Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-02 / 230. szám

KEDD, 2007. OKTÓBER 2. •MEGYEI TÜKÖR" 7 Elkezdődött az őszi kulturális fesztivál Kiállításokkal, koncertekkel, filmekkel, színházi előadásokkal, irodal­mi estekkel várja egy hónapon keresztül az érdeklődőket a tegnap kez­dődött őszi kulturális fesztivál. A Szegedi Tudományegyetem kulturá­lis irodájának szervezésében immár 12. alkalommal választhatnak programot a nyirkos őszi délutánokra-estékre a kultúrára fogékonyak. Tajti Gabriella irodavezető szerint különösen izgalmasnak ígérkezik például Juronics Tamás Beavató Színháza, a Reök-palotában vendé­geskedő Krétakör Színház előadása, az SZTE-aulában Vajda Júlia ope­raénekes és Blaho Attila dzsesszzongorista közös estje, a Kaláka együt­tes és Máté Gábor színművész műsora vagy a Magyar íróválogatott és a Szegedi Tudósválogatott barátságos labdarúgó-mérkőzése. Mindentudás Egyeteme - Szeged: Rácz Béla Einsteintől a digitális fényképezőgépig Mi a feketetest-sugárzás? Hogyan „találták fel" a lézert? Mi a fotonika? E kérdésekre is válaszol a Mindentudás Egyeteme - Szeged sorozat Einsteintől a digitális fényképezőgépig című előadásán Rácz Béla fizikus. MUNKATÁRSUNKTÓL Einstein 1917-ben megjelent dolgozatában egységes modellbe foglalta az addigi ismereteket a fekete test sugárzásáról, az atomfizikáról és be­vezette a kényszerített emisszió fogalmát - tudjuk meg Rácz Béla egyetemi tanártól (SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoport Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék). Erősítést és önálló oszcillátort, azaz lézert kísérletileg csak 1960-ban sikerült megvalósítani. Ezzel meg­nyílt az út egy új, gyorsan fejlődő tudományos és technikai diszciplína, a fotonika kialakulásához. Ez a kifejezés az elektronika mintájára a fo­tonok keltésének, erősítésének, modulációjának, alkalmazásainak, detektálásának, a detektált jelek feldolgozásának összefoglaló elneve­zése. Ez a mára sok milliárd dolláros forgalmú ipari és technikai terü­let megszámlálhatatlan fontos és érdekes alkalmazási lehetőséget tar­togat. A mindennapi életben körülöttünk vannak e terület résztvevői a CD/DVD-lejátszótól kezdve a vonalkódolvasóig. Az előadás példákat sorol ezekre, és áttekinti az anyagmegmunkálás, az optikai távközlés, az orvosi alkalmazások legizgalmasabb kérdéseit, illetve megismer­hetjük egy innovációs sikertörténet nem egyszerű részleteit is. Megis­merkedhetünk olyan érdekes dolgokkal, mint az optikai csipesz vagy az optikai szirup. A digitális fényképezőgép mellett szó lesz a bolomet­rikus és a multispektrális kamerák alkalmazásairól is. A Mindentudás Egyeteme - Szeged előadása holnap, szerdán 18 órakor kezdődik Szegeden az egyetemi JATIK kongresszusi termében (Ady tér 10.). Ez - felvételről - pénteken és vasárnap este fél nyolctól látható a Városi Televízió Szeged műsorán. A Mindentudás Egyeteme a Magyar Tudományos Akadémia tudományos vezetésével és a Ma­gyar Telekom társadalmi szerepvállalásával jött létre. MINDENTUDÁS EGYETEME S Z E G F. D Magyar Tudományos ~ A, ,, . Telekom Akadémia A Deák gimi az élen Lezárult az első része a Ki jár az ország legjobb sulijába? interne­tes vetélkedőnek. A Csongrád megyei iskolák közül továbbra is a szegedi Deák gimnázium a leg­népszerűbb, az ötödik helyen vég­zett az országos rangsorban. Tize­dik a Tömörkény. A Karolina gimnázium három nap alatt húsz helyet lépett előre, harmincegye­dikről a tizenegyedikre. A Radnó­ti a 16. helyen végezte ezt a fordu­lót, 18. a vásárhelyi Eötvös, 25. a szegedi Ságvári, és a 29. helyen áll a vásárhelyi Bethlen. A szavazás tovább folytatódik. Bíróságnak kell döntenie a tízgyermekes család ügyében Perelik a mártélyi iskola egyik megmentőjét Varga István feleségével és tíz gyermekével négy hónapja költözött Mártélyra Fotó: Tésik Attila Lakáselhagyásra szeretné kötelezni bíró­sági úton a mártélyi Varga Istvánt és csa­ládját főbérlőjük. A tízgyermekes székes­fehérvári család hallott az önkormányzat iskolamegmentő akciójáról, ezért jött a községbe. Egy helyi lakostól bérelnek házat, melyet saját pénzükön részben fel is újí­tottak, s arról is szó esett, hogy később megvennék. Aztán elmérgesedett köztük a viszony, így a háztulajdonos szerint men­niük kell. Négy hónapja költözött albérlőként a tíz­gyermekes Varga István és felesége a márté­lyi Fő utca 31. szám alá. A háromszobás épületet és az udvart felújították, rendbe tették. Az apa kőműves, de baleset érte, le­százalékolták, nem dolgozhat, így a két leg­nagyobb hú, a 21 éves Sándor és a 14 éves István vállalta magára a munkát. Szakem­bert nem kellett hívni, mert a nagyfiú maga is kőműves. - Én szentesi vagyok, de Székesfehérváron ismerkedtem meg a férjemmel, s a házasság után oda is költöztem. Egy ismerősünkön ke­resztül hallottunk a mártélyi lehetőségről, így belevágtunk. Az ingyentelekre azért nem pályáztunk, mert nincs elegendő pénzünk a későbbi házépítésre, így maradt az albérlet ­árulta el a főállású anya. Eleinte semmi gond nem volt a háztulajdo­nos és a család között. Megállapodtak, hogy havonta 18 ezer forint bérleti díjat, valamint rezsit fizetnek. Egy havi díjat előre kauciónak oda is adtak. Egy hónapra rá - Vargáék sze­rint - a főbérlő azzal jött hozzájuk, nem fize­tik rendesen a közüzemi számlákat. Ezt azért nem tudták megtenni, mert a tulajdonos cí­mére érkeztek a csekkek, amelyeket ő nem adott át nekik. - Az összes spórolt pénzünk ráment a fel­újításra. Mintegy 450 ezer forintot fizettünk ki az anyagra. Tizenkettőnknek havonta mindenestül - rokkantnyugdíj, családi pót­lék - 200 ezer a bevételünk. A kisszobában nem volt mennyezet, a nagyban pedig tízcen­tis repedés a falakon, és szinte kaszálni lehe­tettvolna, akkora gaz állt bent. Az udvart pe­dig gyom és lom takarta. Egy hónapot dolgoz­tunk rajta. Úgy látszik, hiába - mondta a csa­ládfő. A ház komfort nélküli volt, Vargáék csinál­tak fürdőszobát, és csatornáztak is. Szerin­tük még júniusban abban állapodtak meg, hogy jövőre kétmillió forintért megveszik a házat. Aztán a tulajdonos kisvártatva 4,5 miihót kért, majd néhány hete közölte velük, menjenek. Pedig még ő maga jelentette be az önkormányzatnál a tizenkét tagú családot ál­landó mártélyi lakosnak a házába. - A ház egyáltalán nem volt romos Vargáék érkezése előtt. Áprilisban magam meszeltem ki kívülről. Az sem igaz, hogy nem akartam nekik odaadni a csekkeket. Két számlát én vittem át nekik, amit azért nem vettek el, mert azt mondták, nincs pénzük - tudtuk meg a tulajdonostól, Székely lstvánnétól. Elmondta, nagyon megdöbbent, amikor a bérlők felújították a házát, s kérték tőle a 450 ezer forintot. Állítása szerint elmagyarázta nekik, ő nem kérte a javításokat, csatorná­zást és egyebeket, mert jelenleg nincs pénze rá. Özvegyként egyedül neveli a lányát, keve­sebb mint havi 80 ezerből. Azért sem fizet, mivel nincs semmi számla a munkáról. Ráadásul az albérlőinek díjhát­ralékuk is vaii, valamint közüzemi számlák­kal is tartoznak. Székely Istvánné hozzátette, ezenkívül több dolog is eltűnt a házából, amit egyelőre nem is szándékozik eladni. - Már többször kértem őket, menjenek el. Mivel ezt nem tették meg, ezért azt szeret­ném elérni, hogy a november 6-i tárgyaláson a vásárhelyi városi bíróság lakáselhagyásra kötelezze Vargáékat. Higgye el, eleinte még semmi sem utalt arra, hogy végül per lesz az ügyünkből - mondta végül Székely Istvánné. KORMOS TAMÁS AZ 0NK0RMANYZAT KIMARAD - Az önkormányzat magánszemélyek ügyeibe, bérleti szerződéseibe nem avatkozik bele. Vargá­ék nem pályáztak az ingyentelkek egyikére sem, nem a programunk révén kerültek a községbe, és ha nem jöttek volna, az iskola fönnmaradásához szükséges gyermeklétszám most akkor is meglett volna - mégis örültünk érkezésüknek, mivel ez­után mindig számítani fog, mennyi gyerek jár a hetedik-nyolcadik osztályba, és az ő jelenlétük­nek is köszönhetően később is meglesz a szüksé­ges létszám - nyilatkozta lapunknak Balogh Já­nosné. A polgármester szerint az a legnagyobb gond, hogy a felek nem készítettek írásos szerző­dést, csak szóban állapodtak meg a feltételekről, így utólag már nehéz igazságot tenni. Baloghné egy baráti beszélgetésen megpróbálta összebékí­teni a vitatkozókat, de nem járt sikerrel. Kaját nem rohasztunk, villanyt éjjel nem kapcsolunk Közel négyezren laknak a Szegedi Ibdo­mányegyetem 11 kollégiumában havi 8750 forintért. Kíváncsiak voltunk, mi­lyen körülmények között élnek, és miért nem költöznének el innen a hallgatók. - Mintegy 30 millió forintból újítottuk fel a kollégiumot a nyáron: festettünk, reno­váltuk a tanulószobákat, új járólapokat fektettünk le a folyosókon, az ötödik szin­tig az összes ablakot kicseréltük - sorolja Varga Ágnes, a Károlyi Mihály Kollégium igazgatója a nyár történéseit. Mostanra beindult az élet, ismét benépesültek a sze­gedi kollégiumok. A 822 károlyis lakó egyike, Szabó Ivett éppen a tágas konyhában készíti uzsonnáját az előtte álló utazáshoz. ­Fel sem merült bennem, hogy albérlet­be költözzek. Itt sok ember között él­hetek, ahol mindig történik valami ­NEGYEZER KOLLÉGIUMI HELY A Szegedi Tudományegyetem mintegy 14 ezer államilag finanszírozott képzésben tanuló hall­gatója közel négyezer kollégiumi férőhelyen osztozik - az universitas öt karközi és nyolc kari kollégiumot üzemeltet, de további négy szálláshelyen biztosít diákjainknak lakhatási lehető­séget. Az orvosi kar két kollégiumában például 516 férőhely jut az 1100 hallgatóra. Idén 122 elsős jelentkezett az Apáthyba vagy a Jancsóba, közülük 117-et fel is vettek. meséli. Hárman laknak egy szobában, tévéjük, internetcsatlakozásuk is van. A helyiségben három ágy, ugyanennyi szék és polc, továbbá beépített szek­rény, mosdókagyló, szemetes. Nyúzó Adrienn a szintfelelős: Nyíregyházán lakik, csak havonta utazik haza. Miért is menekülne, mikor az igazgató igyek­szik teljesíteni a hallgatók kívánságait is. Az Apáthy-kollégium egyik szobájában Abordán Petra négy éve az Apáthy lakója Fotó: Miskolczi Róbert HAVI 8750 FORINTÉRT LAKNAK Több mint százmillió forintot költöttek a szegedi kollégiumok felújítására a nyáron, a legtöbbet, 70 milliót a Mórára. Itt teljesen felújították a szobákat Tavaly óta a kollégiumokat a szállodákhoz hasonlóan csilla­gokkal kategorizálják. A minősítés például azon múlik, hányan laknak egy szobában, van-e külön fürdő­helyiség Szegeden az Apáthy- és Eötvös-kollégium kapott két csillagot a többi egyet A hallgatók havonta 8750 forint kollégiumi díjat fizetnek, ugyanannyit mint tavaly. Két éve még 5480 forint volt a „lakbér". keresztbe futó kúszónövény, az asztalon edények fogadnak bennünket. Az ötöd­éves szülész-nőgyógyász, Abordán Petra négy éve él a város egyik legkomfortosabb­nak tartott diákszállóján. Más kollégiu­mokban lakók legtöbbször azt irigylik tő­le, hogy saját kádban lazíthat: minden szobához tartozik fürdő. Petráéknál hű­tőt, mikrót, internet-hozzáférést is talá­lunk. Minden emeleten vadonatúj a konyha, kicserélték a nyílászárókat, van automata mosógép is. No meg néhány megállapodás a „lakó­közösségben". - Három hétnél tovább nem rohasztunk ennivalót, ha éjszaka hazaérkezünk, nem nyomjuk fel még a kisvillanyt sem - sorolja az együttélés szabályait Petra. R. T. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom