Délmagyarország, 2007. október (97. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-12 / 239. szám

PÉNTEK, 2007. OKTÓBER 12. KULTÚRA • 7 HÁROM FEDORA - Ez a harmadik operett, ami­ben főszerepet énekelhetek, éppúgy kell hozzá a jó ének­technika, mint egy operához. Fedora szerepe nagyszerű, ha ráérez az ember az operett va­rázsára, nagy élvezet játszani - mondja Dér Krisztina, aki szombaton este váltja Rálik Szilviát a címszerepben. Va­sárnap este Merényi Nicolette is bemutatkozik Fedoraként. Mister X-ként Kóbor Tamást Kiss Zoltán, majd Búzás Viktor váltja a bonviván szerepben, Sergius Wladimirt Bátki Faze­kas Zoltán és Andrejcsik István alakítja. A közreműködő szim­fonikusokat Molnár László, majd Kardos Gábor és Koczka Ferenc vezényli. - A cirkusz­igazgatót játszom, és egy má­sik arcát, tulajdonképpen a szerelem allegóriáját is meg­személyesítem - mondja Janik László, aki szerint egy mai igé­nyeknek is megfelelő, nem erőszakosan modernizáló pro­dukciót láthat a közönség. Rálik Szilvia énekli a címszerepet Kálmán Imre operettjének ma esti premierjén A cirkuszhercegnő - a szerelem örök Rálik Szilvia címszereplésével mutatják be ma este a Szegedi Nemzeti Színházban Kálmán Imre nagyoperettjét, A cirkusz­hercegnőt. A manézs világában játszódó történet az arisztok­rácia és a vándorcirkuszosok különös találkozásáról - és mint minden operett: a sze­relemről szól. Pogány a Reökben Kéthetente görög táncházzal várják a szegedieket Szirtaki az Osztróvszkyban Csehországban, Brnóban vendég­szerepelek vele. Alföldi Róbert sza­badtéris Csárdáskirálynője is mély emberi, lelki és szakmai nyomot hagyott berniem. Fan­tasztikus csapat jött össze, Herná­di Jucival összebarátkoztunk, gyakran beszélünk, és megnézzük egymást színpadon. Rálik Szilviának mostani sze­gedi partnerével sem kellett megismerkednie: a bonviván, az­az Mister X. szerepét alakító Kó­bor Tamással együtt mutatkoz­tak be a Simon Boccanegrában. H. ZS. További fotók a témáról: www.foto.dclmagyar.hu IWMWMMWWMMMMMMnwnMraMWMWMHMWNAIMMraMMMMraWfMMiraMMVMnMMIMMMWnMMWWMIMV Kamarazenei ajándékkoncertek MUNKATÁRSUNKTÓL A Németországban élő szegedi zongoraművész, Fritz Rolf a mű­vészeti vezetője és szervezője a szegedi kamarazenei fesztivál­nak, amit immár nyolcadik alka­lommal rendeznek meg az egye­tem őszi kulturális fiesztájához kapcsolódva. Az ingyenes kon­certsorozat hétfőn este 7 órakor a Brass in the Five hangversenyé­vel kezdődik az SZTE Zenemű­vészeti Karának Fricsay Termé­ben. Ugyanitt és ugyanezzel a kezdéssel jövő héten hétfőtől péntekig minden este ingyenes koncertre várják a zenebaráto­kat. Kedden két francia művész, a csellista Emmanuelle Bertrand és a zongorista Pascal Amoyel, szerdán Szatmári Zsolt és az Akadémia Quartet, csütörtökön Horváth fános hegedűművész és Faragó Márk zongoraművész, pénteken Rácz József hegedűmű­vész, Kaszanyitzky András csel­lóművész és Réti Balázs zongora­művész ad koncertet. A hangver­senysorozat részletes programja megtalálható az őszi fesztivál honlapján: www.szkf.hu. Görög nemzetiségű szegediek kezdeményezték több mint tíz éve: lehessen tanulni görög nép­táncokat a városban. Azóta az Osztróvszky utcai nemzetiségi házban kéthetente buzuki hangja szól - mindenkinek. Este hat óra előtt tíz perccel már türelmetlenül várják a táncolni vágyók Szeltner Lászlót az Oszt­róvszky utcai Nemzetiségek Há­zában. Kéthetente szerdán gyűl­nek itt össze azok, akik görög táncokat szeretnének tanulni tő­le: fiatalok és idősebbek, párok és egyedülállók. A gimnazista Juhász Zsófia tavaly járt itt először a barátjá­val. - Nagyon örülök, hogy van görög táncház. Még soha nem voltam külföldön, úgyhogy számomra külön érték, hogy itthon is megismerhetem más országok kultúráját, és táncol­hatok az általam mindig is kedvelt görög zenére - mondja Zsófia. Közben Szeltner László is meg­érkezik. Az Iliosz Táncegyüttes tagja kéthetente a fővárosból au­tózik Szegedre. Mielőtt elkezde­né az órát, a kezdetekről faggat­juk. - Több mint tíz évvel ezelőtt a szegedi görögség találta ki, A BALKÁN HANGJA Az Osztróvszky utcai Nemzetisé­gek Házában jövő héten szerdán bolgár, a rá következő héten pedig ismét görög táncházba várják az érdeklődőket. A jól begyakorolt tánclépéseket élőzenére is kipró­bálhatják azok, akik november 15-én ellátogatnak a Bartók Béla Művelődési Központban rendezett Balkán Hangja fesztiválra. Kálmán Imre születésének 125. évfordulójára a Szegedi Nemzeti Színház a komponista harmadik leggyakrabban játszott darabját, A cirkuszhercegnőt tűzte műsor­ra. - Meggyőződésem, hogy ma­napság, amikor a