómban Székhelyi: Az opera nem margináhs kérdés Toronykőy a tagozat vezetője A tavalyi előadás sikert aratott a dómban Fotót Schmidt Andrea Operaigazgatót nem neveznek ki a Sze­gedi Nemzeti Színházban, viszont To­ronykőy Attila tagozatvezetőként, Pál Tamás tanácsadóként, Gyüdi Sándor pedig külső szakértőként segíti az együttes munkáját. A direktor szerint a zenés tagozat leépítéséről nincs szó. Bár az előző évadot záró társulati ülé­sen még azt jelentették be: Koczka Fe­renc ügyvezető igazgató lesz a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója is, a szezon elején kiderült, a szervezeti és működési szabályzat, valamint egyéb rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy mindkét funkciót ellássa. Székhe­lyi József színidirektor lapunknak most elmondta: október 15-étől Toronykőy Attila rendező lett az operaegyüttes ta­gozatvezetője. Molnár László továbbra is a teátrum első karmestereként dol­gozik, mellette ének- és zenemesteri minőségben tanácsadóként az egykori zeneigazgató, Pál Tamás karmester is feladatokat kapott, külső támogató­ként, szakértőként pedig Gyüdi Sán­dor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgató-karnagya is közreműködik az operajátszással kapcsolatos tervek megvalósításában. Pál Tamás a zenei vezetője annak a 40 millió forintos költségvetésű Otel­Az operatársulat új vezetője, Toronykőy Attila A cirkuszhercegnő rendezése közben Fotó: Schmidt Andrea lo-projektnek is, amelyben két előadá­son vendégként az argentin sztártenor, Jósé Cura lép fel. Pál feladata lesz az utánpótlás-nevelés, az énekesek tovább­képzése, a meghallgatások, tréningek megszervezése is. - Szeretném, ha Pál Tamás személyé­ben a nemzetközi operaversenynek len­ne egy olyan zenei guru supervisora, aki biztosítja, hogy szakmai gikszer nem fordulhat elő a fesztivál alatt. Felkértem a karnagy urat, végezzen kutatásokat, hogy a klasszikus és a kortárs operairo­dalomból a társulat ismeretében milyen darabokat tűzhetnénk a jövőben műsor­ra. Szeretnénk azt a szegedi hagyományt követni és erősíteni, amit egykor Vaszy Viktor például az idehaza nem játszott két Verdi-opera, a Szicíliai vecsernye és a Nabucco bemutatásával teremtett meg. Arra is megkértem Pál Tamást, hogy a REÖK-kel és az egyetem zene­művészeti karával is legyen a színház kapcsolattartója. Ha lehetőségünk nyí­lik rá, szeretnénk operastúdiót alapítani a zenés színház fejlesztése érdekében ­mondja Székhelyi Józséf. A színigazgató úgy véli, Toronykőy At­tila műszakilag is tökéletesen ismeri a színház működését, a társulatban is népszerű, ezért megnyugtató megoldás­nak tekinthető, hogy ő vezeti az opera ta­gozatot. A tervek között szerepel, hogy 2008-ban bérleten kívül operagálát, kis költségvetésű szcenírozott operakoncer­tet is műsorra tűznek. A következő évadban Cilea Adriana Lecouvreur című operáját a nemzetközi fesztivál verseny­produkciójaként mutatja be a szegedi társulat. Készülnek továbbá egy új Tos­ca-produkcióra is. H. ZS. Ismét Szegeden hallhatja a közönség Tblcsvay László és Tolcsvay Béla rock­oratóriumát, a Magyar misét. Vasárnap este 8 órakor a fogadalmi templomban adják elő. Előfizetőink kedvezményes belépőt válthatnak. MUNKATÁRSUNKTÓL Két évtizede a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartották Tolcsvay László és Tolcsvay Béla rockoratóriumának ősbe­mutatóját, és még ugyanabban az évben rendezték Dóm téri premierjét. Az elő­adásokat 1990 tavaszán országos turné követte, a Zeneakadémián tartott estről a Magyar Televízió is felvételt készített. A Magyar mise külföldön is nagy sikert aratott. Németországi templomokban és koncertszínpadokon mutatták be a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jóté­konysági koncertjein, melyeket Kozma Imre atya és a néhai Csilla von Böesela­ger szervezett. Nagyszabású koncerte­ken mutatták be a Tolcsvay testvérek oratóriumát 2000. március 15-én az eg­ri bazilikában, majd számos hazai templomban turnéztak vele a szereplők. Három évre rá Erdélyben mutatták be, ahol az ottani kórusok és szólisták éne­kelték. Hanglemezen először húsz évvel ezelőtt jelentették meg. A hazai kiadást egy németországi lemezfelvétel követte, amelyet később Magyarországon is meg­jelentettek. Vasárnap 8 órakor a fogadalmi temp­lomban szólót énekel: Sáfár Mónika, Demeter Erika, Sasvári Sándor, Tolcsvay László és Tóth József. Közreműködik a Rotunda énekegyüttes, vezényel Tóthné Mózer Annamária. A belépőjegy ára 2000 forint. Korlátozott számban ked­vezményes árú jegyek kaphatók; Dél­magyarország- és Délvilág-előfizetők­nek 1100 forintért lapunk ügyfélszolgá­lati irodáiban ma este fél 6-ig. (Szegeden a Kölcsey utca 5., illetve a Szabadkai út 20. szám alatt) Teljes árú jegyek az elő­adás napján, vasárnap reggel 9-től a dómban is elérhetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom