Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-18 / 244. szám

12 •KAPCSOLATOK* CSÜTÖRTÖK, 2007. OKTÓBER 18. éj AZ UGYVED VALASZOL Dr. Juhász György Az elővásárlási jogról Tisztelt ügyvéd úr! Egy kis faluban lakom. A központban nemrég a végrehajtó elárvere­zett egy szép régi házat. Elég alacsonyak nálunk az ingatlanárak, de még ehhez viszonyítva is nevetséges összegért kelt el. Szerintem az épület tökéletes lenne közösségi háznak vagy a községnek bármilyen más célra. Korábban arról írt, hogy az önkormányzatnak ilyen ese­tekben elővásárlási joga van. Szóltam az egyik képviselő ismerősöm­nek. ő pedig beszélt a polgármesterrel. Azt mondták, nincs rá lehető­ség, hogy elővásárlási joggal éljenek. Azt megértem, hogy szűkös a költségvetés, de szerintem remek alkalom lett volna, és jó befektetés. Most akkor van az önkormányzatnak elővásárlási joga vagy nincs 1 Tisztelt olvasó! Valóban, a 2006. február 9-i lapban azt írtam, hogy az ingat­lan-végrehajtás során a végrehaj­tás alá vont ingatlanra az ingat­lan fekvése szerint illetékes tele­pülési önkormányzatot elővásár­lási jog illeti meg. Ezt a jogot a bí­rósági végrehajtásról szóló 1994. évi L1II. törvény 136/A. $ biztosí­totta. Viszonylag fiatal rendelke­zés volt, 2006. január 9-0)1 lé­pett hatályba. Azért csak volt, mert az Alkotmánybíróság 31/2007. (V. 30.) AB határozata megállapította alkotmányelle­nességét és megsemmisítette, így az 2007. május 30-ától ha­tálytalan. Kérdésérc a válasz na­gyon rövid: már nincs az önkor­mányzatoknak ilyen jellegű elő­vásárlási joguk. Annak idején idéztem a tör­vénymódosításhoz fűzött indo­kolást, miszerint: „Az új tj beve­zetésével az ingatlan fekvése sze­rint illetékes települési önkor­mányzat számára biztosított elő­vásárlási jog megteremti annak a lehetőségét, hogy az un. lakás­maffia áldozatává vált tulajdonos ne veszítse el végérvényesen az ingatlantulajdonát." Kérdésként bennem is felmerült már akkor, hogy ha ez volt a jogszabály célja, akkor miért minden ingatlanra és miért nem csak a lakóingatla­nokra biztosítottak elővásárlási jogot. Úgy tűnik, nemcsak ne­kem voltak a jogszabállyal aggá­lyaim, hiszen konkrét ügyben el­járó bíró, bírósági titkár is az Al­kotmánybírósághoz fordult e kér­déskörben, és mások is indít­ványt tettek a vitatott jogszabály­hely utólagos alkotmányellenes­ségének megállapítására, annak megsemmisítésére. Az Alkotmánybíróság határo­zatának indokolása szerint a ren­delkezés azért volt alkotmányel­lenes, mert sértette az alkot­mány 70/A pontját, ami ki­mondja, hogy a Magyar Köztár­saság biztosítja a területén tar­tózkodó minden személy számá­ra az emberi, illetve az állampol­gári jogokat, bármely megkülön­böztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy tár­sadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet sze­rinti különbségtétel nélkül. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint - a települési önkor­mányzat szociális funkciójával összefüggésben - a „lakásmaffia" áldozatainak védelme, szociális biztonságuk megteremtése meg­felelő alkotmányos indoka lehet annak, hogy az ingatlan-végre­hajtás során - a cél megvalósítá­sához szükséges mértékben - az önkormányzatok speciális jogok­kal rendelkezzenek. A vitatott paragrafusban azonban e szabá­lyozási cél érvényesítésén túlme­nően a települési önkormányzat számára biztosított többletjogo­sítványok alkotmányos indoka nem állapítható meg, ilyen indo­kot a jogalkotó sem jelölt meg. Ezért az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a megkülönböz­tetésnek tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka nincs, így az önkényes, ezért sérti az alkot­mány 70/A paragrafusban szabá­lyozott jogegyenlőség követelmé­nyét. Az önkormányzatok ezen kiváltságos joga tehát megszűnt. • POSTABONTÁS Hajrá Makói Sportmúzeum! A sport évszázadokon keresztül nevelte, kiemelkedő tevékenységre ösztönözte az emberiséget. Barátságok, baráti közösségek alakultak. Életünk fö idejét vagy szabadidejének hasznos eltöltését célozták és célozzák ma is. Makó városából elszármazott vagyok, de mindig szívesen látogatok haza. A város életéről, az új létesítményekről, rendezvényekről boldo­gan szerzek tudomást. Legutóbbi látogatásomkor a Makói Sportmú­zeum létrejöttéről értesültem. A gondolat Balázs Tibortól, az MSV SE ügyvezetőjétől származik. 2003. júniusában elkezdődött az épület keresése, ahol méltóan lehetne tárolni az anyagokat. A volt MTH-kollégium (Makó, Szent János tér 19.) emeleti he­lyisége bizonyult megfelelőnek a több mint 10 éve összegyűjtött anyag kiállítására. Molnár László, az akkori sportbizottság elnöke előterjesztése alapján a városi önkormányzat biztosította a helyi­séget. Búzás Péter polgármester 2004. december 32-én megnyitot­ta a Makói Sportmúzeumot, a fenti személyek és aktivisták közre­működésével. Az ünnepélyes megnyitás óta, az összegyűjtött anyagok mellett, folyamatosan érkeznek a sportolók által elért sporteredmények dokumentumai. A sportmúzeumban, az első sportanyag 1922-ből származik és a lakosság körében ma is rend­kívül népszerű labdarúgó sportágból. A kiállított anyagok, a ver­senysport (NB I., NB II., NB III.) és a tömegsport dokumentumai. Versenysportban: labdarúgás, asztalitenisz, kézilabda, teke, sakk, ökölvívás és atlétika szerepel. Tömegsportban: kerékpár, asztalite­nisz, röplabda, tenisz, valamint iskolai rendezvények, tornák Lát­hatók alapító okiratok, fényképek, igazolványok, oklevelek, ér­mek és kupák, amelyekből kb. 40 db van, a több száz, több ezer anyag mellett. Jelenleg Keresztes Zoltán irányításával rendszere­zik a beérkezett anyagokat. Örömmel újságolta: még egy helyisé­get kapott a múzeum, így fel tudják dolgozni a meglévő anyago­kat, és ki is tuják állítani azokat. A sportmúzeum emléket állít mindazoknak, akik nincsenek közöt­tünk, például a testvéremnek, Erdei István asztaliteniszezőnek, után­pótlás nevelőnek. Köszönet azoknak, akik még közöttünk vannak és fényképeikkel, dokumentumaikkal gazdagítják a sportmúzeumot, gyermekeik és unokáik számára példaként. A magam nevében gratulálok Makó város vezetésének, illetve a közreműködésnek a múzeum létrehozásához. Makó a jövő városa lehet, hiszen a múltnak megbecsülése nélkül, jövőt építeni nem lehet sikeresen. A Makói Sportmúzeum megtekin­tését mindenkinek figyelmébe ajánlom. PRIBENSZKY ALAJOSNÉ ERDEI MÁRIA, SZEKSZÁRD UTANAJARTUNK 0LVAS0INK PANASZAINAK kapcsolatok@delmagyar.hu LAMPAT KERNEK Süthi Brigitta azzal hívta fel rovatunkat, hogy köz­lekedési lámpát szeretnének a Petőfi Sándor sugár­út és a Rákóczi utca sarkára. Ugyanis nem lehet a sugárútra rákanyarodni, csak 10-15 perces várako­zás után, akkora a forgalom. Csamangó Attila, az önkormányzat fejlesztési irodájának közlekedési referense szerint az ötlet megfontolandó, mert azon a részen valóban jelen­tős a forgalom. Az idei keretbe már nem fér bele egy ilyen beruházás, de a jövő évi tervezési elő­irányzatba bekerülhet. A szakember megjegyezte: talán a lámpánál jobb megoldást kínálna egy kör­forgalom, a kérdést azonban még részletesebben meg kell tárgyalni. DIÁKKEDVEZMÉNY BUSZON, VONATON Elvileg a diákok az iskola és a lakhelyük között 90 százalékos kedvezménnyel utazhatnak. A volán és a MAV mégis félárú jegyeket ad a tanulóknak - leg­alábbis így tudja olvasónk, aki a 30/328-3627-es te­lefonszámról küldött SMS-t. A Tisza Volán Zrt. forgalmi és kereskedelmi fő­mérnöke, Heincz Ferenc azt mondta: május l-jétől az érvényes kormányrendelet szerint a diákok a la­kóhely és az iskola között 50 százalékos kedvez­ménnyel válthatnak jegyet. A 90 százalékos ked­vezmény a lakóhely és az iskola között közlekedő buszjáratra váltott bérlet esetén jár. A diákok a lakó­helyük és más települések között minden esetben szintén 50 százalékos kedvezménnyel utazhatnak. A MÁV-START Zrt. szóvivője, Balogh-Fazekas Anita megkeresésünkre úgy tájékoztatott: az uta­zási kedvezmények mértéke és igénybevétele ha­tóságilag szabályozott, ezeket a kedvezményeket nem a vasúti személyszállító vállalat határozza meg. A diákok esetében ugyanaz érvényes, mint a Tisza Volán járatain: bármely viszonylatban vált­hatnak 50%-os kedvezménnyel menetjegyet. A la­kóhely (tartózkodási hely) és az oktatási intéz­mény székhelye (gyakorlati foglalkozás helyszíne) között 90%-os kedvezményt biztosító havi vagy fél­havi tanulóbérletet válthatnak. A jelenleg érvény­ben lévő kedvezmények mértékét a MAV-START Zrt. üzletszabályzata is tartalmazza, ez a doku­mentum.bárki számára hozzáférhető, interneten a www.mav-start.hu honlapon, illetve minden állo­máson megtalálható az üzletszabályzat egy-egy példánya. FOLYIK A VÍZ Nagy Ildikó (70/940-7864), a Tápai utca 4-6. kö­zös képviselője azt panaszolta, hogy három napig hiába hívták a Szegedi Hőszolgáltató Kft. ügyfél­szolgálatát: vagy foglalt volt, vagy nem vették föl a telefont. Pedig szükség lett volna rá, mert tároló­jukban szombat óta csöpög az egyik vezeték. A kép­viselő szerint hétfőn délelőtt tudtak beszélni a disz­pécserrel, aki azonnali segítséget ígért - ami azóta sem érkezett meg. Ezért maszekhoz fordultak - pe­dig van érvényes karbantartási szerződésük az ön­kormányzati céggel. Ficzere László, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. mű­szaki vezetője azt mondta: utánanéztek a panasz­nak, és kiderült, hogy a diszpécser ugyan felvette a bejelentést, de elmulasztotta az intézkedést. Ezért „házon belül" felelősségre vonják. A telefonvonal zsúfoltságára utalva hozzátette: a fűtési szezon be­köszöntével nagyon megnövekedett a telefonos ügyfélforgalmuk, ennek csökkenésére egyelőre nem lehet számítani. MEGJÖTTÜNK SZEGED KISS LÉDA Október 5., 4 óra 30 perc, 2740 g. Sz.: Bécs Adél és dr. Kiss Ferenc (Szeged). SZENTES RÁCZ KORNÉL Október 16., 9 óra 45 perc, 4480 g. Sz.: Fa­úr Julianna és Rácz Gábor (Szentes). RÉBELI-SZABÓ EDIT Október 16., 16 óra 55 perc, 3830 g. Sz.: Csatári Edit Eszter és Rébeli-Szabó Tamás (Szentes). MIZSEI KATA FLÓRA Október 16., 18 óra 15 perc, 3290 g. Sz.: Magyar Krisztina és Mizsei Gábor (Szentes). Gratulálunk! SMS-üzeneiek aa 30/573-1938: Négy hibabejelen­tés után sem hajlandó a Démász a szegedi Űrhajós utcai új kande­lábert megjavítani. 30/336-4205: Vásárhelyen mi­ért nincs ingyenes szemvizsgá­lat? Úgy tudom, három optika is működik a városban. Egyik sem tartja fontosnak ezt az akciót? 30/510-5516: Felesleges a sebes­ségkorlátozás a vasúti átjárók­ban. Aki a tilos jelzés ellenére át­hajt, azt büntessék meg. Nem ki­csit, nagyon. E-MAIL ÜZENETEK Problémák a vasúti átkelőknél Az alábbi levelet olvasónk a ked­di lapszámunkban megjelent, Nem veszik komolyan a pirosat című cikk kapcsán írta: Nem értem az újságírónő ha­talmas csodálkozását a vasúti át­kelőkkel kapcsolatban: az átkelés szabályozása teljesen rossz, tehát nincs mit csodálkozni azon, hogy egyesek nem tartják be azokat. Úgy ír, mintha még nem kelt vol­na át síneken, s nem tudná, hogy a sorompó már percekkel a vonat érkezése előtt lecsukódik! Tehát a vonat kilométerekre van az átke­lőhelytől, amikor azt már lezár­ják, teljesen értelmetlenül vára­koztatva a forgalmat. (Arra is van példa, ha jól tudom Tolna megyé­ben, hogy az átkelőhely előtt kö­rülbelül 100 méterre van a vonat­nak megállója, és a sorompót le­zárják már azelőtt, hogy a vonat a megállóba ért volna, és persze a megállóban is vesztegel jó sokat.) Mármost a semmire várni ki szeret? A rendőr megrökönyödését sem értem, egyrészt, mert legtöbben (sajnos) betartják a 40 km/h-s se­bességkorlátozást, sokszor túlsá­gosan is, és alig 30-cal vánszorog­nak át a síneken, másrészt pedig az ekkora korlátozás megint csak A piros jelzés ellenérc sokan áthajtanak a síneken Fotó: Miskolczi Róbert teljesen helytelen és indokolat­lan, mert fölöslegesen lassítja a forgalmat, torlódást okoz, és a balesetveszélyt is fokozza azáltal, hogy a türelmét vesztett, siető au­tós esetleg megpróbál olyankor átslisszolni, amikor már túl késő. Az pedig nehezen hihető, hogy vannak, akik 90-nel vagy afölött hajtanának az átjárón keresztül, hiszen akkora tempónál már az autó is károsodik. Tehát nem a szabálytalankodó­kat kell szidni itt, mert a rossz szabálynak ez a következménye, és a szabály alkotói a hibásak, nem pedig a be nem tartói. PASINSZKI SÁNDOR, SZEGED Elégséges-e a tiltakozás ? Azért ragadtam tollat, mert elolvastam Szőke Ilona tiltakozó levelét a Délmagyarország 2007. október 11-i számában. Mondanivalójával egyet lehet érteni, ám ami az útválasztást illeti, engedje meg, hogy az ön által „játék"-nak nevezett társadalmi méretű problémáról egy másik szemszögből nézve a folyamatokat, néhány dolgot meg­említsek. Az ön által meg nem nevezett „szociológus hölgy" ajánlása - vagyis hogy „mindenki tartson önvizsgálatot, és kezdje meg minden­ki magán a javulást" - szakszerű, pszicholó­giai irányultsága egyértelműen ösztönző. Igaza van, azért, mert a mai életforma és annak gyakorlata ezt a szigorú önvizsgálatot igényli, ha sikeresen meg akarunk küzdeni a mohóság, a kapzsiság és az önzés mindenki életét megrontó hatásaival, hatalmával. Igenis mindenki, mert csak ez vezethet el az általunk óhajtott "tiszta közélet kialakulásá­hoz. Napjaink tapasztalata igazolja, hogy a vá­lasztások eredményeként hány új és fiatal em­ber kapott bizalmat a nép érdekképviseletére. Mindenki közülük esküt tett. Mi lett az ered-. mény? Az, hogy igencsak gyakran felvetődik a kérdés: honnan jöttek, hova jutottak és a kö­vetkező generáció mit lát, mit tanul meg? Ami a neveltetést illeti, no meg azt, hogy ki és mikor milyen „táplálékon" nőtt fel - el­gondolkoztató. Csak megemlíteni, hogy Jó­kai könyvein kívül elolvastam többek között Shvoy Kálmán egykori tábornok és ország­gyűlési képviselő titkos naplóját és emlékira­tát is. Nem akarok a történelmi múlt mélysé­géből példákat meríteni, de a tábornok-or­szággyűlési képviselő az akkori ország veze­tői közül többeket így jellemzett: „Zsinóron vezetett, tökéletlen, vén hülye", képviselő­társai közül pedig: „aljas, gyáva, rút áruló, csak a pénzszerzésen jár az esze, még a pap is hazudik", a Szegedi Új Nemzedék főszer­kesztője pedig szerinte: „hitvány, részeges, erkölcstelen, gyűlölködő, folyton csak zsidó­zó" volt. Végső megállapítása: „A politika nem való becsületes embernek, ott a kon­junktúrát kihasználni tudó, laza erkölcsű emberek érvényesülnek". Ez a minősítés az 1940-44-es évek politi­kai és közéleti szereplőit illeti, és néven is megjelöli. Hát kérem, ha az emlékiratban leírtaknak csak a fele vagy még annyi sem igaz, de való­ságtartalma egy ember által átélt küzdelmes élet tapasztalata, akkor az utódokra hagyott örökség rettenetesen nyomasztó. Ezt a nyomasztó örökséget pedig nemcsak a társadalmi elit, hanem a közgondolkodás is „megkapta" - birkózik is vele. Tiltakozni is lehet, de ez még nem elég a kor világméretű korrupciós fertőzöttségének megszüntetéséhez, mert a kísértés valós sze­replője mindennapi életünknek. A küzdelem alanya az egyén, akinek cselekedeteit a lelki­ismerete diktálja, a lelkiismeretet pedig az önvizsgálat képes minőségi szintre emelni. Az önvizsgálat egyben számadást is jelent, és ha ezt a számadást mindenki naponta el­végzi - bízom benne -, új emberek „szület­nek". A reformfolyamatok valódi tárgya pedig maga az ember legyen, ne a struktúra. Az olyan értékrend szerint élőknek, akik­nek a korrupció nem fér bele a napi életvite­lébe példamutatásként elismerést és több nyilvánosságot kell adni a médiának és az irodalomnak is. Végül egy idézet a múltból: „Óh hazám, mikor fogsz ismét / Tenni egy sugárt, egy kis fényt / Megrozsdásodott ne­vedre? / Mikor ébredsz önérzetre?" (Petőfi Sándor, 1846, A Magyar Nemzet) Nem kevesebb, mint 161 év telt el azóta... ID. TARJÁNYI GYÖRGY, SZEGED

Next

/
Oldalképek
Tartalom