rohanásról, pörgésről, stresszről szól az éle­tünk, jólesik legalább egy ope­rettelőadás idejére lelassulni, ella­zulni, megállítani az időt. Annak pedig nevelő hatása is lehet, ha az emberek látják a színpadon, egy férfi hogyan csókolja meg egy nő­kezét, vagy amikor megérkezik, hogyan segíti le a kabátját. Ezekre az elfelejtődő apró gesztusokra is figyelnünk kellene - mondja To­ronykőy Attila. A produkció rendezője ragasz­kodik a hagyományos felállás­hoz: viccesre vette a táncos ko­mikus-szubrett párost, eszményi szerelmesek a bonviván és a pri­madonna. Forgószínpadra tették . a Juhász Katalin tervei alapján készült díszletet, Vasányi Anna jelmezei pedig szinte mai szem­mel is divatosnak tűnnek. Az operettek többnyire arról szólnak: a szerelem örök - most sem kerestek más „mondaniva­lót". Neves vendégművészekkel is megerősítették a szereplőgár­dát. A ma esti premieren az Ope­raház szopránsztárja, Rálik Szil­via énekli a címszerepet, akit a Dóm téri Nabucco és a Csárdás­királynő óta aligha kell Szegeden bemutatni. - Németül már énekeltem Fe­dora szerepét, amikor az operett­Rálik Szilvia (Fedora), Janik László (Luigi Pinelli) és Kóbor Tamás (Mister X.) A cirkuszhercegnő főpróbáján Fotó: Schmidt Andrea színházi kollégákkal Németor­szágban, Ausztriában, Svájcban és Luxemburgban turnéztunk. Csodálatos, fülbemászó dalla­mokat hallhat A cirkuszherceg­nőben is a közönség, drámai a történet, minden adott a siker­hez. Imádom az összes duettet, a belépőm is fantasztikus muzsi­ka, a második finálé a kedven­cem - árulja el Rálik Szilvia, aki szegedi sikerei óta Németország­ban és Ausztriában is egyre töb­bet énekel. Most Kovalik Balázs rendezésében Elektra szerepére készül. Két hete az operaházi Tosca-próba után kisebb baleset érte: részleges bokaszalag-szaka­dást szenvedett. Civilben ugyan napokig mankóval közlekedett, de két Tosca-előadását sajgó láb­bal is sikerre vitte. - Sokat segített a gyógyulásban a párom, Mádi Zoltán, aki néhány éve önkormányzati biztosként a szegedi színházban is dolgozott. Nem tudtam járni, ő vitt el az or­voshoz. Most már nincsenek nagy fájdalmaim, de azért szerencse, hogy nem kell sokat táncolnom. Bár rengeteg a munkám, és nehe­zen sikerült egyeztetni, mégis örültem az újabb szegedi meghí­vásnak, hiszen imádom a várost. A Nabucco meghatározó lett az életemben, Kesselyák Gergely ve­zényletével a Dóm téren léptem fel benne először, Abigaille szere­pét azóta elénekeltem már Auszt­riában és Pesten is, hétfőn pedig hogy táncházat szervezzen, az­óta én vezetem. Négy-öt évente cserélődik a társaság, hiszen eny­nyi idő alatt mindent megtanul­hatnak - magyarázza. Érdekes, hogy mostanra elfogytak a görög táncházból a görög nemzetiségű­ek - a szegediek viszont évről év­re megtöltik a termet. A tánctanár bekapcsolja a CD-lejátszót. A teremben állók nagy kört formálnak, megfogják egymás kezét, és a buzuki hang­jára elkezdik a bemelegítő lépé­seket. - Jobbra kilép, hátul ke­resztez, lendít - szól az instruk­ció. Egy-két kör, és kipirulnak az arcok, majd nehezebb lépésekkel folytatják. Trák, ipiros, makedón - többek között ezek a táncok szerepelnek a repertoárban. Szeltner László váratlanul ki­veszi a tollat a kezemből, és be­állít a körbe. A mellettem állók segítségével lassan ráérzek a tánclépésekre. - Ugye nem is olyan ördöngösség - mondja Csiszár Zoltán, akinek a lábá­ról le sem veszem a szemem ­így talán nem gabalyodom bele az egyre bonyolultabb mozdu­latsorokba. Két szám "között pihegünk egy kicsit, és beszélgetünk. Megtu­dom, a férfi a Budapest melletti Beloiannis nevű magyarországi görög faluban látta először a nép­táncot, és rögtön beleszeretett. Négy éve jár a foglalkozásokra, ne­ki már nem sok újat tudnak mu­tatni. A hétéves Nóri viszont most jött először, apró lábaival szorgalmasan utánozza a nagyok lépéseit. Másfél óra után azon­ban feladja, anyukájával hazain­dul. A többiekkel este nyolcig ropjuk. BOBKÓANNA •‍ «f<JC További fotók a témáról: www. foto.deimagyar.hu Szeltner László mediterrán hangulatot varázsolt a terembe Fotó: Karnok Csaba Brutális, kettős gyermekgyilkosság történt 1979-ben Budapesten. Egy levélkihordóból színházi munkássá lett fiatalember követte el a bűncselekményt, ami miatt halálra ítélték, és felakasztották. Vajda István a gyilkos anyjával készített beszélgetések alapján mo­nodrámát írt. Az Örkény Színház és a Pinceszínház közös produk­ciójaként Pedig én jó anya voltam címmel színpadra állított egy­személyes dokumentumdrámát Pogány Judit (képünkön) adja elő ma 19 órától a szegedi Reök-palotában Fotó: DM/DV

Next

/
Oldalképek
Tartalom